Beperelné az Európai Parlament a Bizottságot, ha nem kezdi el alkalmazni a jogállamisági rendeletet

Bár az Európai Bizottság (EB) kivárna még néhány hetet a jogállamisági rendelet alkalmazásával, az Európai Parlament (EP) nagyon be akarja indítani a mechanizmust a magyar és a lengyel kormány ellen. Olyannyira, hogy perre is menne az Európai Bizottsággal szemben, erről pedig állásfoglalásban is üzentek az EB-nek.

A csütörtöki parlamenti szavazás eredményei szerint az EP nagy többséggel (506 igen, 150 nem, 28 tartózkodás) elfogadta azt az állásfoglalást, amiben a jogállami eljárások megindítására utasítja a Bizottságot.

Az állásfoglalásban az Európai Parlament képviselői arról írnak, hogy a Bizottság már most megtehetné a szükséges lépéseket, és elindíthatná a vizsgálatokat például Magyarország és Lengyelország ellen, mert a kritériumok egyértelműek. Az EB szerint viszont nem, a testület szerint ugyanis irányelveket kell kidolgoznia a jogállamisági eljárásokhoz, melyek tisztázzák, hogyan lehet alkalmazni a jogállamisági rendeletet, és milyen lépések következhetnek jogsértés esetén.

Ígéretük szerint június közepére ezeket az irányelveket a Parlament felé is benyújtják – az EP-képviselők viszont két héten belül konkrétabb lépéseket várnak a mechanizmus beindítása érdekében. Ha ez nem teljesül, az Európai Parlament akár kész is lenne beperelni a Bizottságot az Európai Bíróságon kötelezettségszegés miatt. A csütörtökön megszavazott állásfoglalás szerint az EP azonnal meg is kezdi a szükséges előkészületeket egy lehetséges bírósági eljárás megindításához.

Kritikus a jogállamiság, de várni kéne még ezzel

Magyarország és Lengyelország még márciusban támadta meg az Európai Bíróság előtt a jogállamisági rendeletet, szerintük ugyanis az uniós jogszabály „súlyosan sérti a jogbiztonságot”. Emiatt az EB egyelőre nem büntet a jogállamisági elvek megsértése miatt – bár állításuk szerint már január 1. óta figyelik a jogállami elvek betartását.

A Bizottság viszont a „késlekedéssel” jogszabályt sért az Európai Parlament szerint, így decemberben és márciusban is elfogadtak egy politikai nyilatkozatot arról, hogy a jogállamisági mechanizmus keretében azonnal el kell indítani az eljárásokat. A márciusi állásfoglalás június 1-jei határidőt szabott meg – azonban az Európai Bizottság eddig nem indított eljárást egyetlen tagállam ellen sem.

A határidő lejárta miatt az Európai Parlament újabb állásfoglalásról vitázott szerdán – a csütörtökön megszavazott nyilatkozatban viszont az eddig csak fenyegetésként lobogtatott bírósági eljárásról most már lehetséges következményként írnak az EP-képviselők.

„Az Unió működése szempontjából kritikus a jogállamiság jelenléte” – mondta az Európai Unió Tanácsának képviseletében Ana Paula Zacarias portugál Európa-ügyi államtitkár. – „Megértem, hogy a Parlament gyorsabb eljárást kíván, ahogyan azt is, hogy a Bizottság ki szeretné dolgozni az irányelveit a világos eljárások érdekében.” Mint mondta, a Tanács szerint érdemes lenne megvárni a Bizottságnak az Európai Bíróság ítéletét, mielőtt tisztázza ezeket az irányelveket, azonban remélik, hogy ez mihamarabb meg is fog érkezni.

Ahogyan a márciusi vitán, úgy a szerdai ülésen is elismételte Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos, hogy minden január 1. óta történt esetet ki fog vizsgálni az Európai Bizottság. A vizsgálatok lefolytatásához viszont a testület szerint szükség van az ígért irányelvekre, melyeket várhatóan június közepén osztanak majd meg az EP-képviselőkkel. Július elején pedig az EB kiadja az uniós tagállamok jogállamisági helyzetéről szóló éves riportot is. „Ezek után nem érzem, hogy szükség lenne arra, hogy bírósági eljárást indítsanak a Bizottság ellen – de természetesen ez az Önök döntése” – tette hozzá Hahn.

Öt hónap, három tagállam, nulla eljárás

A szerdai vita egyébként csak a jelzők erősségében különbözött a márciusi vitától, amelyet ebben a cikkünkben foglaltunk össze. Az új állásfoglalás mellett ugyanis széles politikai egység alakult ki a szélsőbaloldaltól kezdve a kereszténydemokrata képviselőket tömörítő Európai Néppártig – egyedül a radikális jobboldali képviselők ágáltak a javaslat ellen.

„Együtt sikerült létrehoznunk a jogállamisági mechanizmust, amelyet alkalmazni kell – ezért kérném a Bizottságot, hogy ne hagyja magát egy kicsit sem alávetni az érintett kormányfők nyomásának” – mondta az EPP-frakció német képviselője, Monika Hohlmeier. „Elfogadhatatlanok a támadások az igazságszolgáltatás ellen, és elfogadhatatlan, hogy az uniós források baráti oligarchák zsebeibe vándorolnak.” Azonban míg a néppárti képviselők nem említették meg név szerint a javaslatban érintett államokat, a szociáldemokraták már konkrétabban fogalmaztak:

„Öt hónapja lépett életbe a jogállamisági mechanizmus, és mi történt azóta? Lengyelországban eltávolították az emberi jogi biztost a pozíciójából, Magyarországon eljárás indult az RTL ellen a szivárványcsaládokról szóló reklámfilmek miatt, Csehország miniszterelnökéről, Andrej Babisról pedig megállapította az Európai Bizottság, hogy összeférhetetlenség van a politikai és a gazdasági szerepvállalása között.

Öt hónap, három tagállam, a Bizottság viszont továbbra sem alkalmazza a mechanizmust”

– emelte ki felszólalásában Birgit Sippel német S&D-s képviselő.

Ki dönt itt: a Bizottság vagy Orbán?

„Itt az idő, hogy a Bizottság megcsinálja a házi feladatát, kilépjen a mamuszából, és beavatkozzon a jogállamiság megsértése ellen. Minden euró, ami sötét táskákban landol, rombolja az Európába vetett hitet” – mondta Moritz Körner, aki a liberális Renew Europe részéről terjesztette be a javaslatot. „Miközben az Egyesült Államok képes azonnal szankciókkal sújtani a bolgár oligarchákat, az EB zsebre dugott kézzel vár. Valójában az itt a kérdés: Ursula von der Leyen dönt a mechanizmus beindításáról, vagy Orbán Viktor és a lengyel kormány?”

Cseh Katalin, a vita egyik magyar résztvevője Orbán Viktor vejéről és Mészáros Lőrincről beszélt a felszólalásában: „Orbán gyerekkori legjobb barátja ma Magyarország leggazdagabb embere, vagyona gyorsabban nő, mint az amerikai techcégeké – és nemrég egy 800 kilós széfet állított be az új otthonába, valószínűleg az uniós források érkezésének reményében.” A momentumos EP-képviselő is belengette a bírósági eljárás lehetőségét, hasonlóan több frakciótársához.

„Ez a 24. vita, amit az Európai Parlamentben a jogállamiság körül rendezünk azóta, amióta Orbán Viktor 2010-ben hatalomra került. Ezek a viták egyáltalán nem állították meg Orbánt abban, hogy Magyarországot egy korrrupt autokráciává tegye az Európai Unió szívében”

– mondta a magyar ügyekben igen aktív német zöldpárti EP-képviselő, Daniel Freund. Szerinte az Európai Bizottság eleinte félrenézett ezekben az ügyekben, majd azt állította, nincsenek eszközei a fellépésre – most viszont lenne eszköze, csak nem akar élni vele. „Be fogjuk perelni önöket, mert nem akarjuk, hogy továbbra is egy korrupt rezsimet finanszíroznak!”

Odaszúrt egyet a Fidesz az EPP-nek

„Valóban probléma van a jogállamisággal, de nem a tagállamokban, hanem az Európai Unió intézményeiben” – erről már a konzervatív, jobboldali populista pártok alkotta ECR-frakció képviselője beszélt. A lengyel kormánypárt képviselője, Ryszard Antoni Legutko szerint egyedül az Európai Tanács „volt képes némi józanságot hozni a javaslatba”, miközben például a Sargentini-jelentés elfogadásánál az Európai Parlament „a jogszabályokkal szembemenve nem számította be a tartózkodások számát”. Utóbbi eset kapcsán nemrég hozott ítéletet az Európai Unió Bírósága, ami kimondta: érvényes volt a tartózkodó szavazatok kihagyása, így a magyar jogállamiságról szóló jelentést valóban kétharmados többséggel fogadták el.

A szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) frakcióból még keményebben mentek neki a javaslatnak: „Elfogadhatatlan és nevetségesen megbélyegző az állásfoglalás Magyarországra és Lengyelországra nézve. Nem hajlandóak elismerni az Európai Tanácsban kötött megállapodást, nem hajlandóak elfogadni, hogy egy ország szabadon megváltoztathatja az alkotmányát, és nem hajlandóak megérteni, hogy küzdeni kell a migránsok áradata ellen” – fogalmazott Gilles Lebreton francia EP-képviselő.

Magyar részről Cseh Katalin mellett a fideszes Kósa Ádám szólalt fel: szerinte az Európai Parlament „egyértelmű célja megbüntetni azokat, akik nem értenek egyet velük”:

„Különösen szomorú, hogy az EPP engedett a baloldal elvárásainak és asszisztál ahhoz, hogy az Európai Parlament társjogalkotó intézményből politikai rendőrséggé alakuljon át”

– szúrt oda az Európai Néppártból márciusban távozott Fidesz EP-képviselője a kereszténydemokrata frakciónak.