Kikényszerítené az Európai Parlament a jogállamisági rendelet alkalmazását

2021. március 24. – 09:50

frissítve

Kikényszerítené az Európai Parlament a jogállamisági rendelet alkalmazását
Az Európai Parlament ülése 2020 májusában, ahol tárgyalták a Magyarországot érintő jogállamisági mechanizmust is – Daina LE LARDIC / Európai Parlament

Másolás

Vágólapra másolva

Bár az Európai Parlament (EP), az Európai Bizottság (EB) és az Európai Tanács is elfogadta a jogállamisági rendeletet, ami január 1-jén hatályba is lépett, a magyar és a lengyel kormány nemrég megtámadta azt az Európai Unió Bíróságán. Emiatt úgy tűnik, hogy a Bizottság még el se kezdte a jogállamisági elveket megsértő ügyek vizsgálatát – erről nemrég vitát is tartottak az EP-ben, amiről itt számoltunk be bővebben.

Szerda délután az EP-képviselők egy állásfoglalásról szavaznak majd, amiben kinyilvánítanák: ha a Bizottság júniusig nem ad hírt a jogsértésekkel összefüggő vizsgálatokról, akkor az Európai Parlament is a luxemburgi bírósághoz fordul majd a rendelet be nem tartása miatt.

Soha nem volt még példa arra, hogy egy uniós intézmény eljárást kezdeményezzen egy másik ellen az Európai Bíróságon

– a képviselők azonban azt remélik, hogy a nyomásgyakorlásuknak köszönhetően erre nem is lesz majd szükség. A Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, Věra Jourová arról beszélt, már idén ősszel elindulhatnak az első jogállamisági eljárások.

Figyelnek, de nem büntetnek

Még decemberben született meg az a politikai alku, aminek köszönhetően a magyar és a lengyel kormány elállt az uniós költségvetés és a helyreállítási alap elleni vétótól – amivel eddig példátlan mennyiségű pénzügyi támogatás érkezhet Magyarországra a következő években. Cserébe viszont az Európai Tanács elfogadott egy dokumentumot, ami többek között rögzítette, hogy a költségvetéshez csatolt jogállamisági rendeletet a tagországok bármely kormánya megtámadhatja az Európai Bíróságon. Ezt március közepén meg is tette Varsó és Budapest.

Amíg a bíróság nem dönt, addig a decemberi alku alapján nem szankcionálhatják a jogállamisági elveket az uniós pénzek pályáztatásával, kifizetésével és hasznosulásával összefüggésben megsértő vagy veszélyeztető tagállamokat, azaz nem függeszthetik fel az EU-s források kifizetését.

Így bár az Európai Bizottság már január 1. óta figyeli a jogállami elvek betartását, és a bírósági döntés után akár visszamenőlegesen is szankcionálhat, egyelőre nem büntet.

Ezzel viszont az EB az Európai Parlament szerint jogszabályt sért, hiszen a rendeletet megszavazták, így azt már most teljes erejével alkalmazni kellene, a decemberi dokumentumnak pedig szerintük nincs jogi kötelező ereje. Az EP még decemberben fogadott el ehhez egy politikai nyilatkozatot, amihez hasonló állásfoglalást terveznek megszavazni Brüsszelben szerda délután is. Ebben azt írják: ha a Bizottság június 1-ig nem tájékoztatja őket arról, hogyan haladnak a jogállamisági mechanizmus miatt indított eljárások, akkor ők is az Európai Bírósághoz fordulnak az uniós alapszerződés 265. cikkelyének megsértése miatt. Erre – azaz hogy egy uniós intézmény egy másikat így megtámadjon az Európai Bíróságon – még nem volt példa az EU történetében, írja a Politico.

Azt egyelőre nem tudni, meddig húzódhat el a magyar és a lengyel kormány keresete az Európai Bíróságon. Bár gyorsított eljárásban akár három hónapon belül is elvégezhetik a normakontrollt, korábban arról írtunk, hogy uniós forrásaink szerint egy ilyen fontos jogszabály esetén előfordulhat, hogy még két év is kevés lenne a döntéshozatalra.

A Néppárt is beleállt a jogállamiságba

Márpedig sajtóhírek szerint Orbán Viktor nagyon szeretné, hogy ha a mechanizmust nem alkalmaznák a 2022-es választások előtt, és így a kampányhajrában nem lehetne felfüggeszteni a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Bár a március eleji európai parlamenti vitán Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos azt mondta, hogy az Európai Bizottság egy ügyet sem fog elengedni január 1. után, a szerdai állásfoglalást beterjesztő EP-képviselők nemigen bíznak ebben.

„Nem láttunk még semmilyen lépést efelé” – mondta a Telexnek Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, aki az állásfoglalásról szóló javaslat beterjesztői között is szerepel. Frakciótársával, Moritz Körnerrel azért kezdeményezték a javaslatot, mert az európai intézmények már megállapodtak egymással a jogállamisági rendelet alkalmazásáról – emiatt pedig a Bizottságnak is kötelessége lenne elindítania az eljárásokat: „Bár az Európai Tanács a decemberi alkujával ezt zárójelbe tette volna, de nincs az a bírósági eljárás, ami leállíthatná ezt az ügyet” – mondta a Kínából nemrég kitiltott EP-képviselő.

Moritz Körner, Daniel Freund és Cseh Katalin – Fotó: Moritz Körner / Facebook

A javaslatot Cseh és Körner frakciója, a liberális Renew Europe (Európa Megújul) kezdeményezte, de a beterjesztők között szerepelnek szociáldemokrata, zöld, radikális baloldali és néppárti képviselők is. „A Néppárt tagjainak a többsége meg most már a frakció egységesen is azt mondja, hogy nem hagyhatja szó nélkül a parlament, hogy az Európai Bizottság nem végzi a munkáját” – mondta Cseh Katalin, aki szerint a jogállamisági mechanizmus decemberi megszavazásakor azért még elég érdekes helyzet volt, amikor a néppárti frakcióban ott ültek a Fidesz képviselői is.

„Amióta EP-képviselő vagyok, Manfred Weber frakcióvezetőként minden vonatkozó ponton elmondta, mennyire fontos a jogállamiság – miközben ott ült mellette Szájer József, mögötte meg Deutsch Tamás. Nem tudom elképzelni, hogyan tudott ezek után Weber a tükörbe nézni, miközben Magyarországon folyamatosan építették le a jogállamiságot

(…) Most, hogy már nem ülnek ott a Fidesz képviselői az EPP-frakcióban, azt érzem, hogy ez egy megkönnyebbülés a mérsékelt, demokratikus képviselők számára, és úgy tűnik, hogy már talán legitimebb is az elkötelezettségük a jogállamiság mellett” – mondta az EP-képviselő.

Orbánnak bókol a jobboldal széle

Mint arról már korábban beszámoltunk, előbb március elején az Európai Néppárt frakciójából, majd az EPP pártcsaládjából is távozott a Fidesz – utóbbiban már két éve fel volt függesztve a magyar kormánypárt, és a frakcióból való kilépés után egyébként is kizárási eljárással néztek volna szembe. Közel egy hét telt el a kilépés óta, de egyelőre még nem tudni, melyik európai parlamenti frakcióban és pártcsaládban folytatná tovább Orbán Viktor pártja.

Arról már voltak sajtóhírek, hogy a tervek szerint a Fidesz az olasz jobboldali-populista Ligával és Jarosław Kaczyński lengyel konzervatív kormánypártjával, a Jog és Igazságossággal (PiS) állna össze, és „építené újjá az európai jobboldalt”. Ez azonban nem lesz egyszerű menet, hiszen az olasz és a lengyel párt is külön-külön frakcióban ül: míg Matteo Salvini Ligája az euroszkeptikus Identitás és Demokrácia (ID) frakciót erősíti, a lengyelek az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) fő erejének számítanak.

Orbán Viktor online tárgyal Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel a csúcstalálkozó előtt 2021. február 25-én – Fotó: Fischer Zoltán / MTI

Egyedül az utóbbi két európai parlamenti frakció nem támogatja a jogállamisági rendeletről szóló állásfoglalás szerdai megszavazását, és korábban a parlamenti vitában is ennek a két frakciónak a képviselői álltak ki a magyar és a lengyel kormány álláspontja mellett. Szerintük ugyanis „törvényesen megválasztott kormányok ellen lép fel az EU azért, hogy megdöntsék azokat”, és a jogállamisági mechanizmus is csak egy „büntetőeszköz” lenne az Európai Bizottság kezében.

Jourová már ősszel elindítaná az első eljárásokat

Hasonló a magyar kormány álláspontja is: Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy a balliberális politikusok „zsarolják azokat az országokat, akik ma is a hagyományos értékek mellett állnak ki”. Itt kiemelte az Európai Bizottság alelnökét, Věra Jourovát, aki nemrég a Bloombergnek azt mondta, szerinte már nyáron döntés születhet a jogállamisági rendelet ügyében az Európai Bíróságon. Ha meghozzák a döntést, Jourová szerint a Bizottság két hónapon belül véglegesítheti az útmutatását a mechanizmus használatára vonatkozóan, így akár már ősszel eljárás indulhat a jogállami feltételrendszert megsértő tagállamokkal szemben.

A bizottsági alelnök szerint megvizsgálják majd, hogy egy adott tagállam képes-e megvédeni az uniós forrásokat, azaz rendelkezik-e „jól működő igazságszolgáltatással, jól működő közbeszerzési rendszerrel és jól működő ügyészséggel”. Ha úgy látják, hogy nincs olyan bírói testület, ahol pártatlanul és függetlenül döntenek a korrupciós, uniós pénzek elcsalásáról szóló ügyekben, akkor a Bizottság be is fagyasztja majd az uniós forrásokat a jogállamiságot megsértő tagállam számára, mondta Jourová a Bloombergnek.

Ez a lap szerint nagy veszélyt jelenthet a lengyel és a magyar kormány számára is – Budapesten pedig különösen, hiszen ezzel a jövő évi választások előtt zárhatják el a pénzcsapokat Magyarországtól.

Věra Jourová egyébként korábban egyértelműen célzott arra, hogy számára a magyar jogállamiság helyzete a legaggasztóbb az Európai Unióban. „Továbbra is úgy vélem, hogy az egy beteg demokrácia” – mondta a Bizottság alelnöke még február végén egy videókonferencián, hozzátéve, hogy fenntartásai vannak a magyarországi választások tisztaságával kapcsolatban is.

Jourová februári nyilatkozatára Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár úgy reagált, hogy a bizottsági alelnök „alkalmatlan a munkájára”, ugyanis „becsmérelte a magyar demokráciát, megsértve ezzel Magyarországot és a magyar embereket”. Varga Judit is beleállt az uniós biztossal szembeni hadakozásba: „Sosem gondoltam volna, hogy Jourová gyűlölete Magyarországgal és Lengyelországgal szemben odáig fajul, hogy politikai nyomást helyezzen az EU Bíróságára” – írta a Facebookon az igazságügyi miniszter, aki szerint Jourová nyilatkozatával kvázi minél hamarabbi döntésre „utasította” az Európai Bíróságot.

Věra Jourová, a Bizottság alelnöke – Fotó: Európai Parlament

Munkára köteleznék a Bizottságot

Bár az Európai Parlament elé szerdán kerülő állásfoglalás is értelmezhető nyomásgyakorlásként, Cseh Katalin szerint nem a Bíróságot, hanem a Bizottságot akarják rábírni arra, hogy minél hamarabb kezdjék el a munkát, és indítsák el a jogállamisági mechanizmus keretében az eljárásokat: „Óriási pofon lenne az európai adófizetők és a magyar lakosság felé, hogyha továbbra is folyhatna a közös európai pénz az oligarchákhoz – pláne, hogy a következő években soha nem látott uniós forrásokhoz férhetne hozzá Magyarország.”

Az állásfoglalásról szóló javaslatot támogató frakcióknak, azaz a Néppártnak, a szociáldemokrata S&D-nek, a Renew Europe-nak, a Zöldeknek és a radikális Baloldalnak együtt több mint kétharmados többsége van az Európai Parlamentben, így nagy valószínűséggel meg is szavazzák majd az állásfoglalást szerda délután. Az viszont kérdéses, hogy várható-e ettől bármiféle érdemi előrelépés a jogállamisági mechanizmus ügyében.

„Talán a legfontosabb része az állásfoglalásnak, hogy a határozat egyértelművé teszi: ha az Európai Bizottság nem tartja be a jogszabályt, és június 1-ig nem informálja az Európai Parlamentet arról, hogyan haladnak előre a jogállamisági mechanizmus miatt elindított eljárásokkal, akkor az EP az európai alapszerződések értelmében felelősségre vonhatja a Bizottságot” – mondta Cseh Katalin a Telexnek. Erre vonatkozik az Európai Unió működéséről szóló szerződés 265. cikkelye is, ami kimondja: ha egy európai intézmény nem cselekszik az alapszerződésnek megfelelően, akkor egy másik intézmény az Európai Bírósághoz fordulhat, ami kötelezheti az alperest a szerződések betartására.

Az állásfoglalástól függetlenül viszont valószínűleg a Bizottság továbbra is várni fog a mechanizmus alkalmazásával mindaddig, amíg kiderül, hogyan dönt a luxemburgi bíróság a magyar és a lengyel kormány által benyújtott kereset ügyében. Bár Johannes Hahn az EP ülésén pár hete arról beszélt, hogy „minden eszközzel fellépünk majd azért, hogy az uniós adófizetők pénze oda kerüljön, ahol annak helye van”, azt azért hozzátette, hogy nagyon nem szeretné, ha a mechanizmus ügye elbukna az Európai Bíróságon.