Orbán Viktor levélben hozta Manfred Weber tudtára, hogy a Fidesz elhagyhatja az Európai Néppártot

Új típusú együttműködést javasol a Fidesz EP-delegációja és az Európai Néppárt parlamenti frakciója között Orbán Viktor abban a levélben, amit Manfred Weber frakcióvezetőnek írt, írja a Népszava. A lap információit az EPP európai parlamenti képviselőcsoportjának kommunikációs igazgatója megerősítette a Telexnek. Pedro Lopez de Pablo kérdésünkre azt írta:

„Meg tudom erősíteni, hogy megkaptuk Orbán miniszterelnök levelét. Bármit is akar ugyanakkor elérni ezzel a javaslattal, arról őt kell megkérdezni”

– fogalmazott. Levelében, amit a Magyar Nemzet közzé is tett, ugyanis Orbán arra hivatkozik, hogy a nézet- és érdekkülönbségek és a kommunikációs problémák elkerülése érdekében a jövőben legyen lazább a fideszesek és a néppártiak kapcsolata. A miniszterelnök javaslata szerint olyan legyen a kapcsolatuk, mint 1999 és 2009 között a toryk, a brit konzervatív párt EP-képviselői és néppártiak között: a britek ekkor külső szövetségesként csatlakoztak a néppárti frakcióhoz, abban egy külön csoportot alkottak. Akkoriban a politikai csoportot Európai Néppárt és Európai Demokraták Képviselőcsoportjának nevezték, az utóbbi jelölte a torykat. A lap szerint viszont a toryk csak úgy tudtak kapcsolódni a kereszténydemokraták frakciójához, hogy nem voltak tagjai egyetlen európai pártcsaládnak sem. Magyarán a Fidesznek ki kellene lépnie az Európai Néppártból egy ilyen együttműködés kialakításához.

Mindezzel kapcsolatban azonban Pedro Lopez de Pablo a Telexnek azt írta, az Egyesült Királyság Konzervatív Pártjának tagjai személyes alapon lehettek az EPP-ED képviselőcsoport tagjai abban az időben, amikor erről a csoport elfogadott egy tárgyalásos megállapodást.

„Ha a fideszes EP-képviselők el akarják hagyni a képviselőcsoportot, és megpróbálnak tárgyalni egy ilyen megállapodásról, akkor ezt szabadon megtehetik, senkit sem kényszerítünk az EPP tagságára. Az ilyen megállapodás csoportszintű elfogadásához ugyanakkor szavazásra van szükség, ha nincs konszenzus, nincs lehetőség sem az ilyen társulások elfogadására”

– fogalmazott az EPP frakciószóvivője. Pedro Lopez de Pablo kérdésünkre azt is írta, hogy a képviselőcsoport minden bizonnyal megvitatja Orbán Viktor javaslatát,

„mindazonáltal eddig az EPP-párt szintjén követtük a döntéseket, és továbbra is ezt fogjuk tenni.”

Emlékeztett arra is, amiről már a lapunknak adott korábbi interjúban is beszélt, hogy az EPP uniós pártcsaládjának alapszabálya egyértelműen kimondja, hogy a következő politikai közgyűlésükön az elnöknek vitára kell állnia és szavaznia kell a 14 tagpárt kérelméről a Fidesz kizárására.

A pártelnökség feladata eldönteni, hogy mikor kerülhet sor erre a találkozóra. A COVID-19 szabályai szerint a 200-nál több képviselőt számláló találkozó azonban személyes jelenléttel ebben a pillanatban nem lehetséges.

Pedro Lopez de Pablo arra is felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz tagságát és jövőjét érintően az EPP-vel, mint párttal kell tárgyalni, így a képviselőcsoport önmagában nem hozhat döntéseket a magyar tagpárt, és annak képviselői ügyében.

A csoport minden bizonnyal nem hoz olyan egyoldalú döntést, amely a párt szintjén is döntést feltételezne

– írta végül.

Ugyanakkor arra a Népszava is felhívta a figyelmet, hogy az Orbán által a mostani levélben javasolt partnerséget csak olyan képviselők ápolhatnák a Néppárt európai parlamenti csoportjával, akik nem tartoznak az uniós pártcsaládhoz. Tehát a Fidesznek előbb ki kéne lépnie a kereszténydemokraták politikai közösségéből ahhoz, hogy EP-képviselőik együttműködési megállapodást köthessenek a frakcióval, írja a lap.

Egyértelműen felélénkült ugyanakkor a Fidesz európai néppárti (EPP) tagságát övező vita, miután Orbán Viktor és kormánya politikai vétót jelentett be három hete a következő 7 éves uniós költségvetés, az úgynevezett NGEU, azaz egy 750 milliárd eurós segély- és hitelcsomag, valamint az ezek kifizetését feltételekhez kötő jogállamisági rendelettel szemben. Röviden az ezt követő EU-csúcson is vita folyt az állam- és kormányfők között erről, de a pártbeli feszültségre Donald Tusk, a pártcsalád lengyel elnökének, valamint Manfred Webernek, az EPP európai parlamenti (EP) frakcióvezetőjének megszólalásai is utaltak, miközben a Fidesz uniós politikusai egyértelműen szembefordultak brüsszeli partnereikkel a kérdésben.

Tovább növelte a konfliktust Szájer József bukásának ügye, valamint Deutsch Tamás szintén fideszes EP-képviselő megnyilvánulásai. Az Európai Néppárt (EPP) harminc politikusa kezdeményezte Deutsch kizárását a politikai csoportból Manfred Weber frakcióvezetőnél és Simon Busutil frakció főtitkárnál. A néppárti képviselők azt írták: döbbenettel és növekvő türelmetlenséggel figyelik a Fidesz EP-képviselőinek radikalizálódását és verbális támadásait.

Deutsch ugyanakkor az EPP képviselőknek küldött pénteki levelében azt állította, hogy a magyar sajtóban megjelent, november 25-i interjúja után felmerült vádakat – amelyek szerint ő a frakcióvezetőt a Gestapóhoz és a magyar kommunista titkosrendőrséghez, az ÁVO-hoz hasonlította volna – azonnal tisztázta a frakcióvezetőnek még az interjú másnapján küldött levelében, melyben bocsánatot is kért Manfred Webertől.

Fidesz EPP-n belüli tagságát 2019 márciusában függesztették fel, a Néppárt európai parlamenti frakciójában viszont zavartalan a kormánypártok működése. Csakhogy szinte folyamatos a Fidesz körüli vita, hiszen a koronavírus járványkezelésben is sok kritika érte az Orbán-kormány hazai intézkedéseit, vagy inkább azok feltételezett irányát.

Donald Tusk például a nyáron – a pártcsalád egyéb tagpártjaival együtt – bírálta az első magyar koronavírus-törvényt, mert az szerintük „a liberális demokrácia alapjainak és az európai értékeknek a nyilvánvaló megsértése” volt, mivel a kormány az alaptörvény alapján korlátlan időre hirdethet ki veszélyhelyzetet, de a jogszabály megadta a korlátlan idejű rendeleti kormányzás lehetőségét is Orbán számára. A második ilyen jogszabály már tartalmazza azt a 90 napos időkorlátot, amelyet korábban hiányolt az EPP is. Ennek ellenére még nyáron Orbán válaszlevelet írt Tusk aggodalmaira, ebben az állt többek közt, hogy ő most kizárólag azzal van elfoglalva, hogy a magyar emberek életét megmentse, és az ország kilábaljon a gazdasági és társadalmi válságból. A Fidesz néppárti tagságára utalva a miniszterelnök akkor azt írta: „Majd akkor tárgyalunk erről, ha a járványnak vége.”

Tusk ezt követően jelentette be, hogy a szeptember 28-án esedékes ülésen a párt politikai közgyűlése nem szavaz a Fidesz néppárti tagságáról, mivel online került sor az ülésre, így nem lehetett biztosítani az ügyben leadott szavazatok titkosságát.

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

A Telex legfrissebb koronavírussal kapcsolatos híreiért kattintson ide>>>