A Fidesz szerint furcsa, hogy kéthetente meghal a magyar sajtószabadság

2021. március 10. – 21:23

frissítve

A Fidesz szerint furcsa, hogy kéthetente meghal a magyar sajtószabadság
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője az Európai Parlament szerdai vitáján – Fotó: Jan Van de Vel / Európai Parlament

Másolás

Vágólapra másolva

„Népszabadság: 1956–2016 – egy napilap, amit megvett Orbán barátja, majd bezáratta. Index.hu: 1995–2020 – egy híroldal, amit megvett Orbán barátja, majd kirúgták a főszerkesztőt. A stáb ezután felmondott, és létrehozták a Telexet. Klubrádió: 1999–2021 – elvették tőlük a frekvenciát, ma már csak online fogható”

– sorolta az elmúlt években a magyar médiapolitika áldozatául esett sajtótermékeket Gwendoline Delbos-Corfield, a Zöldek képviselője az Európai Parlament szerda délutáni vitájában. A brüsszeli plenáris ülésen a magyar, a lengyel és a szlovén média elleni kormányzati támadásokról tartottak vitát, és a felszólalók többsége egyetértett azzal, hogy a magyar média kritikus helyzetben van – egyedül a szélsőjobboldal képviselői álltak ki az Orbán-kormány mellett.

Három fő pontja volt a szerdai vitának: míg Szlovéniában Orbán Viktor szövetségese, Janez Janša miniszterelnök indított kormányzati támadást a nemzeti hírügynökség ellen, Lengyelországban a tervezett reklámadó miatt tiltakozik a független sajtó, a magyar médiahelyzet kapcsán pedig főleg a Klubrádió frekvenciájának elvesztéséről volt szó. Utóbbival kapcsolatban friss hír, hogy döntött a 92,9-es frekvencia sorsáról a Médiatanács. Azt viszont nem mondták el sem a Media1-nek, sem a Klubrádiónak, hogyan döntött a csak Fidesz-delegáltakból álló testület. (A rádiót itt tudja hallgatni az interneten keresztül.)

Nem azok az erősek, akik elhallgattatnak

„Soha nem volt annyira fontos a plurális médiarendszer, mint most, hiszen rendkívüli károkat okoz az álhírek terjedése a koronavírus-járvány idején. Ebből a szempontból nemcsak a demokráciánkat, de az életünket is védik az újságírók” – mondta az Európai Tanács nevében Ana Paula Zacarias, aki szerint a jogállamisági vizsgálatoknak fontos eleme a médiaszabadság és a tömegtájékoztatás védelme. Ezt emelte ki nyitóbeszédében Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke is: „Óriási gazdasági válsággal néz most szembe a médiaszektor, ezért minden eddiginél jobban kell támogatnunk őket”.

Věra Jourová és Ana Paula Zacarias az Európai Parlament szerdai vitáján – Fotó: Jan Van de Vel / Európai Parlament

Szerinte aggasztó nemcsak a magyar, de a lengyel és a szlovén médiahelyzet is, az egyes kormányok lépéseivel szemben viszont nagyon korlátozott a Bizottság hatásköre – ezt szeretnék kiszélesíteni majd a jövőben.

„Szeretnénk, ha fejlődni tudna a médiaszektor, hiszen minél erősebb, annál jobban tud ellenállni a különböző nyomásoknak. Alapvetően semmilyen politikai nyomásnak nem szabadna kitenni a médiát, hiszen nem azok az erős politikai vezetők, akik elhallgattatják a velük szemben kritikus hangokat.”

Fidesz: Kéthetente meghal a magyar sajtószabadság

A vitán magyar EP-képviselők is felszólaltak: Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője szerint az Orbán-kormány tíz év alatt lépésről lépésre számolta fel a médiapluralizmust, a „kormányzati propagandagépezetnek pedig a közmédia lett az első számú eszköze”. Mivel szerinte a független média felszámolása nem csak magyar jelenség, ezért szükség lenne egy európai közmédiára és hírügynökségre, ami „az álhírek helyett a közös európai identitást erősítené minden tagállamban”.

Donáth Anna momentumos képviselő szerint is európai szinten kellene fellépni azért, hogy a médiát ne párttagok felügyeljék, és tisztázni tudják az egyes médiumok tulajdonviszonyait.

„Magyarországon újra él az a vicc még a kommunista időkből, ami szerint »minden szabad, amit megengednek«”

– mondta a DK-s Molnár Csaba, aki szerint a magyarok nagy részéhez nem jutnak el a valódi hírek, az MTVA pedig „az észak-koreai állami médiával indíthatna közös gyakornoki programot”.

Ezzel szemben Hidvégi Balázs a Fidesz EP-delegációjának nevében arról beszélt, hogy csak azért támadják a képviselők a magyar, a lengyel és a szlovén kormányt, mert ezekben az országokban „karakteres jobboldaliak kormányoznak”, a Klubrádió elhallgattatása pedig csak „mondvacsinált politikai balhé”: „Nem találják furcsának azt, hogy a magyar sajtószabadság kéthetente meghal?”

Néppárt: Tisztelni kell a független médiát

A szlovén kormánypárt képviselője, Romana Tomc szintén arról beszélt, hogy a szerdai vitával csak a kormány ellen hergel a ljubljanai ellenzék, miközben minden támogatást megadtak a koronavírus-járvány idején is a sajtónak, sőt: „a szlovén média 80 százaléka a kormányt támadja”. Szerinte csak álhírekből tájékozódnak a képviselők a szlovén helyzetről – és ugyanerről beszélt Beata Szydło a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) részéről:

„Önökkel ellentétben lengyel vagyok, ezért ismerem a valódi helyzetet. A lengyel alkotmány garantálja a cenzúra tilalmát, a nemzeti médiafelügyelet a sajtószabadság mellett lép fel, a most bevezetendő reklámadó pedig azokat a legnagyobb médiakonszerneket veszi célba, akik eddig nem fizettek elég adót”

– mondta az egykori kormányfőből lett EP-képviselő.

Szydło szavaira reflektált egy másik, szintén egykori miniszterelnök, Leszek Miller: „Én is lengyel vagyok, de én a tényekről fogok beszélni: a lengyel kormány azért támadja a független médiát, mert az szerintük a »lengyel szuverenitás ellensége«” – mondta a szociáldemokrata képviselő. Frakciótársa, a szintén lengyel Robert Biedroń pedig csak egy papírt tartott fel a szája elé egy percen keresztül – utalva ezzel a lengyel média egynapos elsötétítési akciójára a reklámadó ellen:

Robert Biedroń lengyel EP-képviselő az Európai Parlament szerdai vitáján – Forrás: Európai Parlament

Csak pár napja lépett ki a Fidesz az EPP-ből, de már látványos az, hogyan álltak az európai kereszténydemokraták a liberálisok, a szocdemek és a zöldek mellé a sajtószabadság kérdésében. Több néppárti képviselő is hangsúlyozta, hogy a független média „alapvető egy demokráciában”, a demokrácia „sarokköve és gerince” egyben, ezt pedig tisztelnie kell a kormányoknak, hiszen csak a teljes körűen tájékozott állampolgárok tudnak valódi szereplői lenni egy erős demokratikus rendszernek.

„A demokrácia meghal a sötétségben, Lengyelországban pedig sötétség uralkodik. Meg akarják fosztani a médiát a bevételeitől, folyamatosak az újságírók elleni támadások, aláássák a jogállamot, az állami média propagandává alakult, a nem kormánybarát médiumokat pedig büntetik. Emlékezzünk csak a Gdańsk polgármestere, Paweł Adamowicz elleni merényletre, ami kapcsán felmerül az állami média uszításának a szerepe”

– mondta Jeroen Lenaers, az EPP holland képviselője. A meggyilkolt polgármester özvegye, Magdalena Adamowicz szerint pedig a szerdai vita nemcsak a média, de az emberek szabadságáról is szól: „Az olyan vezetők, mint Orbán, Kaczyński, Putyin vagy Erdoğan hazugságokkal akarják rabszolgákká tenni saját állampolgáraikat – hiszen ha propagandává silányítják a független sajtót, elrabolják a polgároktól az igazságot, és így a szabadságukat is.”

Holnap hol hallgattatják el a kritikusokat?

„Eddig büszkén képviseltem Szlovéniát az Európai Parlamentben, de ma már nem tudok büszkén itt állni” – mondta Tanja Fajon szlovén szociáldemokrata képviselő, aki szerint bár két narratívát lehet hallani a szerdai vitán, valójában csak egy igazság létezik. Felszólalása közben bemutatta azokat a Twitter-bejegyzéseket is, amikben Janez Janša kormányfő a szlovén állami hírügynökség kritikus újságíróit egyszerűen prostituáltnak nevezi.

Tanja Fajon szlovén EP-képviselő az Európai Parlament szerdai vitáján – Forrás: Európai Parlament

„Ahogy Adam Michnik, a lengyel Gazeta Wyborcza főszerkesztője mondta: »szégyentelen propagadagépekké silányult a közmédia, akárcsak az oroszoknál és a törököknél«. Ha nem lépünk fel ez ellen, ha hagyjuk, hogy európai uniós forrásokból finanszírozzák a propagandát, akkor évtizedekre veszítettük el a csatát a független médiáért” – mondta Ramona Strugariu román liberális képviselő. A zöld képviselők felszólalásai szerint pedig egyre több tagállamot inspirál a magyar és a lengyel példa a sajtószabadság felszámolására:

„Holnap melyik ország hoz majd létre egy alapítványt a média cenzúrázására? Holnap melyik ország fogja elhallgattatni a kritikus hangokat?”

– kérdezte a Bizottságtól Salima Yenbou zöld EP-képviselő, aki külön kiemelte, hogy a Klubrádió a frekvencia elvételekor „segélykiáltásként” lejátszotta az európai himnuszt.

Szabad média nélkül nincs demokrácia

Egyedül a radikális jobboldali képviselők védték meg a magyar és a lengyel kormány álláspontját: Tom Vandendriessche belga képviselő szerint a belga közmédia is elfogult a kormány irányába, de a Bizottság sosem indított emiatt eljárást – ellentétben Magyarországgal és Lengyelországgal.

Az olasz jobboldaliak pedig egymásra licitáltak Orbán és Kaczyński védelmében: az Olasz Testvérek (FdI) képviselője szerint csak azért lépnek fel az európai intézmények a varsói és a budapesti kormány ellen, mert „szembemennek a brüsszeli mainstreammel”, a Salvini-féle Liga EP-képviselője azt mondta: „nem a kommunizmust legyőző országokkal, hanem Kínával kellene harcolnia Európának”.

A vita végén Jourová arról beszélt, hogy egész Európában romlik a médiapluralizmus helyzete, miközben a média legalább annyira fontos eleme a demokratikus garanciáknak, mint a bírói függetlenség vagy a civil szféra.

„Egyes országokban ezeket a pilléreket folyamatosan lerombolják, mert csak olyan passzív állampolgárokat akarnak, akik négyévente elmennek voksolni, és egyébként nem szólnak bele a közügyekbe.”

Szerinte az Európai Unió garanciát jelent a szabad véleménynyilvánításra, és ezért uniós eszközökkel kell fellépni azon piaci szereplők mellett, akik „továbbra is becsülettel végzik a munkájukat”. Utóbbi kapcsán kiemelte a szlovák #AllForJan kezdeményezést, aminek idei díját a Telex szerkesztősége nyerte.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!