A főtanácsnok a magyar kereset elutasítását javasolja az EU Bíróságának a Sargentini-jelentés ügyében
2020. december 3. – 13:19
Michal Bobek, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka csütörtökön közzétett indítványában azt javasolja a luxemburgi testületnek, hogy megalapozatlanként utasítsa el Magyarország keresetét, amit az Európai Parlamenttel szemben adott be még 2018-ban.
Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én fogadta el a Sargentini-jelentést, és felszólította az Európai Unió Tanácsát, hogy indítson a 7-es cikk szerinti eljárást Magyarországgal szemben, mert az uniós alapértékek rendszerszintű veszélynek vannak kitéve.
A jelentést kétharmados többséggel kellett elfogadni, ami az EP szerint teljesült, 448-an szavaztak mellette, 197-en ellene, és 48-an tartózkodtak. Az EP szerint az eljárási szabályok alapján a tartózkodók szavazatát nem kell figyelembe venni, kivéve azokban az esetekben, amelyeknél az alapszerződések különleges többséget írnak elő (a 7-es cikk szerinti eljárás nem ilyen).
A magyar kormány azonban azt állította, hogy ezekkel együtt nem lett volna meg a kétharmados többség, és az Európai Bíróságához fordult, hogy érvénytelenítse a határozatot.
Bobek a csütörtöki indítványában azt írta, hogy nyelvi szempontból a „tartózkodás” és a „leadott szavazat” fogalma kölcsönösen kizárja egymást. Míg ugyanis a tartózkodó személy azt kéri, hogy szavazatát ne vegyék figyelembe, és azt akarja, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna, a „leadott szavazat” fogalma arra utal, hogy valaki a javaslat melletti vagy az elleni szavazatával tevőlegesen kifejezte véleményét.
A főtanácsnok azt is kimondta, hogy az EP eljárási szabályzatának a szavazásra vonatkozó szabálya alapján „a szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő”. Ezzel Bobek szerint egyértelműen kizárták a tartózkodásokat.
Bobek azt is hozzátette, hogy az EP-képviselőket másfél nappal a szavazás előtt megfelelően tájékoztatták arról, hogy a tartózkodásokat nem fogják leadott szavazatokként figyelembe venni.
A Bíróságnak a végső döntésnél nem kell egyetértenie a főtanácsnoki indítvánnyal, de általában azzal megegyező ítéletet hoznak.
Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookján reagálva a főtanácsnok „sajátos nyelvtani értelmezéséről” írt. Szerinte a tartózkodás azt fejezi ki, hogy a képviselő részt kívánt venni a szavazásban, mert nem egyszerűen távol maradt. Azt írta, hogy irreleváns, hogy a képviselőket megfelelően tájékoztatták-e arról, hogy a tartózkodó szavazatok nem számítanak, mert ez az uniós joggal ellentétes értelmezés.