Orbánnak nem az uniós jogállamisági kereset okoz fejtörést

2021. január 05. – 07:04

frissítve

Orbánnak nem az uniós jogállamisági kereset okoz fejtörést
Illusztráció: szarvas / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Átalakította Orbán Viktor az Európai Unióval való kapcsolattartásra kijelölt kormányzati szerepköröket, mielőtt 2021. január 1-jén hatályba lépett az uniós jogállamisági rendelet. A sikerkommunikáció ellenére mind belföldön, mind pedig Brüsszelben komoly csatákra és folyamatos tárgyalásokra készülnek idén, az Európai Bizottság pedig egyértelművé tette: már januártól vizsgálják az uniós pénzzel való visszaéléseket. Persze a szankciók alkalmazásával az EU-intézményrendszer ki fogja várni az Európai Bíróságnak a mechanizmus ügyében hozandó ítéletét, utóbbi testület pedig így kétségtelenül és könyörtelenül bel- és külpolitikai célponttá is válhat. A tét ugyanis Orbán számára még 2022 előtt legalább 11 milliárd euró, az EU intézményeinek pedig az uniós jog egyben tartása.

Nemcsak az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól került vissza a Miniszterelnökséghez az uniós források kezelése, illetve az uniós pénzek felhasználásának felügyelete, hanem Orbán Viktor az Európai Unióval folytatott diplomáciai tárgyalások ügyében is átalakításokra kényszerült 2020 végére. Hiába a sikerkommunikáció és Varga Judit igazságügyi miniszter tündöklése a kormányhoz köthető nyilvánosságban, a kormányfőnek, úgy tűnik, nemcsak egy harcos amazonra, hanem új uniós diplomatákra is szüksége lehet 2021-ben.

Ezt jelezheti az is, hogy a 2020. december 29-én megjelent Magyar Közlöny tartalmazza „A Kormány 698/2020. (XII. 29.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról” című, Orbán által aláírt döntést, miszerint a miniszterelnök számos, az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartásban lényeges ponton újból személyes felelősséget visel, a tárgyalási hatásköröket közvetlenül magához vonva. A rendelet nevesíti „a miniszterelnök európai uniós kérdésekért felelős államtitkárát” mint a kormányfő megbízásából ezen tárgyalásokon őt képviselő vagy helyettesítő személyt is. Ugyanakkor az nem világos, hogy ilyen államtitkárt most tervez kinevezni a kormányfő, vagy egy már dolgozó, e területtel foglalkozó államtitkár kapja meg a hatásköröket.

Kell egy serpa a harcosok mellé?

Éppen ezért kérdésekkel fordultunk Havasi Bertalanhoz, a kormányfő szóvivőjéhez, valamint a Miniszterelnökséghez és a Miniszterelnöki Kabinetirodához is. Azt szerettük volna megtudni, várható-e, hogy a kormányfő ismét európai uniós kérdésekért felelős államtitkárt nevez ki, vagy a Miniszterelnökségen tavaly óta az uniós fejlesztésekért felelős államtitkárként dolgozó Ágostházy Szabolcs, esetleg a Miniszterelnöki Kabinetirodában „európai uniós fejlesztések végrehajtásáért” felelős helyettes államtitkárként dolgozó Reich Ágnes lenne, illetve lesz a rendeletben említett állami vezető. Megkérdeztük azt is, hogy ha ők nem, mely mai állami vezető lesz „a miniszterelnök európai uniós kérdésekért felelős államtitkára”, vagy mikor, illetve kit terjesztene fel az államfőhöz erre a posztra Orbán, amennyiben új név jár a fejében.

Tudni szerettük volna azt is, miért vonta közvetlenül magához ismét a kormányfő az uniós intézményekkel történő kapcsolattartást, ami korábban a Külgazdasági és Külügyminisztérium, majd a Miniszterelnökség, végül pedig, 2019 óta az Igazságügyi Minisztérium feladata volt. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az átalakításoknak közük van-e a január elsején hatályba lépett uniós jogállamisági rendelethez, és ahhoz, hogy az ebben foglalt mechanizmus alapján várhatóan számos ügyben tárgyalási kényszerrel néz szembe a magyar kormány, mindemellett pedig a februárra beharangozott, az Európai Unió Bíróságához benyújtani tervezett magyar kereset előkészítése is feladat elé állítja az apparátust. Miközben azonban ez utóbbi kereseten nyilván az igazságügyi tárca dolgozik majd, a kormányfő valamiért jobbnak látta, ha önmagát jelöli ki az uniós tárgyalások lefolytatására.

Választ sem Havasitól, sem a minisztériumoktól nem kaptunk.

Pedig 2019-ben volt hasonló hatáskör-átalakítás, amikor éppen Varga Judit váltotta a Fidesz EP-listavezetőjeként az Európai Parlamentbe küldött Trócsányi László igazságügyi minisztert. Varga addig a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára volt, noha az uniós államtitkárságot korábban kettéválasztották, és így Varga Judit mellett az „európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkárként” Takács Szabolcs is az uniós ügyekkel foglalkozott. Miután azonban e hatásköröket Vargával együtt áttelepítették az Igazságügyi Minisztériumba, távozott posztjáról Takács Szabolcs, valamint helyettese, Schmitt Pál Péter is. Amikor ugyanis kiderült, hogy Varga váltja Trócsányit, Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár bejelentette azt is:

„A jövőben a Varga Judit vezette igazságügyi tárcához tartoznak a kormányon belül az európai uniós ügyek is.”

Varga tárcájából jelenleg Bóka János az európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár, valamint a miniszter jobbkeze, Steiner Attila foglalkozik e területekkel, sőt Stenier maga az európai uniós ügyekért felelős államtitkár.

Varga Judit igazságügyi miniszter érkezik az EU általános ügyekért felelős minisztereinek találkozójára az Európai Tanács luxemburgi épületébe 2020. október 13-án – Fotó: Virginia Mayo / POOL / AFP

Ugyanakkor az év végi kormányrendelet kifejezetten Orbán Viktor saját államtitkáraként említ egy uniós ügyekért felelős állami vezetőt, így a Miniszterelnökség, azaz a kancellária, valamint a Miniszterelnöki Kabinetiroda jöhet szóba mint munkahely. És ez jelentős változást, sőt akár stratégiaváltást is jelenthet, hiszen hiába a sikerkommunikáció, arról már részletesen is írtunk, a decemberi uniós csúcson sem Orbán, sem pedig az EU nem győzedelmeskedett a másik felett. Éppen ezért úgy tűnhet, Orbánnak oka van az elégedetlenségre, főként azután, hogy 2010 óta olyanra azért nemigen volt példa, hogy a magyar kormányfő az eredeti szándékaival, sőt a magyar parlament határozatával ellentétes uniós megállapodásba menjen bele – kristálytisztának semmiképpen sem nevezhető nyereséget remélve, sőt, további kockázatokat magára véve (ezekről alább bővebben).

Mindennek persze lehet köze ahhoz, hogy Varga Judit a diplomáciai színtéren mégsem olyan sikeres, mint például a washingtoni nagyköveti posztot választó Takács Szabolcs, vagy éppen Orbán másik, rendkívül fontos uniós háttérembere, Gottfried Péter volt, aki 2021. január 1-jével bekerült a Monetáris Tanácsba. Róla szóló portrénkban megírtuk, hogy évtizedek óta nagyon közeli munkakapcsolatban állt Orbánnal, de valójában már régebb óta, három évtizede dolgozott a magyar–EU kapcsolatokon, ott volt tehát a kezdetektől. Nem is beszélve az Orbán uniós érvényesüléséért évtizedek óta kitartóan és sokáig igen befolyásos szerepkörökben tevékenykedő Szájer József bukásáról és visszavonulásáról, amely, mint látszik, valamiféle pártpolitikai térvesztéshez, sőt a Fidesz néppárti és európai parlamenti tekintélyének csorbulásához vezetett.

Mindez aligha segíti Orbánt az érdekérvényesítésben, amire, legalábbis az átalakításból erre lehet következtetni, azért mégiscsak megvan a kormányfő terve.

Mi lesz? Minden és semmi

A decemberi uniós csúcs után megszületett a politikai alku, és az Európai Parlament jóváhagyásával a jogalkotási folyamat is megkezdődhetett nemcsak a hétéves uniós költségvetés, a járvány okozta válság utáni gazdasági helyreállítási csomag, de a jogállamisági mechanizmus ügyében is. Az EU-s jogállamisági rendelet 2021. január 1-jén lépett életbe, és amennyiben a luxemburgi Európai Bíróság is az uniós alapszerződéssel összhangban lévőnek találja majd, a jogszabályt alkalmazni is fogják. A bírósághoz a bejelentés szerint a magyar és a lengyel kormány együtt fordul majd, legkésőbb februárban (a hatályba lépéstől két hónap áll rendelkezésükre a kereset benyújtására).

A jogállamisági elveket az uniós pénzek pályáztatásával, kifizetésével és hasznosulásával összefüggésben megsértő vagy veszélyeztető tagállamok szankcionálása, azaz az EU-s források kifizetésének felfüggesztése egészen a bíróság döntéséig nem történhet meg, a Bizottság ugyanakkor már január 1-jétől figyeli a jogállami elvek betartását, és így a bírósági döntés után akár visszamenőlegesen is szankcionálhat.

A kacifántos eljárás ilyen tömören összefoglalható, de hála az EU és Orbánék dokumentumainak, illetve az egymásnak ellentmondó értelmezéseinek, még egy bírósági döntés esetén is rengeteg lehetőséget kínál ez az ügy a politikai csatározásokra. A magyar és a lengyel kormány követelésére ugyanis decemberben kiadott a 27 állam- és kormányfő egy olyan magyarázó dokumentumot, ami leszűkítette az Európai Parlament által szorgalmazott és a német uniós soros elnökséggel eredetileg letárgyalt jogállamisági mechanizmus alkalmazási körét, és a hatályát is eltolta vagy eltolta volna a bírósági döntésig.

Az uniós csúcson elfogadott nyilatkozat szerint a magyar és a lengyel kormány biztosítékot kapott, hogy a jogállamisági mechanizmus nem szolgálhat eszközül arra, hogy olyan politikai ideológiákat vagy irányvonalakat kényszerítsenek a tagállamokra, amelyekről kizárólag a tagállamok hivatottak dönteni. Megerősítették azt is, hogy az összes uniós ország az Európai Unió Bíróságához fordulhat, ha vitatja a rendeletben foglalt rendelkezéseket. Mindezek azonban alapból is részei az uniós jogalkotásnak, magyarul csakis olyan jogokat ismertek el ebben a dokumentumban, amelyek a szerződések alapján eddig is megillették a tagállamokat.

Mit nyert akkor Orbán? Azt, hogy győzelemként kommunikálhatta az időhúzást, valamint hogy a kedvéért közös deklarációt adott ki az Európai Tanács 27 állam- és kormányfője. És legfőképpen azt, hogy ez a nyilatkozat már nem valamennyi, az EU-büdzséből január 1. után történő kifizetéseit említi, hanem csakis a következő költségvetési ciklus pénzeit és a hitel- és segélycsomagot.

Viszont erre reagálva fogadott el egy egészen hasonló politikai nyilatkozatot az Európai Parlament is, amely több ponton is figyelmezteti, sőt meg is fenyegeti az Európai Bizottságot és annak elnökét, amennyiben nem alkalmazza teljes egészében a hatályba lépett jogszabályt. Sőt, az EP szerint az Orbánék által letárgyalt deklaráció jogi kötőerővel nem bír, a Bizottságnak pedig a hatályos uniós jogszabályok alapján kell eljárnia – ellenkező esetben még másik uniós perben is támadhatóvá válik.

Így Ursula von der Leyen bizottsági elnök meg is ígérte az EP-nek, hogy januártól alkalmazzák a jogszabályt, aminek nem alkalmazását előtte egy héttel az ET-nek ígérte meg. A látszólag ellentmondó uniós diplomácia módja – amint azt a Bruxinfo megírta – vélhetően az lehet, hogy a Bizottság elkezd információkat gyűjteni a tagállamoktól, és levelezésekbe, a jól ismert párbeszédbe kezd velük arról, hogy adott esetben milyen konkrét ügyekben lát problémát, avagy rendszerszinten milyen jogállami hiányosságokat, amelyek akár veszélyeztethetik az uniós pénzköltést.

A tárgyalási kényszer nyilvánvalóan indokolná Orbán kormányzati átalakításait a brüsszeli érdekérvényesítés jegyében, ugyanakkor a kormányzati kommunikáció nem éppen erre hajlik.

Elég jelentős téteket tettek mindkét térfélen

Szinte egyértelmű, hogy a Bizottság és a kormány között zajló, lassan évtizedes csatározás folytatódni fog a nyilvánosságban a következő hónapokban. Mint ugyanis már írtuk, a kormány februárban a lengyelekkel közösen a jogállamisági rendelet értelmezését fogja kérni az Európai Bíróságtól, amely legkorábban – szakértők szerint akár már – nyár végére dönthet a kérdésben.

Az illetékes uniós biztos és az Európai Parlament ugyanis arra kéri majd a kereset benyújtása után a bíróságot, hogy gyorsított eljárásban döntsön. Normál eljárásban 14–24 hónap alatt hoz ítéletet a bíróság, ilyen esetben viszont 4-6 hónap alatt is döntés születhet. Ugyanakkor az EUB-nek ebben a konkrét ügyben példa nélküli eljárást kell lefolytatnia, és sokak szerint azzal a teherrel a vállán kell majd ítéletet hoznia, hogy nem csupán két vitás ügyfél között tesz igazságot, hanem uniós joganyagot is alkot, hiszen

a nagytanácsi ítélettől kezdve az EUB értelmezése számít jogilag kötelező iránymutatásnak az Európai Unióban.

Márpedig az Európai Bíróság máig sosem volt a politikai viták résztvevője, még ha a magyar kormány kommunikációjában erre már tett is kísérleteket egy-egy, nekik nem tetsző ítélet esetén. Ez az ügy azonban beránthatja az EUB-t elsősorban a magyar országgyűlési választást megelőző, majd pedig az európai vitákba a jogsemlegesség talajáról, ami végső soron az egész tagállami szövetségnek ártalmas. Egyvalaki nyerhet egy új vagy újabb ellenségkép kijelölésével: a magyar kormány, amely eközben a Bizottsággal folytatott tárgyalások elhúzására játszhat majd.

Ennek ellenére meglehetősen harcias nyilatkozatok hangzanak el mindkét részről. Az Európai Bizottság kész tényként tálalja, hogy várhatóan 2021 őszén véglegesítheti a mechanizmus eljárási szabályait, hogy mielőbb el tudja indítani a szükségesnek látott eljárásokat, amelyek EU-pénzekhez köthető szankciókhoz vezethetnek. Ezt maga a Bizottság elnöke is elmondta az Európai Parlamentben, de még erőteljesebb üzenet volt, amit az angol nyelvű, lengyel The First News idézett Věra Jourovától 2020 utolsó napján. A Bizottság alelnöke ugyanis bejelentette, hogy a jogállamisági mechanizmust a tervek szerint már 2021-ben használni fogják a lengyel és a magyar kormányra fókuszálva, ami szerinte azt is jelenti, hogy „nem menekül meg egyikük sem az esetleges szankcióktól”. Jourová úgy fogalmazott, keményen dolgoznak azon, hogy a megfelelő eszközöket alkalmazzák a jogállamisági követelményeket megsértőkkel szemben, hiszen a bírósági procedúra nem vesz majd igénybe egy teljes évet.

Orbán Viktor magyar (k) és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b) érkezik az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel (j) folytatott találkozójukra Brüsszelben 2020. szeptember 24-én. – Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Eközben Magyarországon a kormány nemcsak győztesnek kommunikálja magát, de például Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az ATV-nek adott interjúban még a sikerkommunikáció részeként is arról beszélt:

„Ma az európai értékekre való hivatkozás a brüsszeli elit szerződésszegő, lopakodó hatáskör-bővítésre irányuló tevékenységének a szalonképes megfogalmazása. Brüsszel hosszú ideje arra törekszik, hogy ne csupán a szerződésekben az uniós intézményeknek kijelölt teret töltse ki, hanem egy lopakodó hatáskörbővítéssel döntési jogköröket vonjon magához a tagállamoktól.”

Nagy kérdés, miért is változtatna ezen az álláspontján az Orbán-kormány akkor, ha az EUB éppenséggel az alapszerződésekkel összhangban lévőnek találná a jogállamisági rendeletet, amely alapján azonnal meg is indulna egy eljárás Magyarország ellen. Sokkal inkább várható az, hogy ezt követően maga az uniós bíróság is politikai támadások céltáblájává válik majd, miközben maga a mechanizmus a magyar országgyűlési választási kampány idején éppen csak elindul, ha egyáltalán elindul.

Már eddig is egyeztettek a háttérben

Tavaly decemberben jelentette be a kormány, hogy nemcsak az úgynevezett helyreállítási, vagy újjáépítési alap, azaz a Next Generation EU segély- és hitelcsomag Magyarországnak jutó uniós forrásainak elköltésére vonatkozó, de a 2021-jétől induló pénzügyi ciklus operatív programjainak tervezeteivel is elkészültek. Úgy tudjuk, ezt a két ünnep között a kormány hivatalosan is benyújtotta a Bizottságnak. Rengeteg pénzről van szó, és a tervek letárgyalása a Bizottsággal még jó pár hónapot igénybe vehet, de a kormány már január elején elkezdi kiírni a pályázatokat, és a hazai költségvetésből előfinanszírozza a nyertes beruházásokat.

A teljes uniós költségvetési csomag 2018-as árakon 1800 milliárd eurót, folyó árakon több mint 2000 milliárd eurót tesz ki. Az EU 2021–2027-es költségvetésből és a Next Generation EU (NGEU) elnevezésű gazdasági helyreállítási alapból összesen 42,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és mintegy 10 milliárd euró kedvezményes kamatozású hitel érkezhet Magyarországra. A hétéves költségvetésből 2027 végéig lehet lekötni a pénzeket, de a konkrét kifizetések 2029-ig vagy 2030-ig is elhúzódhatnak (ahogy a most lejárt uniós büdzsé támogatásainak mintegy felét is még csak most, azaz 2021–22-ben hívja le Magyarország). Az NGEU pénzeit eközben 2023-ig kell megpályáztatni, a kifizetések 2026 végéig mehetnek majd.

A következő hét évben tehát az éves magyar GDP 4 százalékát tehetik ki az uniós transzferek. Magyarország természetesen be is fizet az EU-s költségvetésbe, de nagyjából csak a GDP 1 százalékát, a nettó egyenleg tehát pozitív. És ez a rengeteg pénz nyilván a jogállamisági feltételek mentén használható majd fel, kizárólag akkor mentesül ez alól az Orbán-kormány, ha az EUB a szerződésekkel ellentétesnek találja, és megsemmisíti a jogállamisági rendeletet.

Eközben azonban az továbbra sem világos, mi lesz a Magyarország számára a 2014–2020-as EU-ciklusból még ki nem fizetett 11 milliárd euró folyósításával. A jogilag iránymutató rendelet ugyanis minden kötelezettségvállalásra és pénzáramlásra vonatkozik 2021. január 1-jétől, viszont a Tanács következtetése (ami jogi kötőerővel nem bír, de a gyakorlatban irányt szab a Bizottságnak ahhoz, hogy hogyan járjon el a kötelezettségvállalások terén) viszont már csak az új pénzügyi ciklus forrásait említi. Várható tehát, hogy ennek értelmezéséből további jogi vita fakad, főként akkor, ha az Európai Bizottság a már eddig is meglévő hatáskörével élve adott esetben vagy épp egy nem megfelelő tárgyalási hajlandóságra hivatkozva felfüggeszt bizonyos kifizetéseket, akár éppen addig, amíg a mechanizmus sorsa jogilag nem tisztázódik.

A legkomolyabb kihívás tehát most éppen a tárgyalási viszony fenntartása lehet a magyar kormány számára Brüsszellel, hiszen Orbán Viktor nem kockáztathatja, hogy a Magyarországgal kapcsolatos jogállami aggályok vagy akár a 7-es cikkelyes eljárás miatt elinduló mechanizmus, azaz a levelezgetési-tisztázási fázis végéig, avagy a bírósági ítéletig ne legyenek érdemi kifizetések a 2014–2020-as ciklus terhére. Erre a Bizottságnak ugyanis még akkor is joga lehet, ha hivatalosan nincs vagy nem is lesz felfüggesztve a magyar támogatáskifizetés.


A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

A Telex legfrissebb koronavírussal kapcsolatos híreiért kattintson ide>>>

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!