Elbukta Magyarország a jogállamisági eljárás megindításával kapcsolatos pert az EU Bíróságán

Elutasította az Európai Bíróság Magyarország keresetét, amit még 2018-ban adott be a Sargentini-jelentés megszavazása ügyében. A kormány azt szerette volna elérni, hogy a Bíróság kimondja: a tartózkodó szavazatok kihagyásával az Európai Parlament megsértette a szavazatszámlálási szabályokat, így nem is érvényes a jogállamisági eljárás kétharmados többsége.

A csütörtök délelőtt kiadott ítélet szerint a Bíróság „elutasítja Magyarország azon keresetét, amelyet az Unió alapértékei e tagállam általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására irányuló eljárást megindító parlamenti állásfoglalással szemben terjesztett elő”.

Eszerint az Európai Parlament jogosan hagyta figyelmen kívül a Sargentini-jelentés elfogadásakor leadott szavazatok számlálása során a tartózkodásokat.

A magyar kormány részéről Varga Judit igazságügyi miniszter arról írt Facebookon, hogy „a Bíróság mai ítélete teljes mértékben elfogadhatatlan és megdöbbentő”, azonban Magyarország „a lojális együttműködés szellemében készen áll a párbeszédre a jogállamiság témakörét érintő kérdésekben is”.

Mit értünk kétharmad alatt?

Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én fogadta el a Sargentini-jelentést, és felszólította az Európai Unió Tanácsát, hogy indítson a 7-es cikk szerinti eljárást Magyarországgal szemben, mert az uniós alapértékek rendszerszintű veszélynek vannak kitéve.

A jelentést kétharmados többséggel kellett elfogadni, ami az EP szerint teljesült: 448-an szavaztak mellette, 197-en ellene, és 48-an tartózkodtak. Az EP szerint az eljárási szabályok alapján a tartózkodók szavazatát nem kell figyelembe venni, kivéve azokban az esetekben, amelyeknél az alapszerződések különleges többséget írnak elő (a 7-es cikk szerinti eljárás nem ilyen).

A magyar kormány azonban azt állította, hogy ezekkel együtt nem lett volna meg a kétharmados többség, és az Európai Bíróságához fordult, hogy érvénytelenítse a határozatot.

Korábban a luxemburgi testület főtanácsnoka, Michal Bobek azt javasolta az Európai Unió Bíróságának, hogy megalapozatlanként utasítsa el Magyarország keresetét. Bobek a tavaly decemberi állásfoglalásában arról írt, hogy nyelvi szempontból a „tartózkodás” és a „leadott szavazat” fogalma kölcsönösen kizárja egymást. Míg ugyanis a tartózkodó személy azt kéri, hogy szavazatát ne vegyék figyelembe, és azt akarja, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna, a „leadott szavazat” fogalma arra utal, hogy valaki a javaslat melletti vagy az elleni szavazatával tevőlegesen kifejezte véleményét.

A főtanácsnok szerint az EP eljárási szabályzatának a szavazásra vonatkozó szabálya alapján

„a szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe,

kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő”. Ezzel Bobek szerint egyértelműen kizárták a tartózkodásokat. Ráadásul Bobek azt is hozzátette, hogy az EP-képviselőket másfél nappal a szavazás előtt megfelelően tájékoztatták arról, hogy a tartózkodásokat nem fogják leadott szavazatokként figyelembe venni.

Előre tudták a képviselők, hogy nem számolják a tartózkodásokat

A Bíróság csütörtöki ítélete teljesen egybevág Bobek állásfoglalásával: bár megállapították, hogy a „megtámadott állásfoglalás megtámadható jogi aktusnak minősül”, döntésük szerint viszont „leadott szavazatnak” csak a pozitív vagy negatív szavazat tekinthető, míg a tartózkodás nem.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 354. cikk 4. bekezdése alapján pedig a Bíróság megállapította, hogy a tartózkodásoknak a leadott szavazatok számlálásából való kizárása „nem ellentétes sem a demokrácia elvével, sem pedig az egyenlő bánásmód elvével”, hiszen a képviselőket már előzetesen tájékoztatták arról, hogy a szavazatszámlálásnál nem veszik figyelembe a tartózkodásokat.

Nem sokkal az ítélet kiadása után Varga Judit is reagált a hírre: az igazságügyi miniszter csütörtök délelőtti Facebook-posztjában arról írt, hogy nem voltak illúzióik. A magyar kormány továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy a szavazás „nemcsak az uniós szerződésekkel volt ellentétes, hanem az EP saját eljárási szabályzatával is”.

„Mint tudjuk, a tartózkodás hallgatólagos egyet nem értést jelent. Az uniós képviselők tudatos politikai akaratnyilvánítását és nem azt, hogy nem kívánnak részt venni egy szavazáson. Akkor ugyanis be sem mennek szavazni. A szavazatszámítás szabálytalan módja így a képviselői szabad mandátum elvét is sértette, hiszen akaratukkal ellentétben »járultak hozzá« egy határozat sikeréhez”

– írta az igazságügyi miniszter. „Ennek tükrében a Bíróság mai ítélete teljes mértékben elfogadhatatlan és megdöbbentő. És még ilyenkor is rajtunk kérik számon a közös értékek és szabályok betartását? Ugyan már!”

Mindenesetre Varga hozzátette, hogy „a Bíróság mai döntése semmilyen módon nem jelenti a Sargentini-jelentésben foglaltak tartalmi megerősítését”, valamint „ahogy eddig, Magyarország a lojális együttműködés szellemében készen áll a párbeszédre a jogállamiság témakörét érintő kérdésekben is. A politikailag motivált boszorkányüldözéseket azonban továbbra is elutasítjuk” – írta egy V-alakos kézjel-emojival kiegészítve a miniszter.