Kettős arcvesztést megelőző program: a Néppárt és Orbán is a Fidesz távozásában érdekelt

2021. március 03. – 07:11

frissítve

Kettős arcvesztést megelőző program: a Néppárt és Orbán is a Fidesz távozásában érdekelt
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) Budapesten, a Karmelita kolostorban fogadta Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét 2019. március 12-én. – Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A magyar kormány hamarosan az uniós bíróságon támadja meg a jogállamisági rendeletet, amit az Európai Néppártban sokan, állítólag már a német tagok is nehezen tudnának megemészteni. Sokkal inkább ez, illetve a magyarországi események, mintsem az EPP frakciójának alapszabály-módosítása vezethet a szakításhoz.

Szerda délelőtt dönt az új eljárási szabályzata jóváhagyásáról az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportja. Az utolsó szövegváltozat még módosult a pénteki, nagy vitát kavaró verzióhoz képest, de azért nem fordítottak totálisan hátat az eredeti terveknek, azaz nem lazították fel teljesen a módosításokat, sőt bevezetnének egy csoportos tagfelfüggesztésre, azaz a tagsággal járó jogok felfüggesztésére vonatkozó, újabb eszközt is. Ám a frakció szóvivője szerint az is tévedés, hogy direkt a Fidesszel szemben hoznának új szabályokat.

Ettől függetlenül előfordulhat, hogy az új szabályok alapján a Fidesz minden EP-képviselőjének jogait felfüggesztik a Néppárt parlamenti frakciójában, sőt, az is, hogy még ezt megelőzően a magyar kormánypárt inkább elhagyja a frakciót, és később magát a Néppártot is.

A magyar kormánypárt tiltakozásképpen már eleve nem vett részt a Néppártban azon az egyeztetésen, amelynek tárgya az EPP-frakció belső szabályozásának megváltoztatása volt. A Fidesz által kifogásolt terv, az úgynevezett tükörszabály azt jelentette volna az eredeti verzió szerint, hogy a nagy uniós pártcsaládban, azaz az EPP-ben felfüggesztett/kizárt pártok frakciótagságát automatikusan szavazásra kellene bocsátani az EP-csoportban is.

Ilyen kivételes esetekben pedig az eredeti javaslat értelmében már az egyszerű többség is elegendő lett volna akár a tagpárt képviselőinek frakcióból történő kizárásához. A mostani változat értelmében csak a Néppártból már kizárt pártok esetében lenne lehetőség ilyen, feles többséggel hozott kizáró döntésre, viszont frakciótagság felfüggesztésére csoportosan is lenne mód, azaz számos, épp az EPP-tagságból fakadó jogosultságát korlátozhatják majd a jövőben konkrét delegációknak addig, amíg a pártjuk jogviszonya nem rendeződik a Néppártban.

A jelenlegi szöveg csak akkor enged automatikus és egyszerű többséges szavazást, ha egy nemzeti tagpártot kizárnak az EPP uniós pártcsaládjából, és a parlamenti képviselőcsoportban automatikusan szavazásra kell bocsátani ezt a kérdést, vagy amikor egy tagpártot felfüggesztettek, és szintén automatikusan kell szintén a felfüggesztésről dönteni. Az nem világos, hogy mindez visszamenőleges hatállyal alkalmazhatóvá válik-e.

A Fideszt máig nem zárták ki a Néppártból, csak fel van függesztve. Ugyanakkor a javaslat jelen formájában azt is lehetővé teszi:

hogy ne csak egy képviselő jogait lehessen felfüggeszteni, hanem egy teljes tagpárti delegációét is – egyszerű többséget igénylő frakciódöntéssel akkor, ha a tagpárt amúgy fel van függesztve a Néppártban.

Az EPP uniós frakciójának kommunikációs igazgatója, Pedro Lopez de Pablo a Telexnek azt mondta, a képviselőcsoporton belül az előzetes tárgyalások szerint széles támogatást élvez a javaslat, amelyet a frakció 187 tagjának legalább kétharmada kell, hogy megszavazzon ahhoz, hogy életbe is lépjen.

Emlékeztetett, hogy az alapszabályukat érintő terveknek már több változata volt, hiszen tavaly decemberben kezdődött erről a vita. Pedro Lopez de Pablo a Telex rendelkezésére is bocsátotta az aktuális tervezetet, amely egyfajta összehasonlítást ad arról, min és miért változtatnának. Azt mondta, hogy a szabálymódosítás egyértelmű célja azoknak a szürkezónáknak a felszámolása, amelyek eddig lényegében szabályozatlanok voltak az EPP-frakcióban.

„A javasolt változtatásoknak semmi közük nincs a Fidesz helyzetéhez. Ez a helyzet azonban minden bizonnyal elindította a belső szabályaink reformjának szükségességéről szóló vitát”

– válaszolta a Telex idevágó kérdésére. Pedro Lopez de Pablo kiemelte: ha az új alapszabály elfogadását követően néhány EP-képviselőjük, azaz frakciótagjuk meg akarja majd indítani a Fidesz felfüggesztésére, vagy akár kizárására vonatkozó eljárást, akkor azt a hatályos szabályok alapján, és azok betartásával kell majd megtenniük. Ebből tehát még mindig nem világos, hogy a csoportos felfüggesztés napirendre kerülhet-e a Fidesz immáron két éve élő, EPP-n belüli felfüggesztése nyomán.

Manfred Weber, az EPP európai parlamenti (EP) frakcióvezetője és Pedro López de Pablo, az Európai Néppárt (EPP) uniós frakciójának kommunikációs igazgatója – Fotó: European Parliament

Néhány európai parlamenti képviselő – például az osztrák Otmar Karas – már nyilvánosan kijelentette, hogy javasolni fogja a fideszes képviselők felfüggesztését az EPP frakciójában, éppen a már jogaiból felfüggesztett Fidesz helyzetének „tükrözése” érdekében – tette hozzá a kommunikációs igazgató.

Az elfogadni tervezett szabálymódosítások értelmében a frakció ezentúl önállóan is kezdeményezhetné nemcsak egy tag, hanem akár egy csoport kizárását vagy felfüggesztését, amennyiben azt a frakció tagjainak 15 százaléka, legalább négy különböző delegációból támogatja. Azonban ebben az esetben is megmaradt, hogy kétharmados többségre van szükség, azt pedig külön kiemelik a szövegben, hogy a tartózkodások nem számítanak.

Ráadásul Pedro Lopez de Pablo kiemelte, hogy az EPP-frakciótagok jogainak esetleges felfüggesztése – Orbán Viktor idevágó vasárnapi levelével ellentétben – egyáltalán nem érinti egy EP-képviselő parlamenti jogainak korlátozását. Pedig Orbán valóban arról írt hétvégi levelében Manfred Weber EPP-frakcióvezetőnek, hogy szerinte antidemokratikus lenne, ha elfogadnák az új szabályokat, amellyel végső soron korlátoznák a választott európai parlamenti képviselőik feladatellátásához szükséges jogait.

A tervezet ezzel ellentétben külön kiemeli, hogy „a felfüggesztés esetén is tiszteletben kell tartani az uniós munkavégzéshez az arra megválasztott EP-képviselő jogait”. A szövegszerű javaslat szerint a felfüggesztés valójában csak:

  • az EPP-frakció ülésein és rendezvényein való felszólalási lehetőséget, illetve szavazati jogot,
  • a képviselőcsoport nevében történő felszólalást,
  • valamint az EPP-s parlamenti bizottsági helyek, illetve jelentéstevői, árnyék-jelentéstevői tisztséget érintheti

– áll a javaslatban. Mindez azért nem tűnne önmagában egy válóoknak, főként ha feltételeznénk, hogy Orbán Viktor maradni szándékozik az Európai Néppártban, és hosszútávon az uniós pártcsaláddal való viszonyának rendeződésében érdekelt. A magyar kormányfő hozzáállására utalnak az EPP-s források is:

„Orbán úr vasárnapi levele nem változtatta meg a holnapi szavazásról szóló döntésünket. Bármi is legyen a következmény, amelyről Orbán határoz a Fidesz EPP-csoport tagságával kapcsolatban, a szabályváltozást követően, ez az ő döntése lesz. Érdemes lenne tehát tőle megkérdezni...”

– írta lapunknak a kommunikációs igazgató. Az pedig az aktuális szövegverzióból derül ki, hogy a javaslatban olyan módosítások is szerepelnek, amelyekkel bekerülne például az alapszabályba, hogy a kizárt tagok hogyan kerülhetnek vissza a frakcióba, vagy hogy az online, azaz távszavazást is lehetővé tennék a jövőben.

A Fidesz EPP-n belüli tagságát 2019 márciusában függesztették fel, a Néppárt EP-frakciójában viszont eddig zavartalan volt a kormánypártok működése, a fideszes delegáció minden tagja fontos posztokhoz, és rengeteg plusz pénzt jelentő bizottsági, jelentéstevői feladathoz juthatott.

Csakhogy eközben évek óta szinte folyamatos a Fidesz körüli vita, és a koronavírus okozta járványkezelésben is sok kritika érte az Orbán-kormány hazai intézkedéseit. Donald Tusk, a pártcsalád lengyel elnöke például tavaly nyáron – a pártcsalád egyéb tagpártjaival együtt – bírálta az első magyar koronavírus-törvényt, mert az szerintük „a liberális demokrácia alapjainak és az európai értékeknek a nyilvánvaló megsértése” volt, mivel a kormány az alaptörvény alapján korlátlan időre hirdethet ki veszélyhelyzetet, de a jogszabály megadta a korlátlan idejű rendeleti kormányzás lehetőségét is Orbán számára. A második ilyen jogszabály már tartalmazza azt a 90 napos időkorlátot, amelyet korábban hiányolt az EPP is.

Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács akkori elnöke beszélget az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján Brüsszelben 2018. június 28-án – Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs / MTI

Ennek ellenére még nyáron Orbán válaszlevelet írt Tusk aggodalmaira, ebben az állt többek között, hogy ő most kizárólag azzal van elfoglalva, hogy a magyar emberek életét megmentse, és az ország kilábaljon a gazdasági és társadalmi válságból. A Fidesz néppárti tagságára utalva a miniszterelnök akkor azt írta:

„Majd akkor tárgyalunk erről, ha a járványnak vége.”

Tusk ezt követően jelentette be, hogy a tavaly szeptember 28-án esedékes ülésen a párt politikai közgyűlése nem szavaz a Fidesz néppárti tagságáról, mivel az ülést online tartották, így nem lehetett biztosítani az ügyben leadott szavazatok titkosságát. Mivel a járványhelyzet ezt azóta sem tette lehetővé, a Fidesz gyakorlatilag 2 éve van felfüggesztve, de a kapcsolat jövőjét érintően máig sem tisztázódott semmi.

Mindennek ellenére a Fidesz tagsága ismét napirendre került tavaly év végén, miután Orbán Viktor politikai vétóval fenyegette meg az európai közösséget a hétéves uniós keretköltségvetés, valamint a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítási alap blokkolásaként. Összesen 1824,3 milliárd euró, azaz több mint 652 000 milliárd forint sorsa lehetett volna a tét, amelyet a magyar kormányfő az úgynevezett jogállamisági kritériumok miatt nem kívánt elfogadni. Ekkor a pártbeli feszültségre Donald Tusknak, valamint Manfred Webernek, az EPP európai parlamenti frakcióvezetőjének megszólalásai is utaltak, miközben a Fidesz uniós politikusai egyértelműen szembefordultak brüsszeli partnereikkel a kérdésben.

Tovább növelte a konfliktust Szájer József bukásának ügye, valamint Deutsch Tamás szintén fideszes EP-képviselő megnyilvánulásai. Az Európai Néppárt harminc politikusa kezdeményezte Deutsch kizárását a politikai csoportból Manfred Weber frakcióvezetőnél és Simon Busutil frakció főtitkárnál. A néppárti képviselők azt írták: döbbenettel és növekvő türelmetlenséggel figyelik a Fidesz EP-képviselőinek radikalizálódását és verbális támadásait, miután a fideszes politikus egy nyilatkozatában a Gestapóhoz és az AVH gondolkodásmódjához hasonlította Manfred Weber érvelését. Weber ugyanis azt mondta, aki betartja a jog uralmának követelményét, annak nincs oka tartani az ezzel kapcsolatos szabályoktól, mire Deutsch azzal állt elő, hogy ilyet a Gestapo vagy a magyar AVH tisztjei szoktak mondani.

Deutsch Tamás felszólal az Európai Parlamentben 2020 májusában – Fotó: Európai Parlament

Deutsch ugyanakkor az EPP-képviselőknek küldött levelében azt állította, hogy a magyar sajtóban megjelent, november 25-i interjúja után felmerült vádakat – amelyek szerint ő a frakcióvezetőt a Gestapóhoz és a magyar kommunista titkosrendőrséghez, az ÁVO-hoz hasonlította volna – azonnal tisztázta a frakcióvezetőnek még az interjú másnapján küldött levelében, melyben bocsánatot is kért Manfred Webertől. Végül ugyanakkor év végén Deutschot felfüggesztették, aki jelenleg így nem szólalhat fel a képviselőcsoport nevében az EP plenáris ülésén, nem dolgozhat egyes ügyek előadójaként vagy árnyékjelentéstevőként, és nem tölthet be tisztséget sem az EP-ben.

Ha azonban szerdán valóban széles támogatással, kétharmados többséggel elfogadják az új alapszabályokat, az erős jelzés lesz arra nézve is, hogy az EPP pártcsaládjában, és nem csak az uniós parlamentet érintően megtelt a pohár a néppártiaknak, szinte biztosra vehető, hogy további eljárások érinthetik a Fideszt.

Így a helyzet valójában úgy áll, hogy Orbán Viktor nem véletlenül fogalmazott meg fenyegetést vasárnapi levelében, ám a Fidesz távozásának nem egyértelműen az alapszabály-módosítás lehet az oka. Ráadásul Orbán az utóbbi időben már többször is kilátásba helyezte, hogy a pártja akár magától is elhagyná a blokkot.

Orbán Viktor és pártjának távozása a Financial Times brit üzleti lap forrásai szerint valójában egy arcmentő akció lenne az EPP és a Fidesz részéről, miután a magyar és lengyel kormány heteken belül meg fogja támadni az uniós bíróságon azt a szabályt, miszerint az EU pénzügyi támogatásainak tagállami felhasználását jogállami követelményekhez köti.

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

A Telex legfrissebb koronavírussal kapcsolatos híreiért kattintson ide>>>