A parlament kormánypárti többsége ma megszavazta az új civiltörvényt, ami hatályon kívül helyezte a korábban az unió által is az uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánított civiltörvényt. 136 igen, 28 nem, 30 tartózkodó szavazat érkezett a jogszabályra.
A kormány április 21-én adta be azt a javaslatot, amelynek értelmében hatályát veszti a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény, viszont a helyébe lépő szabályok szerint 20 millió forintos mérlegfőösszeg fölött majdnem minden szervezetről évente jelentést készít az Állami Számvevőszék.
Az Európai Bizottság a kezdetektől fogva elítélte a kormány korábbi civiltörvényét, már 2017-ben kötelezettségszegési eljárást indítottak a kormány ellen. Mivel a magyar kormány nem változtatott a jogszabályon, és nem adott kielégítő választ a felvetett kérdésekre, az Európai Bíróság elé került az ügy. Tavaly nyáron mondták ki, hogy a magyar civiltörvény nem egyeztethető össze az uniós joggal.
„Az Európai Bíróság ítélete világos volt – a magyar kormány civil szervezetekről szóló szabályozása összeférhetetlen az uniós joggal. Ezért határozottan fellépünk annak érdekében, hogy betartsák az ítéletet. A civil szervezetek nélkülözhetetlen részei a demokráciának. Támogatnunk kell őket, nem harcolni ellenük” – mondta Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke az Euractivnak.
A magyar kormány az ítélet ellenére csak most helyezte hatályon kívül a törvényt, pedig októberben tárgysorozatba vették már azt az ellenzéki indítványt, amely eltörölte volna a szabályozást. A jogszabály szerint fel kellett volna tüntetniük az 500 ezer forintnál nagyobb támogatást nyújtó adományozók nevét és a támogatás pontos összeget, amit később egy nyilvános portálon is közzétettek volna.
Egy újabb lehetséges eszköz a civilek lejáratására és megbélyegzésére?
A régi civiltörvény helyébe lépő új törvény a civilek szerint aggályokra ad okot. A 19 civil szervezet – köztük a Helsinki, az Amnesty, a Greenpeace, a Transparency – által aláírt közleményben azt írják egyrészt, hogy a civil szervezetek átláthatóságát e törvény nélkül is garantálják a hatályban lévő jogszabályok, gazdálkodásukról szabadon lehet tájékozódni a kötelezően benyújtandó beszámolóikból, melyek elérhetők a bíróság honlapján is.
„A javaslat címe (»a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról«️) már önmagában is félrevezető. Egy egészséges demokráciában a közéletet szabad, aktív és cselekvő polgárok alakítják, a minket érintő ügyekkel foglalkozni mindannyiunk feladata és felelőssége. Egy civil szervezet pedig nem más, mint ezen polgárok közös célért tevékenykedő közössége” – írják.
A közleményt aláíró szervezetek hozzáteszik: „További aggályokat szül, hogy a törvényjavaslat szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ezentúl évente vizsgálná a húszmillió forint mérlegfőösszeget elérő körülbelül négyezer egyesületet és alapítványt. A javaslat szerint azonban a vallási és nemzetiségi szervezetek mellett a sportegyesületek is mentességet élveznének ez alól, annak ellenére, hogy egy részük az állami adóbevételek terhére jut kiugró mennyiségű közpénzhez. Ráadásul az ÁSZ alapvető rendeltetése a közpénzek és a nemzeti vagyon kezelésének az ellenőrzése. Félő, hogy a Számvevőszék közpénzzel nem gazdálkodó civilekkel szembeni mozgósítása nem más, mint egy újabb lehetséges eszköz a civilek lejáratására és megbélyegzésére.”
TASZ: Az új civiltörvény Alkotmányellenes
A törvény elfogadása után a TASZ hosszabb állásfoglalást közölt a civiltörvény legújabb verziójáról, amelyben többek között azt írják, „a hatalom azokat a szervezeteket vonja szoros állami ellenőrzés alá, amelyeket a polgárok a hatalomgyakorlás kontrolljára hoztak létre, és gyanúsnak állítja be az egyik legfontosabb állampolgári erényt, a közügyek alakításában való részvételt”.
Hozzáteszik: „meggyőződésünk, hogy az új törvény nem csak alkotmányellenes, hanem ez az alkotmányellenesség a törvény hatályba lépésével egyúttal alapjogok kézzelfogható sérelmével is jár majd. A törvénnyel az állam beavatkozik az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek egyesülési autonómiájába, a közügyekért kiálló polgárok magánszférájába, és károsan hat a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülésére és így a demokratikus nyilvánosság egészére nézve is.
A TASZ ezért, más szervezetekkel már hosszú ideje fennálló szakmai együttműködésben, a törvény jogellenességének megállapítására irányuló eljárások megindításán fog dolgozni a következő időszakban.”
