Az EP elnöke felszólító levelet írt az Európai Bizottságnak a jogállamisági feltételrendszer alkalmazását követelve

Az Európai Parlamenti június 10-i állásfoglalásával összhangban levelet írt az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek, és felszólította a testületet, hogy azonnal és teljeskörűen alkalmazza az uniós költségvetés védelmére szolgáló jogállamisági feltételrendszert, jelentette be David Sassoli, az EP elnöke a szerdai ülés megnyitásakor.

Az EP közleményében az áll, hogy Sassoli szerint egyes tagállamok kirívó módon megsértik a jogállamiságot, és ezért szankciót kell kiszabni rájuk. Ha az Európai Bizottság nem reagál a határidőn belül, az Európai Parlament az Európai Unió Bíróságához fordul. Erről Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő azt írta a Twitterén, hogy 61 napja van a jogállamisági eljárások megindítására a Bizottságnak.

Magyarország és Lengyelország még márciusban támadta meg az Európai Bíróság előtt a jogállamisági rendeletet, szerintük ugyanis az uniós jogszabály „súlyosan sérti a jogbiztonságot”. Emiatt az EB egyelőre nem büntet a jogállamisági elvek betartása miatt – bár állításuk szerint már január 1. óta figyelik a jogállami elvek betartását.

A Bizottság viszont a késlekedéssel jogszabályt sért az Európai Parlament szerint, így decemberben és márciusban is elfogadtak egy politikai nyilatkozatot arról, hogy a jogállamisági mechanizmus keretében azonnal el kell indítani az eljárásokat. A márciusi állásfoglalás június 1-jei határidőt szabott meg – azonban az Európai Bizottság eddig nem indított eljárást egyetlen tagállam ellen sem.

Június 10-én az EP nagy többséggel (506 igen, 150 nem, 28 tartózkodás) elfogadta azt az állásfoglalást, amiben a jogállami eljárások megindítására utasítja a Bizottságot. Az állásfoglalásban az Európai Parlament képviselői arról írtak, hogy a Bizottság már megtehetné a szükséges lépéseket, és elindíthatná a vizsgálatokat például Magyarország és Lengyelország ellen, mert a kritériumok egyértelműek.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint irányelveket kell kidolgoznia a jogállamisági eljárásokhoz, melyek tisztázzák, hogyan lehet alkalmazni a jogállamisági rendeletet, és milyen lépések következhetnek jogsértés esetén.

Június közepén az is kiderült, hogy az EP kérésére az uniós bíróság gyorsított eljárásban vizsgálja, hogy összeegyeztethető-e az EU-joggal a közösségi források jogállamisági feltételekhez kötése. Október 11-12-én tárgyalást tartanak, ahol a keresetet benyújtó kormányoknak, illetve az ellenkeresetet beadó Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak lesz lehetősége az álláspontja kifejtésére. Az eljárásra vonatkozó részletszabályok elkészítésekor az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie a bíróság megállapításait.

Az Európai Bíróság akár már ősszel ítéletet hirdethet. Johannes Hahn költségvetési biztos szerint várhatóan ősz elején elküldik az első leveleket azoknak a tagállamoknak, amelyeknél feltételezik, hogy a jogállamisági problémák veszélyt jelentenek az uniós pénzek átlátható, célnak megfelelő elköltésére. Az EUrológus korábban információira hivatkozva arról írt, Magyarország azok között lenne, akik már az első körben kapnak ilyen levelet.

Az EP is kitűzi a szivárványzászlót

Terry Reintke zöld képviselő a magyarországi jogállamiság témájához kapcsolódó ügyrendi javaslatként kérte, hogy az Európai Parlamentre több európai középülethez hasonlóan tűzzék ki a szivárványzászlót. A zászló az alapvető jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartásának jelképe, tette hozzá.

David Sassoli támogatta az ötletet, hangsúlyozva, hogy „a Parlament mindig is szilárdan elkötelezett volt az LMBTIQ jogok előmozdítása mellett”. Szerda este és csütörtökön ezért az EP brüsszeli épületén, az egyik főbejárat előtt szivárványzászló lobog, és a minden tagállamban működő kapcsolattartó irodákat is a zászló kitűzésére kérték.

München polgármestere a magyar kormány melegellenes törvénymódosítása elleni tiltakozásul szivárványszínekkel szerette volna megvilágítani a szerdai Németország–Magyarország Eb-mérkőzésnek otthont adó Allianz Arénát. Bár az UEFA nem adott engedélyt az akcióra, de München városát szivárványzászlókkal díszítik fel, 12 ezer szivárványos zászlót osztottak szét a meccs előtt, illetve szivárványszínűre világítják majd a frankfurti, a berlini és a kölni stadiont is a magyar törvény elleni tiltakozásul. Itt írtunk bővebben arról, hogy a módosító javaslatok az LMBTQI-embereket hogyan érintik.

Ursula von der Leyen szégyennek nevezte a magyar törvényt, valamint az Európai Bizottság szerda délután levelet is küldött Varga Judit magyar igazsági ügyminiszternek, amiben kifejezte a jogi aggályait a magyar törvénnyel szemben. Orbán Viktor a Bizottság elnökének közleményét nevezte szégyenletesnek, szerinte elfogulatlan vizsgálat nélkül tett közzé elfogult, politikai véleményt. Áder János közben szerda délután aláírta a melegellenes módosítókkal eltérített pedofiltörvényt. Ebben a cikkben azt elemeztük, miért éri meg a Fidesznek mindez, és hol lehetnek a buktatók.