A Fidesz azonnal távozik az Európai Néppárt frakciójából

Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportja szerdán délelőtt megszavazta az új eljárási szabályzatának jóváhagyását, aminek esetére Orbán Viktor vasárnap kilépést lengetett be. 148 képviselő szavazott mellette, 28-an ellene, 4-en tartózkodtak, az elfogadáshoz kétharmados többség kellett.

A szavazás eredménye után Novák Katalin, a Fidesz külügyekért felelős alelnöke megerősítette a Twitterén, hogy a Fidesz kilép a Néppárt frakciójából, és közzétette Orbán Viktor erről szóló levelét. A kormánymédia, köztük a Magyar Nemzet egybehangzóan arról írt már órákkal a szavazás előtt, hogy a Fidesz szerdán kilép.

A Manfred Webernek, az EPP parlamenti frakcióvezetőjének címzett levélben Orbán a vasárnap elküldött, az új szabályzat elfogadásának esetére előre kilépéssel fenyegető leveléhez hasonlóan arról írt, hogy miközben több százezer európai ember kórházban van, az orvosok pedig életeket mentenek, az EPP frakcióját szerinte belső adminisztratív ügyek bénítják meg, és „megpróbálják elhallgattatni demokratikusan megválasztott EP-képviselőinket.”

A szerdai levélben Orbán azt írja, hogy a szabályzat módosításai „egyértelműen a Fidesz és szavazói ellen szólnak.” Szerinte megfosztják a magyar választókat a demokratikus jogaik gyakorlásától, ha korlátozzák a fideszes EP-képviselők lehetőségeit feladataik elvégzésére az Európai Parlament megválasztott tagjaiként. „Ez antidemokratikus, igazságtalan és elfogadhatatlan. Ezért a Fidesz vezetése úgy döntött, hogy azonnal távozunk az EPP frakciójából.” Azt írta, hogy a fideszes EP-képviselők továbbra is felszólalnak azokért, akiket képviselnek, a választóikért, és megvédik a magyar emberek érdekeit.

A néppárti frakció új szabályainak utolsó tervezete alapján többek között bevezetnek egy csoportos tagfelfüggesztésre, azaz a tagsággal járó jogok felfüggesztésére vonatkozó újabb eszközt is. A javaslat azt is lehetővé teszi, hogy ne csak egy képviselő jogait lehessen felfüggeszteni, hanem egy teljes tagpárti delegációét is – egyszerű többséget igénylő frakciódöntéssel akkor, ha a tagpárt amúgy fel van függesztve az Európai Néppárt pártcsaládjában. A frakció tagjainak 15 százaléka is kezdeményezheti egy tag vagy akár egy csoport felfüggesztését vagy kizárását, ebben az esetben kétharmados többségre lenne szükség a döntéshez. Eddig ilyenre csak egyes képviselők esetében volt lehetőség.

Néhány európai parlamenti képviselő – például az osztrák Othmar Karas – már nyilvánosan kijelentette, hogy javasolná a fideszes képviselők felfüggesztését az EPP frakciójában, éppen a már jogaiból az Európai Néppárt pártcsaládjában két éve felfüggesztett Fidesz helyzetének „tükrözése” érdekében. Ezért az új eljárási szabályok alapján minden bizonnyal szavaztak volna a fideszes EP-képviselők frakciótagsági jogainak felfüggesztéséről.

Ha valakit felfüggesztenek, akkor az érinti az EPP-frakció ülésein és rendezvényein való felszólalási lehetőséget, illetve szavazati jogot; a képviselőcsoport nevében történő felszólalást; valamint az EPP-s parlamenti bizottsági helyeket, illetve jelentéstevői, árnyék-jelentéstevői tisztségeket. Az EPP frakciójának kommunikációs igazgatója, Pedro Lopez de Pablo azonban azt mondta, hogy az EPP-frakciótagok jogainak esetleges felfüggesztése egyáltalán nem érinti egy EP-képviselő parlamenti jogainak korlátozását.

A magyar kormány hamarosan az uniós bíróságon támadja meg a tavaly elfogadott jogállamisági rendeletet, amit az Európai Néppártban sokan, állítólag már a német tagok is nehezen tudnának megemészteni. Sokkal inkább ez, illetve a magyarországi események, mintsem az EPP frakciójának alapszabály-módosítása vezetett a szakításhoz. Az idáig vezető útról ebben a cikkünkben írtunk részletesen>>>

Egymásra licitálnak az ellenzéki pártok a Fidesz távozásának hírére

Gál Kinga, a Fidesz-KDNP EP-delegációjának elnöke és Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP EP-delegációjának vezetője is közleményt adott ki, amiben arról írtak, hogy jogi és politikai aggályaikat több alkalommal kifejezték a tárgyalások során, azonban szerintük a néppárti frakció alapszabálya módosításának végleges változata ezekre nem adott kielégítő választ. Szerintük a megválasztott képviselőik jogai semmilyen módon nem korlátozhatók vagy megvonhatók, a politikai nézetkülönbségek jogi megbüntetése pedig antidemokratikus és méltatlan az Európai Néppárthoz.

Az ellenzéki pártok szinte azonnal, egymással versenyezve reagáltak a hírre, hogy a Fidesz kilépett a néppárti frakcióból. Ezeket itt gyűjtöttük össze. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke szerint a Fidesz ízlelgeti a vereség ízét, egy év múlva itthon is veszíteni fognak. Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő pedig arról írt, hogy „megnyugvás a biztonságos és egységes Európai Unió híveinek, óriási stratégiai vereség Orbánnak az Európai Néppárt és a Fidesz szakítása.”

A Momentum elnöke, Fekete-Győr András szerint „ma talán tényleg kiveti magából az Európai Néppárt a rohadt narancsot”, Orbán pedig Európától tovább távolodva Vlagyimir Putyinhoz került közelebb. A Jobbik szerint az Európai Néppárt megszabadult Európa spionjaitól, de szerintük Orbánék „ma a Néppártot, holnap az Európai Uniót akarják otthagyni.”

Az LMP szerint véget ért a Fidesz-Néppárt telenovella első évada, de az, hogy „a pártcsaládnak tagja marad-e a Fidesz (a KDNP elmondásuk szerint igen), majd a következő szövevényes évadban derül ki.” A Liberálisok arról írtak, hogy Orbánék hivatalosan is Európa szégyenpadjára kerültek.

Azt nem jelezték, csatlakoznak-e másik frakcióhoz

A Fidesz szerdán a frakcióból kilépett, de egyelőre nem egyértelmű a státusza az Európai Néppárt pártcsaládjában, ahol 2019 márciusa óta fel van függesztve, írja az Euractiv. A lap arról is ír, hogy ha a pártcsaládnak továbbra is a tagjai maradnak, az korábban nem látott helyzetet eredményezne az Európai Parlamentben.

Ha a pártcsaládból nem lépnek ki maguktól, akkor a Fidesz sorsáról egy személyes jelenlétet igénylő szavazáson lehetne dönteni, ami a koronavírus-járvány miatt egyelőre nehezen megoldható. Az Európai Néppárt a Twitterére kiírta, hogy a Fidesz jelezte a párt vezetésének kilépési szándékát a frakcióból, ezután pedig kizárási eljárással néz szembe a pártcsaládon belül is. Ezt azonban a közgyűlésnek kell eldöntenie, ami „akkor fog ülésezni, amikor a járványhelyzet ezt biztonságosan lehetővé teszi.”

Orbán Viktor és a fideszes nyilatkozatok arra nem tértek ki, hogy a néppárti frakció helyett csatlakoznak-e egy másik európai parlamenti képviselőcsoporthoz. Az Euractiv szerint bármeddig maradhatnak frakción kívül is, de a lap forrásai szerint az is lehet, hogy a konzervatív, euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) 61 fős frakciójához csatlakoznának. Ennek 24 képviselővel Orbán Viktor lengyel szövetségesének, Jarosław Kaczyńskinek a Jog és Igazságosság (PiS) pártja a legerősebb tagja.

Az európai parlamenti erőviszonyokat befolyásolja, hogy a Fidesz végül melyik frakcióhoz csatlakozik, de mindenképpen az Európai Néppárt marad a legnagyobb párt az EP-ben. A Néppártnak tagja marad egyébként a KDNP EP-képviselője, Hölvényi György.

Két éve tart a huzavona

Ahogy már írtuk, a Fidesz EPP-n belüli tagságát 2019 márciusában függesztették fel, a Néppárt EP-frakciójában viszont eddig zavartalan volt a kormánypártok működése, a fideszes delegáció minden tagja fontos posztokhoz, és rengeteg plusz pénzt jelentő bizottsági, jelentéstevői feladathoz juthatott.

Csakhogy eközben évek óta szinte folyamatos a Fidesz körüli vita, és a koronavírus okozta járványkezelésben is sok kritika érte az Orbán-kormány hazai intézkedéseit. Donald Tusk, a pártcsalád lengyel elnöke például tavaly nyáron – a pártcsalád egyéb tagpártjaival együtt – bírálta az első magyar koronavírus-törvényt, mert az szerintük „a liberális demokrácia alapjainak és az európai értékeknek a nyilvánvaló megsértése” volt, mivel a kormány az alaptörvény alapján korlátlan időre hirdethet ki veszélyhelyzetet, de a jogszabály megadta a korlátlan idejű rendeleti kormányzás lehetőségét is Orbán számára. A második ilyen jogszabály már tartalmazza azt a 90 napos időkorlátot, amelyet korábban hiányolt az EPP is.

Ennek ellenére még nyáron Orbán válaszlevelet írt Tusk aggodalmaira, ebben az állt többek között, hogy ő most kizárólag azzal van elfoglalva, hogy a magyar emberek életét megmentse, és az ország kilábaljon a gazdasági és társadalmi válságból. A Fidesz néppárti tagságára utalva a miniszterelnök akkor azt írta: „Majd akkor tárgyalunk erről, ha a járványnak vége.”

Tusk ezt követően jelentette be, hogy a tavaly szeptember 28-án esedékes ülésen a párt politikai közgyűlése nem szavaz a Fidesz néppárti tagságáról, mivel az ülést online tartották, így nem lehetett biztosítani az ügyben leadott szavazatok titkosságát. Mivel a járványhelyzet ezt azóta sem tette lehetővé, a Fidesz gyakorlatilag 2 éve van felfüggesztve, de a kapcsolat jövőjét érintően máig sem tisztázódott semmi.

A Fidesz tagsága ismét napirendre került tavaly év végén, miután Orbán Viktor politikai vétóval fenyegette meg az európai közösséget a hétéves uniós keretköltségvetés, valamint a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítási alap blokkolásaként. Összesen 1824,3 milliárd euró, azaz több mint 652 000 milliárd forint sorsa lehetett volna a tét, amelyet a magyar kormányfő az úgynevezett jogállamisági kritériumok miatt nem kívánt elfogadni. Ekkor a pártbeli feszültségre Donald Tusknak, valamint Manfred Webernek megszólalásai is utaltak, miközben a Fidesz uniós politikusai egyértelműen szembefordultak brüsszeli partnereikkel a kérdésben.

Orbán az utóbbi időben már többször is kilátásba helyezte, hogy a pártja akár magától is elhagyná a blokkot, de közben azért a brit konzervatívokkal fenntartott korábbi EPP-s kapcsolatrendszert is felvetette új típusú együttműködésként. A britek ekkor külső szövetségesként csatlakoztak a néppárti frakcióhoz, abban egy külön csoportot alkottak.

Tovább növelte a konfliktust Szájer József bukásának ügye, valamint Deutsch Tamás szintén fideszes EP-képviselő megnyilvánulásai. Az Európai Néppárt harminc politikusa kezdeményezte Deutsch kizárását a politikai csoportból Manfred Weber frakcióvezetőnél és Simon Busutil frakció főtitkárnál. A néppárti képviselők azt írták: döbbenettel és növekvő türelmetlenséggel figyelik a Fidesz EP-képviselőinek radikalizálódását és verbális támadásait, miután a fideszes politikus egy nyilatkozatában a Gestapóhoz és az AVH gondolkodásmódjához hasonlította Manfred Weber érvelését. Weber ugyanis azt mondta, aki betartja a jog uralmának követelményét, annak nincs oka tartani az ezzel kapcsolatos szabályoktól, mire Deutsch azzal állt elő, hogy ilyet a Gestapo vagy a magyar AVH tisztjei szoktak mondani.

Deutsch ugyanakkor az EPP-képviselőknek küldött levelében azt állította, hogy a magyar sajtóban megjelent, november 25-i interjúja után felmerült vádakat – amelyek szerint ő a frakcióvezetőt a Gestapóhoz és a magyar kommunista titkosrendőrséghez, az ÁVO-hoz hasonlította volna – azonnal tisztázta a frakcióvezetőnek még az interjú másnapján küldött levelében, melyben bocsánatot is kért Manfred Webertől. Végül ugyanakkor év végén Deutschot felfüggesztették, aki jelenleg így nem szólalhat fel a képviselőcsoport nevében az EP plenáris ülésén, nem dolgozhat egyes ügyek előadójaként vagy árnyékjelentéstevőként, és nem tölthet be tisztséget sem az EP-ben.

Ezután alakították meg a frakció új eljárási szabályzatán dolgozó munkacsoportot. December óta több javaslat is felmerült az eljárási szabályok átalakítására, végül február végére jutottak el ahhoz a verzióhoz, amiről szerdán a szavazást tartották, és ami a szakítást hozta.