Fekete címlappal tiltakozik a reklámadó ellen a független sajtó Lengyelországban

2021. február 10. – 11:11

frissítve

Fekete címlappal tiltakozik a reklámadó ellen a független sajtó Lengyelországban
Fotó: Wyborcza.pl

Másolás

Vágólapra másolva

„A reklámadó jelentős csapás a szabad sajtó számára. A legtöbbük létét meghatározzák a reklámbevételek” – írja a független sajtó megzabolázása ellen tiltakozó cikkében a Wyborcza.pl, miután a főoldalukra tévedőket fekete címlapon fogadja egy kiemelt szöveg. A levélben azt is írják, hogy Orbán Viktor épp így szabadult meg a szabad sajtótól Magyarországon. Az írást számos független sajtótermék – köztük a lengyel Axel Springer vagy a vezető tévécsatorna is – aláírta, ők 45-en ma nem szolgáltatnak tartalmat.

„Miután tönkretették a jogrendet, a kormány most a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét is likvidálná Lengyelországban” – áll a levélben. Ebben pontokba szedve kitérnek arra, hogy mit jelentene az új adófajta számukra. Mivel ez legyengítené a sajtótermékeket, sőt egyes esetekben meg is szűnnének bizonyos hírszolgálatók, a lengyelek így nem férhetnének hozzá annyiféle tartalomhoz, amennyihez szeretnének. Elmélyítené az igazságtalan különbségeket a lengyel médiapiacon az állami és a független médiatermékek között, ráadásul kimondatlanul, de kedvezőbb helyzetben lennének azok a vállalkozások az országban, amelyek nem fektetnek lengyel médiatermékek létrehozásába, hiszen jóval magasabb adót kell fizetniük, mint más digitális nagyvállalatoknak.

Magyarországon 2014. június 11-én fogadták el a reklámadóról szóló törvényt. Ennek értelmében a reklámot közzétevőknek, az újságoknak, az audiovizuális médiumoknak, a reklám kihelyezőinek a közzétételből Magyarországon elért évi nettó árbevétel után adózniuk kell egy progresszív adótábla szerint. Később két adókulcsra írták át az első adókulcsokat, ennek értelmében a 0%-os adókulcs az adóalap 100 millió forint alatti részére vonatkozott, az 5,3%-os adókulcs pedig az efölöttire. 2019-ben gyakorlatilag eltörölték a reklámadót Magyarországon, bevezetését a lengyelt megközelítő tiltakozás előzte meg számos sajtótermék részéről.

A magyar média helyzetét ebben a videónkban dolgoztuk fel részletesen:

A tiltakozásban részt vevő sajtótermékek a nyílt levélben azt írják, hogy a Jog és Igazságosság pártja az ún. szolidaritási adó álcája mögé bújva büntetné a reklámadóval a szabad sajtót, így most „számos weboldal, köztük a Wyborcza.pl sem közöl ma semmiféle szöveget a hivatalos levélen kívül. Így szeretnénk megmutatni, együtt, hogy mennyire fontos a szólásszabadság és a média függetlensége egy demokratikus országban. Elnézést kérünk a Követőinktől és Olvasóinktól, akárcsak az üzleti partnereinktől. Hálásak vagyunk a megértésükért és támogatásukért” – írják a lényegében Mateusz Morawieckinek címzett levelükben.

Lengyelországban 2 és 15 százalék közötti adót kellene fizetniük a cégeknek a reklámbevételek után, a vállalatok méretének függvényében. A Politico cikke szerint az új adónemre vonatkozó törvényjavaslatot igyekeznek gyorsan áttolni a parlamenten, ami nem szokatlan Magyarországon sem. A lengyel kormány közben azt mondja, minderre a járványhelyzet miatt van szükség, a reklámadóból az egészségügyet és a kulturális ágazatokat szeretnék támogatni, ráadásul szerintük a nagy, nemzetközi vállalatok végre megfelelő mértékű adót fizetnének.

„Az nem lehetséges, hogy a szegények még szegényebbek, a gazdagok pedig még gazdagabbak legyenek” – mondta a lengyel miniszterelnök egy keddi sajtótájékoztatón, ahol vitatta, hogy a lengyel javaslat hasonlítana a francia, olasz vagy spanyol intézkedésekhez. A kiadók legfőbb problémájára, hogy az adó igazságtalanul nagy terhet ró a helyi lengyel médiavállalatokra, ahelyett, hogy az olyan nagy online cégekre fókuszálna, mint a Google vagy a Facebook, Morawieczki nem reagált.

„Többé-kevésbé a magyar szemléletet másolják – vagyis, hogy megnyirbálják a független média életképességét” – nyilatkozta egy szakértő a Politicónak, megjegyezve, hogy várhatóan nem a lebegtetett célokra költik majd a reklámadót Lengyelországban. Az adó nemcsak a szabad, hanem az állami médiát is érintené, csakhogy ennek szereplői jelentős állami támogatást kapnak.