Még nem is büntet, de már megtámadja a jogállamisági rendeletet a magyar és a lengyel kormány

„Amikor a diákok nem csinálják meg otthon a házit, azt szokták mondani, hogy »megette a kutya«. Amikor hatályba lépett a jogállamisági mechanizmus, az Európai Bizottság folyamatosan azt ígérte, hogy alkalmazni fogja azt – mégsem történt azóta sem semmi” – mondta Daniel Freund zöld EP-képviselő az Európai Parlament csütörtök délelőtti vitájában, amit a 2021. január 1-jén hatályba lépett uniós jogállamisági rendeletről tartottak Brüsszelben.

A Magyarországon igen aktív német képviselő szerint miközben „Orbán családja azóta is folyamatosan nyeri a közbeszerzéseket, a Bizottság a mai napig nem hajlandó alkalmazni” a mechanizmust, amivel szankcionálnák, ha egy tagállam megsérti a jogállami elveket az uniós pénzek pályáztatása vagy kifizetése során – erről itt írtunk bővebben.

Bár a rendelet életbe lépett, a Bizottság és az Európai Unió többi intézménye is megvárja, amíg az Európai Bíróság ítéletet mond a mechanizmus ügyében – a jogállamisági rendeletet ugyanis a lengyel és a magyar kormány bíróságon támadja meg. Ehhez kapcsolódó hír, hogy a határidő lejárta előtt három nappal, csütörtökön a két kormány be is nyújtotta a keresetét a luxemburgi bíróságon: „Nem engedhetjük, hogy jogbiztonságot súlyosan sértő uniós jogszabály hatályban maradjon” – írta emojikkal teli bejegyzésében Varga Judit igazságügyi miniszter.

A csütörtöki vitán a Bizottság képviselője azt ígérte, egyetlen ügyet sem engednek el, amire kiterjed a jogállamisági rendelet hatásköre. A képviselők többsége szerint viszont elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlament által korábban megszavazott mechanizmust még mindig nem alkalmazzák a magyar és a lengyel kormány jogsértései ellen. „Minden erőnkkel azon leszünk, hogy kiharcoljuk a jogállamisági rendelet végrehajtását – és ezért a Bizottságot is arra kérem, hogy csinálják meg végre a házi feladatukat” – mondta Freund a felszólalásában.

Folyamatosan ellenőriznek mindent, de most már tényleg

„Az új rendelet egy történelmi eredmény, hiszen most először van eszköze az Uniónak arra, hogy megvédje a pénzügyi érdekeit. A kifizetések felfüggesztése, az új szerződések aláírásának tilalma mind-mind komoly következménye ezeknek” – mondta Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos a vita nyitóbeszédében.

„Megnyugtathatom önöket, hogy a Bizottság intézkedése január 1. óta hatályos – egy ügyet sem engedünk el ezután. Amennyiben a mechanizmus feltételei fennállnak, a Bizottság lépni fog.”

Ehhez később viszont hozzátette, hogy ha egy tagállam az Európai Bírósághoz fordul, akkor persze figyelembe veszik majd a luxemburgi testület döntését – bár nagyon nem szeretné, ha a mechanizmus ügye az Európai Bíróságon elbukna. „Folyamatosan ellenőrizni fogjuk az egyes tagállamok rendszereit, és ahol kell, érvényesíteni fogjuk az Unió érdekeit. Minden eszközzel fellépünk majd azért, hogy az uniós adófizetők pénze oda kerüljön, ahol annak helye van.”

Bár a Parlament többsége bőven kritizálta a Bizottság munkáját, az Európai Néppárt képviselői jóval megértőbbek voltak Hahn biztossal: a kereszténydemokraták szerint „nem lehet a szuverenitás mögé bújva megsérteni az Unió érdekeit” és „autokraták zsebeit tömni” az uniós forrásokból – ezt felügyeli majd őrzőként az Európai Bizottság.

Mi választottuk Önöket, de nem minket képviselnek

Az őrzői szerep viszont a legtöbb képviselő szerint egyáltalán nem teljesül: „Amíg a mechanizmust nem alkalmazzák, addig a fideszesek sorra nyerik az uniós forrásokat – pár hete maga Tiborcz István, a miniszterelnök veje nyert el 600 ezer euró értékben mezőgazdasági támogatást” – mondta felszólalásában Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője – „Az Európai Unió ezzel azt mutatja magáról, hogy csak egy pénzautomata, amit bárki lenyúlhat bármilyen valódi következmény nélkül. Megcáfolhatnák ezt azzal, ha a mechanizmust azonnal alkalmaznák, és nem a háttérben egyeztetnének Orbánékkal. Eleget vártunk a cselekvésre, és ezt most már el is várjuk Önöktől” – üzente a Bizottságnak.

Hasonlóan fogalmazott liberális frakciótársa, a német Moritz Körner is: „Mit mondhatok el a választóimnak akkor, amikor azt látják, hogy diktátorok zsebét tömik ki az uniós forrásokkal? Az OLAF is megpróbált ez ellen fellépni, de Magyarország nem tett semmit. És miközben ég a ház, a Bizottság továbbra is csak irányelvekről képes beszélni. Mi választottuk meg Önöket, de nem minket képviselnek – pedig most azonnal cselekedniük kellene!”

„Hetven napja lépett életbe a jogállamisági mechanizmus. Azóta elhallgattatták az utolsó nagyobb független magyar rádiót, és tovább zajlanak a politikai tisztogatások a lengyel bíróságokon is”

– mondta Lara Wolters a német szocdemek részéről. A legélesebben pedig a radikális baloldal képviselői kritizálták a Bizottság munkáját: „Szemet hunynak afelett, hogy a lengyel nők nem vetethetik el a magzatukat, még ha az életüket is kockáztatják ezzel. LMBT-mentes övezeteket állítanak fel Lengyelországban, miközben a Bizottság azt sugallja, hogy ezzel minden rendben” – mondta Sira Rego.

Az Unió nem Mickey egér játszótere

A sajtószabadságról szóló szerdai EP-vita után csütörtökön is Hidvéghi Balázs szólalt fel a Fidesz részéről: szerinte decemberben „történelmi megállapodás született” az Unió állam és kormányfői között, ami megmutatta, hogy az EU akkor működik jól, ha a szerződések alapján működik. Ezt az együttműködést viszont „szomorú módon” az Európai Parlament inkább feláldozná, hogy a „fellépjen a jobboldali kormányok ellen”.

Nemcsak a magyar, de a lengyel kormány is megtámadja a jogállamisági mechanizmust az Európai Bíróságon – a lengyel kormánykoalíció pedig egy sor képviselőt küldött csatasorba a csütörtöki vitára: Patryk Jaki szerint az Európai Uniónak a koronavírus-járvány ellen kéne a varsói kormány támadása helyett, Jadwiga Wiśniewska pedig arról beszélt:

„Ma eljött végre az igazság pillanata: a Bizottság tagjai hónapokig hirdették, hogy a jogállamisági mechanizmust a demokrácia védelmében hozták létre – de most kiderült, hogy ez csak egy büntetőeszköz, amivel megrendszabályoznák a jobboldalt.”

Beata Kempa szerint „szuverén államok ellen lép fel a Bizottság egy idegen ideológia érdekében”, csak azért, mert ellenzik a melegházasságot, a meleg párok örökbefogadását, és az euró bevezetését. Dominik Tarczyński pedig teljes mértékben kimaxolta a szuverenitást:

„Szeretném átadni Önöknek a lengyel nemzet üzenetét: elutasítjuk az Önök értékeit! Lengyelország az első a munkanélküliség leküzdésében, a nők egyenjogúságában, és a legbiztonságosabb ország az Európai Unióban – ez az igazság, ez a demokrácia, és nem mi mondjuk ezt, hanem az Eurostat!”

A jobboldal széléről szintén megkapta a támogatást a magyar és a lengyel kormánypárt: Jérôme Rivière, a francia Nemzeti Gyűlés képviselője szerint „törvényesen megválasztott kormányok ellen lép fel az EU azért, hogy megdöntsék azokat”, ezzel pedig egyetértett az Európai Konzervatívok és Reformerek bolgár politikusa is: „Az Európai Unió továbbra is szuverén államok közössége, nem pedig Mickey egér játszótere brüsszeli központtal” – mondta Angel Dzsambaszki.

A vitát ismét Johannes Hahn felszólalása zárta: „Kiállok bárki ellen, aki azt mondja, hogy a Bizottság megbukott – mert ez egyszerűen nem igaz.” Szerinte vannak kormányok, amelyek a maguk szájíze szerint értelmeznék a jogállamiság fogalmát – azonban ahogy az Európai Unió nem egy à la carte étterem, úgy „nem létezik à la carte jogállamiság” sem.