Cseh Katalin: Büszkén viselem, hogy Kína kitiltott a területéről

Büszkén viseli, de meglepődött azon, hogy Kína valószínűleg kitiltotta a területéről, hiszen jelenleg is zajlanak a tárgyalások az EU és Kína közötti befektetési szerződésről, amivel kapcsolatban a tiltó intézkedések miatt most felerősödtek az európai fél fenntartásai – mondta a Telexnek Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője, akit a kínai kormány hétfőn minden bizonnyal kitiltott az ázsiai ország területéről.

Azért lehet csak úgy fogalmazni, hogy nagyon valószínű a kitiltás, mert a kínai külügy közleményében név szerint felsorolnak több európai politikust, akikre vonatkozik a kitiltás, de közöttük nincs ott Cseh Katalin neve. Felsorolnak azonban európai szervezeteket és több uniós bizottságot is, amelyek között ott van az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottsága, melynek tagja a magyar ellenzéki politikus is.

Emberi jogok vs. gazdasági érdekek

„Az Európai Parlament elnöke, David Sassoli is úgy értékelte, hogy a kitiltás az albizottsági tagokra is vonatkozik, de a jogászok még vizsgálják az intézkedést, a jogi szolgálat az Európai Parlament nevében felvette a kapcsolatot a kínai féllel, hogy tisztázzák a kérdéseket” – mondta Cseh, aki korábban úgy fogalmazott: „Akár az ujgurok elleni tömeges emberi jogi visszaélésekről, akár Tajvan fenyegetéséről, vagy a hongkongi demokráciapárti tüntetések erőszakos leveréséről volt szó, mindig határozottan felléptem a kínai kommunista rezsim elnyomása ellen. Ezen ezt követően sem tervezek változtatni. És ezért nem támogatjuk a Kína-EU átfogó beruházási megállapodást sem – nem köthetünk kereskedelmi megállapodást Kínával, miközben munkatáborokat működtetnek, és semmibe veszik a területükön élő kisebbségek emberi jogait. Nem nézzük tétlenül, hogy a kínai vezetés lábbal tiporja az ujgur kisebbség jogait! Ez a kitiltás pedig nem más, mint a munkánk elismerése, amit – mint egy jelvényt – büszkén fogok viselni.”

Cseh felidézte lapunknak, hogy az átfogó beruházási paktumról „az EU és Kína még tavaly decemberben hozta meg az elsőkörös megállapodást, de az Európai Parlament még bőven nem rendelkezik elég biztosítékkal arra, hogy elköteleződjön a megállapodás iránt, és jó pár európai politikus is jelezte már, hogy amíg ezek az emberi jogi aggályok fennmaradnak, addig komoly fenntartásaink lesznek”.

A kitiltás Kína szárazföldi részére, Makaóra, valamint Hongkongra vonatkozik, Tajvanra nem, ahova Cseh a pandémia miatt a közeljövőben ugyan nem tervez utazást, „de mivel én vagyok az EU és Tajvan közötti kapcsolatok egyik felelőse is a parlamentben, ezért a járványhelyzet rendeződése után elképzelhető, hogy ellátogatnék oda” – mondta. (Tajvan politikai státusza vitatott, Kína az egyik tartományának tekinti a szigetet, Tajvan azonban önálló államnak tekinti saját magát.)

Szijjártó szerint káros, amit az EU csinál, Cseh szerint morális csőd a magyar kormány külpolitikája

Kína azután rendelte el egyes európai politikusok kitiltását, hogy az EU hétfőn 11 embert, köztük 4 kínait helyezett emberi jogi okok miatt szankciós listára. Az Európai Bizottság alelnöke, Josep Borrell az Euronewsnak hétfőn arról beszélt, hogy a listán a mianmari puccsért, illetve a puccs miatt kirobbant tüntetések erőszakos elfojtásáért felelős személyek neve mellett olyan kínaiak szerepelnek, akik Hszincsiang Tartomány tisztségviselőiként felelősek lehetnek az ujgurok ellen elkövetett állítólagos emberi jogi visszaélésekért.

Ahogy arról a Telex is beszámolt, az Amnesty International friss jelentése szerint Kína szétválasztja az ujgur családokat, beleegyezés nélkül zárnak árvaházba gyerekeket. Február elején az amerikai és a brit kormány is elítélte Kínát, miután újabb riport tárta fel az ujgur nők ellen elkövetett erőszakot. Donald Trump külügyminisztere távozása előtt, januárban pedig egyenesen népirtásnak nevezte azt, amit Kína az ujgurokkal művel.

Szijjártó Péter szerint káros, hogy az ujgurok helyzete miatt négy kínait szankciós listára tett az EU. Értelmetlen, magamutogató és káros döntés kínai személyeket az EU szankciós listájára tenni pont most, „amikor a nemzetközi együttműködés jelentősége rendkívüli mértékben növekszik, amikor életeket kéne menteni” – mondta a magyar külügyminiszter. Cseh Katalin szerint Szijjártó „valójában nem tesz mást, mint aláássa az unió külügyi célkitűzéseit, és behódol egy keleti diktatúrának. Nem először látjuk, hogy teljes morális csőd a kormány külpolitikája.”

Befektetési paktum

Közel hétéves kötélhúzás után, a megállapodásra kijelölt határidő előtt pár órával az Európai Unió és Kína vezetői december 30-án egy videókonferencián bejelentették, hogy befektetési egyezményt kötnek egymással.

A paktumról kiszivárgott értesülések és az Európai Bizottság szűkszavú ismertetője szerint az csökkenti majd a Kínába irányuló uniós befektetések előtti jogi és adminisztrációs akadályokat, és ezzel jobb versenyhelyzetbe juttatja az európai cégeket az ázsiai ország piacán. Az Európai Bizottság és az egyezmény megkötését szorgalmazó Németország szerint ennek köszönhetően az uniós cégek a jövőben nagyobbat szakíthatnak majd a növekvő kínai piacon.

A szkeptikusabb hangok szerint ugyanakkor a megállapodás relatíve kevés engedményt jelent az Európai Unió évtizedes panaszait illetően, emiatt nem sok értelme volt lepaktálni egy megbízhatatlan, és a piacnyitás helyett az utóbbi időben pont az önellátást hangoztató, szigorúan saját nyereségét növelő kereskedelmi politikát folytató Kínával.

A paktum életbe lépéséig mindazonáltal meg kell még győzni a kínai emberi jogi helyzetre a tagállami kormányoknál érzékenyebb európai parlamenti képviselőket is, és vélhetően Joe Biden amerikai elnöknek is lesz pár szava a lépéssel szemben. Az EU és Kína közötti bizniszről szóló cikkünket itt olvashatja el.