Jogállamisági jelentés: a magyar igazságszolgáltatás és a független sajtó miatt aggódik az EB

2020. szeptember 30. – 14:22

Jogállamisági jelentés: a magyar igazságszolgáltatás és a független sajtó miatt aggódik az EB

Másolás

Vágólapra másolva

A négy vizsgált feltétel közül háromban is aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottság első jogállamisági jelentése a magyar helyzetet vizsgálva. A magyar kormány szerint abszurd és valótlan a jelentés tartalma.

Szerdán bemutatták az Európai Bizottság (EB) első jogállamisági jelentését, amely idén négy témakörben – igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó sokszínűsége, a fékek és ellensúlyok rendszere, korrupció – vizsgálta a tagállamok helyzetét.

A vizsgálat során az alábbiakra jutottak az igazságügyért felelős Didier Reynders és a jogérvényesülését felelős Vera Jourová uniós biztos hivatalai:

Igazságszolgáltatás: a jelentés szerint Magyarországon komoly aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatási reform hiánya, elsősorban a független Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az Országos Bírósági Hivatal közötti hatásköri viták miatt, ugyanakkor kiemelik, hogy magas szintű a magyar igazságszolgáltatás digitalizálása, és könnyen hozzáférhetők online az ítéletek.

Korrupció: bár indult több komoly korrupciós ügyben is nyomozás, ezek száma meglehetősen korlátozott, és következetesen nincs határozott fellépés a magas beosztású tiszviselők, illetve közvetlen környezetük ügyeiben.

Média: a kormány által a kormánypárti kiadványoknak adott nagy mennyiségű állami hirdetés lehetőséget ad arra, hogy politikai befolyást gyakoroljanak a médiára. Kitértek a KESMA médiaóriásra, amiben a versenyhatóság ellenőrzése nélkül tereltek össze rengeteg kormánybarát terméket, továbbá megemlítették, hogy a független sajtótermékek ellen több támadás is volt gazdasági eszközökkel.

A 28 oldalas jelentést szemléző hvg.hu cikke kitér az egyik fejezetben említett civilek helyzetére is, amelyben azt írják, hogy a 2017-ben hozott Lex Soros, vagyis a külföldről finanszírozott civil társadalmi szervezetek átláthatóságáról szóló törvény összeegyeztethetetlen a tőke szabad mozgásával, valamint az egyesülési szabadsághoz és a védelemhez való joggal a magánélet és a személyes adatok védelme.

A magyar kormány a kezdetektől fogva kritizálta a december óta hivatalban levő Ursula von der Leyen-féle Európai Bizottság egyik fő prioritásaként kezelt jelentést, mert a kormány szerint a Magyarország ellen is folyó 7-es cikkelyes eljárás bőven elég a jogállamisági hiányosságok feltárására.

Didier Reynders a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a jogállamiság védelmére szolgáló mechanizmus célja egy valódi jogállamisági kultúra kialakítása és valódi vita indítása nemzeti és uniós szinten egyaránt.

Varga Judit igazságügyi miniszter abszurdnak és valótlannak nevezte a jelentés tartalmát. „Az Európai Bizottság ma megjelent 2020-as jogállamisági jelentése abszurd és valótlan, így nem szolgálhat alapul semmilyen jogállamisági vitához az Európai Unióban” – írta a magyar miniszter a Facebookon, hozzátéve, hogy a jelentés koncepciója és módszertana elhibázott, forrásai kiegyensúlyozatlanok, tartalma megalapozatlan.

(Borítókép: Az EB első jogállamisági jelentését ismertető Vera Jourová és Didier Reynders. Fotó: Olivier Hoslet/ Reuters / Pool)