Az EP többségének elege van Orbánból a homofóbbá tett magyar törvény miatt, volt, aki a kilépést javasolta neki

2021. július 07. – 11:38

frissítve

Az EP többségének elege van Orbánból a homofóbbá tett magyar törvény miatt, volt, aki a kilépést javasolta neki
Az Európai Parlament strasbourgi ülésterme – Fotó: FREDERICK FLORIN / POOL / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Orbán Viktor nélkül zajlik le a vita az Európai Parlamentben (EP) az eredetileg a pedofília ellen megfogalmazott, a gyakorlatban azonban melegellenesként értelmezhető módosításokkal kiegészített, Magyarországon tüntetésekhez, az EU-ban nemzetközi tiltakozáshoz vezető törvényről, amelyet az országgyűlés fideszes többsége és a Jobbik szavazott meg júniusban. A kormányfő Varga Judit igazságügyi minisztert küldte Strasbourgba a szerdai vitára. Az EP szavazni is fog, ami nem ró jogi kötelezettséget az Európai Bizottságra, de politikai nyomást jelenthet, hogy minél határozottabban lépjen fel a vádak szerint a jogállamiságot is veszélyeztető törvény miatt a magyar kormánnyal szemben.


Alapos javaslattal készült az EP az eredetileg a pedofília ellen megfogalmazott, végül a meleg közösségek ellen alkalmazható részekkel teletűzdelt magyarországi törvényről szóló vitára. A törvényről itt olvashatja el részletes cikkünket. Az EP javaslatának összefoglalóját frissülő cikkünk végén, pontokba foglalva találja.

Az EP szeretné, ha a törvény miatt a jogállamisági elvek érvényesítésére tenne lépést az Európai Bizottság.

A törvényt kritizálók – ez az összes frakció a jobboldali ID és ECR kivételével – nemcsak a magyar kormány gyakorlatát illette hangzatosan szigorú szavakkal, de az Európai Bizottságot, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot is, tétlenséggel vádolva az EU másik két vezető testületét.

A bizottság szerint azonban nincsen mód annak eldöntésére – legalábbis az unió bíróságának októberi állásfoglalásáig –, hogy a törvény miatt alkalmazható-e a jogállamisági elvek számonkérése, amelyre hivatkozva az uniós források folyósítását is fel lehet függeszteni egy tagállammal szemben. (A magyar kormány eleve ellenzi a jogállamisági elvek és a pénzek folyósításának összekötését.) A bizottság inkább a kötelezettségszegési eljárásban látja a fellépés lehetőségét. A vita így az EP és az Európai Bizottság közötti erőpróbának is része.

Az Európai Bizottság mégis felvetette a költségvetés ügyét

A vita elején az Európai Bizottság alelnöke szólalt fel.

Věra Jourová elmondta, hogy a kifogásolt törvény diszkriminál az emberek szexuális orientációja alapján, ami ellentétes az EU alapvető értékeivel. „A gyermekek megvédése a pedofília elkövetése ellen közös cél, ez kétségtelen. Azonban a legitim közérdek nem lehet ürügy alapjogokat sértő intézkedésre”, nemi identitásuk alapján diszkriminálva az embereket.

A magyar kormány által megvalósított berendezkedést korábban angol szójátékkal ill-liberális azaz megbetegedett liberálisnak nevező Jourová szerint az alapjogi charta több cikkét is megsérti a törvény.

Jourová felvetette, a közös igazgatás alá tartozó alapok esetében a költségvetési hozzáférést is befolyásolhatja, ha a diszkrimináció elleni védelem nem érvényesül.

Az „Európai szociális alap pluszrendelete kimondja, hogy az alapjogi chartát tiszteletben kell tartani. Ennek vizsgálatát javasolja a bizottság.”

„Nem fogunk hezitálni, lépéseket fogunk tenni, amikor úgy érezzük, hogy a szerződések őreként fel kell lépnünk” – mondta Jourová megemlítve, hogy a diszkrimináció felbukkanása szempont az Európai Unió költségvetésének végrehajtásában.

S&D: Égbekiáltó szégyen

„Az LMBT-jogok emberi jogok. Épp ezért az új magyar törvényt vissza kell vonni. Égbekiáltó szégyen” – mondta Iratxe García Pérez az Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségétől (S&D).

A spanyol képviselő hangsúlyozta, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral – az eljárás tehát nem Magyarország, hanem a kormány gyakorlata ellen szól. Ez, különböző formában, többször elhangzott a vita során.

Az Európai Zöldek képviseletében Terry Reintke arról beszélt, hogy a költségvetési kifizetéseknél igenis szempontnak kell lennie a törvénynek, amely alapvető emberi jogokat sért. Az EP is elvégzi a dolgát, végezze a bizottság is – mondta, utalva arra, hogy a bizottság egyelőre óvatosabban fogalmaz a törvény és a költségvetési kifizetések összekötésével kapcsolatban.

Von der Leyen a szégyen!

„Jogszerűen fogadta el a törvényt a magyar parlament, akár tetszik, akár nem” – kelt a magyar kormány védelmére Jörg Meuthen. „Az EU centralistái egyre arcátlanabbul próbálják centralizálni a hatalmat, ami a haza Európája ellen indított támadást” – a német Identitás és Demokrácia (ID) képviselője szerint a veszély abban van, ha „az EU beavatkozik a szuverén tagálamok parlamentjeinek és bíróságainak munkájába.”

Věra Jourová szólal fel a parlamentben – Forrás: multimedia.europarl.europa.eu

„Nem a törvény a szégyen”, hanem Von der Leyen hataloméhsége – mondta a bizottság elnökének korábbi nyilatkozatára utalva a német képviselő.

Hidvéghi Balázs: Őrület zajlik az EP-ben

A Fideszt képviselő Hidvéghi Balázs szerint őrület az EP-ben zajló vita, hiszen „európai értékre és jogra hivatkoznak, miközben fittyet hánynak az uniós szerződéskre” – üzente a törvényt kritizálóknak. „A magyar törvény a gyermekek védelmét szolgálja”, mindenek felett álló érdeküket tartja szem előtt. A gyermekeket „nem szabad kitenni semmilyen irányú szexuális propagandának” – jelentette ki. Szerinte azért sem sért alapjogokat a törvény, mert nem érinti a felnőtteket. Az LMBT-szervezetek szabadon működhetnek, de „nincs keresnivalójuk az iskolákban és az óvodákban” – mondta Hidvéghi.

Hidvéghi Balázs szólal fel a parlamentben – Forrás: multimedia.europarl.europa.eu

Liberálisok: Szégyen!

A liberális Guy Verhofstadt arra volt kíváncsi, mielőtt megkezdte volna felszólalását, hogy egyáltalán hajlandó-e a bizottság a költségvetést is érintő módon fellépni Magyarországgal szemben. „Három év telt el: bezárták az egyetemeket, elvették a Klubrádió frekvenciáját. Három év után csak annyit tud mondani a bizottság, hogy érdekes volt a vita.” „Nem használtuk a 7-es cikkelyt sem” – mondta a politikus. „Mikor hozza meg a bizottság az egyedüli helyes döntést, és követeli Magyarországtól az LMBT-törvény visszavonását? A 7-es cikket a parlament 7 éve útjára indította, és három év után a bizottság csak annyit tud mondani, hogy erre visszatérünk!” – méltatlankodott Guy Verhofstadt.

„Szégyellem, hogy a magyar helyzettel nem lehet nyugodt, világos, konzisztens módon bánni a rendelkezésre álló eszközökkel” – használta ismét a szégyen szólt Verhofstadt párttársa. Jérôme Riviére szerint új kötelezettségszegési eljárására van szükség. „És ha 2022 végén a jogállamiságot nem teremtik meg újra Magyarországon, akkor szankciókon kell elgondolkodni”, beleértve Magyarország szavazati jogát is.

Az a baj, hogy nem lépünk, nem cselekszünk. Követelem az Európai Tanácstól, hogy lépjen, és ha a 7-es cikk szerinti lejárás nem hoz eredményeket, akkor politikai gesztusra van szükség, hogy megváltozzon a helyzet Lengyelországban és Magyarországon – mondta a Fidesz egykori pártcsaládjából, a kereszténydemokrata Európai Néppártból (EPP) a portugál Paulo Rangel.

A törvény szégyenletes

„Szégyenletes azt állítani, hogy a homoszexualitás egyenló a pedofíliával” – közölte a szocialistáktól Juan Fernando Lőpez Aguilar az S&D-től.

Csatlakozott hozzá a romániai Ramona Strugariu:

„Elegem van Orbánból, Kaczynskiból, a hazugságaikból, ahogy nap mint nap bontják le a szabadságot, alapjogokat támadnak meg, kipécéznek kisebbségeket. Mindannyiunknak elege van ebből, a kérdés az, hogy a tanácsának is elege van-e belőle.”

Nem a törvényt védve érvelnek a Fidesz mellett

Az erőviszonyok alapján a magyar kormány védelmére az Identitás és Demokrácia, valamit az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) kelt.

Utóbbiak esetén az érvelés elsősorban nem a törvény tartalmáról, hanem az elvi kiállásról szól a tagállami önállóság mellett és a brüsszeli centralizációval szemben.

Elsősorban tehát arról, hogy a törvény elfogadása tagállami hatáskör, abba beleszólása nem lehet az EU-nak.

Győri Enikő: Rögtönítélő bíróság lenne az EP

„Rögtönítélő bírósággá változtatnák a vitát”, „megvonnák az uniós pénzeket Magyarországtól”, „megerőszakolják az uniós jogot, nemzeti hatáskörű ügyben fenyegetőznek” – sorolta kifogásait az EP hozzáállásával szemben Győri Enikő. A Fidesz képviselője szerint az EP a vitával csak eltereli a figyelmet a valódi krízisekről, a Covid-válságról és migrációról.

Győri Enikő szólal fel a parlamentben – Forrás: multimedia.europarl.europa.eu

Önök idegesek, mert bebizonyosodott, hogy „van életképes alternatíva a jobboldalon. 15 ország 16 pártja kész szembeszállni önökkel, és kiállni a szabadság, a nemzetek, a családok és a hagyományos keresztényi értékek mellett” – mondta Győri, tapsot aratva. „Szokjanak hozzá, hogy Európa nemcsak az önöké, hanem a miénk is!”

A lengyel Patryk Jaki kifejezetten a törvényt is védelmébe vette: „Azt akarják szuggerálni a gyermekeknek, hogy nemüket megválaszthatják. Nem akarjuk szexualizálni az embereket gyerekkorban. Szeretetre akarjuk őket nevelni” – mondta az ECR-től a képviselő, Marxszal és Engelsszel érvelve, akik szerint „az új rendhez a hagyományos értékeket tönkre kell tenni. Pedig ez már nem egyszer tragédiához vezetett Európában.”

Dobrev Klára turisztikai beszédet mondott

Akármit is mond Orbán Viktor, „nincs itt senki, aki a magyar emberek ellen összeesküvést szervezne” – kezdte beszédét Dobrev Klára. A DK kormányfőjelöltje aztán egy turisztikai brosúrába is beillő jellemzéssel érvelt amellett, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral. Van gyönyörű Budapestünk, nosztalgikus Balatonunk, „mi, magyarok is ugyanazok vagyunk, akiket a világ vendégszeretetéről ismert”, „lehet bulizni Kapolcson vagy a Balaton Soundon.”

Dobrev Klára szólal fel a parlamentben – Forrás: multimedia.europarl.europa.eu

„Ezt a csodálatos országot ejtette túszul egy velejéig korrupt politikus, cinikusan rasszista politikával” – mondta Dobrev, aztán rátért a lényegre: az Európai Tanácsnak egy dolga van:

hagyja abba Orbán Viktor és a családja, és a hozzá kötődő emberek finanszírozását.

„És Magyarországot visszahozzuk ide, Európába, a barátai és a szövetségesei közé. Én erre vállalkoztam” – mondta Dobrev.

Putyini törvény született Magyarországon

Utána Donáth Anna következett: „Ez már a sokadik vita, ahol Orbán Viktor igazságtalan rendszerééről beszélünk.” Érdemben azonban nem történik semmi, a magyar társadalom érdemi segítséget nem kapott a küzdelemhez – közölte a Momentum EP-képviselője.

„Pedig ez nemcsak a magyar nép, hanem egész Európa harca. És amíg Európa ül és vitázik, Orbán Viktor nem ül tétlenül” – mondta Donáth, a Fudant az egyetemek, állami vagyonok alapítványba menekítéséről, az autópályák koncessziós tervéről szólva, amelyek elfedésére a kormány végül hozott „egy megosztó, megbélyegző és gyűlöletet keltő törvényt.”

„Magyarországnak nem szavakra, hanem valódi tettekre van szüksége. Ezt jelenti az európai szolidaritás” – mondta Donáth Anna.

Cseh Katalin pedig egy öngyilkosságot elkövetett meleg ismerősét hozta fel példaként arra, milyen fojtogató légkörben kell élnie az LMBTQI-közösségnek.

„Putyin törvényének a másolatát látjuk megszületni Európában. Magyarországon a tanároknak most illegális beszélniük a sokszínűségről.” A törvény „összemossa a pedofilokat a homoszexuálisokkal. Ne finanszírozzák tovább Orbán Viktor korrupcióját” – üzent végül az Európai Bizottságnak a momentumos Cseh Katalin.

Érvelése részben reakció volt Hölvényi György felszólalására. Az EP-ben a Fidesz-KDNP politikusa a KDNP-t képviseli – a párt maradt az Európai Néppárt tagja a Fidesz távozása után is – és úgy véli, hogy a törvénnyel szembeni érvek hazugok.

Szerinte a vitában nem esik szó a lényegről, „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni fellépésről.” Hölvényi szerint a törvény a gyermekeket védi, a szülők jogait tartja tiszteletben, nem engedve, hogy „beleegyezésük nélkül olyan szexuális nevelésben részesüljenek gyermekeik, amelyeket nem fogadnak el.” Önök valóban elolvasták a jogszabályt? – kérdezte Hölvényi, aki szerint ha igen, akkor a törvény „szövegének legnagyobb többségéből nem olvasható ki” az a vád, amelyet megfogalmaznak ellene. (Valamiért nem a törvény teljes szövegéről, hanem csak a szöveg „legnagyobb többségéről” beszélt.) „Ha a törvény valóban támadná a homoszexuálisok jogait, elsők között lennék, aki felszólal ellene” – közölte a Fidesz politikusa.

Ha nem tetszik, ki is lehet lépni

„Aki nem ért egyet az alapértékekkel, az ki is léphet az EU-ból” – üzent a magyar kormánynak az EPP-ből egy lengyel képviselő.

Magdalena Adamowicz arról beszélt, hogy az EU ma már nem csupán egy szabadkereskdelmi zóna, ahogyan azt a nacionalista pártszövetségek szeretnék. A szolidaritásról, a közös védelemről, közös értékekről szól. Adamowicz szerint most már fel kell lépni a magyarországi folyamatokkal szemben, mert „a nácizmus is kis lépésekkel jött létre Németországban” – hozott történelmi tapasztalatot a lengyel politikus az EPP-ből.

Az EU nem egy bankautomata, ahonnan ki lehet emelni az adófizetők pénzét – mondta a liberálisok frakciója (Újítsuk meg Európát) képviseletében az iraki születésű svéd Abir Al-Sahlani.

A bizottság támogatná a kifizetések feltételhez kötését

A vita végén Věra Jourová ismét felszólalt, fontosnak és nehéznek értékelve az EP-ben elhangzottakat. „Elismerjük, hogy szükséges a gyermekek védelme… elismerjük a szülők jogát, hogy ők döntik el, hogyan neveljék fel gyermekeiket. De az alapjogot is tiszteletben kell tartani, a kettőt nem lehet kijátszani egymás ellen” – mondta a cseh, így hangsúlyozottan közép-európaiként hozzátéve, hogy „a vita nem a magyar és a lengyel nép ellen szól.”

Összegezte, hogy az EP többsége bíráló hangot ütött meg a két ország vezetésével szemben. „Ezek a kormányok saját állampolgáraiknak egy része ellen fordulnak, megbélyegezve őket. Nem egyértelműen van ez a szövegben, de a reakciók alapján ez már megmutatkozik.”

„Putyin Oroszországában látjuk ezt a játszmát. Putyin nem kockáztat, ő politikai népszerűséget szerez ezzel, mert olyanokat pécéz ki, akik nem tudják magukat megvédeni. Ezt a módszert látjuk európai tagállamban is. Ez aggasztó, ez ellen fel kell lépnünk.”

Elmondása szerin óvatosnak kell lenni a történelmi párhuzamokkal, érvként ezután egy auschwitzi túlélő szavait hozta fel: Nem lehet közömbösnek maradni, amikor egy kisebbséget támadnak, mert ez oda vezet, amit egyszer már átélt Európa.

Nem csak a bizottságtól függ, a szavazóktól is

Jourová szerint a passzivitást nem csak a bizottságnak kell elkerülnie. „A tanácsnak, a tagállamoknak, a civil társadalomnak is fel kell emelnie a szavát.” „Végső soron ott vannak a szavazók” – említette meg az adott ország társadalmi felelősségét az EU értékeivel ütköző jelenségekkel szemben.

Jourová szerint „aki nem érti az EU értékeit, az legalább a pénz beszédét megérti”. Ennek megfelelően a bizottság nem ellenzi az elvet, hogy a helyreállítási alap kifizetését bizonyos esetekben befagyasszák. „Nincs olyan hír, hogy befagyasztanánk, de folyamatban van az értékelés, vizsgáljuk az auditrendszereket a tagállamokban.”

Megjegyezte, hogy a tagállami tervek jóváhagyását az Európai Tanács, nem pedig az Európai Bizottság végzi. (Előbbi a tagállamok állam- és kormányfőit tömöríti, az egyes tagállamoknak vétójoguk van.)

Jourová szerint rendszerszintű hiba lenne, ha egyre több pénzt osztana az EU egyre kevesebb bizalommal. „Készek vagyunk elindítani a folyamatot”, hogy a feltételhez kötöttség elve érvényesüljön a kifizetéseknél, „de várjuk a bíróság döntését” – mondta Jourová, ezzel jelezve, hogy október előtt ez semmiképp sem indulna el.

Emellett a 7. cikkellyel kapcsolatos eljárás is folytatódik, amíg szükséges. „Ez a tanács kezében van. Nem hatástalan, bár nem egy atombomba, még csak nem is bomba. Olyan eljárás, amelynek részeként az érintet tagállammal megvitatjuk a kérdéseket.” Jourová szerint ez eddig hasznos eszköznek bizonyult.

Az Európai Parlament javaslata

  • A javaslat kiemeli, hogy az Európai Parlament idén tavasszal az LMBTQI-közösség szabadságának zónájává tette az EU egész területét – elsősorban a lengyelországi és a magyarországi folyamatokra reagálva. Emlékeztetnek, hogy a magyar melegellenes törvény ellen 18 uniós tagállam közös nyilatkozatban állt ki, a magyar ügy mellett pedig kiemelik a lengyel kormány LMBT-közösség elleni politizálását, ahogyan Milos Zeman cseh elnök becsmérlő megjegyzését, amiben a transzszexuálisokat undorítónak nevezte.
  • Az állásfoglalás szerint a törvény sérti az uniós értékeket és a közösségi jogot is, a júniusban megszavazott törvénymódosítás pedig nem egyedi eset, hanem beleillik a kormány politikájába, ami az „államilag támogatott homofób és dezinformációs kampányával” megsérti az Európai Unióról szóló szerződés második bekezdését. Az EP-képviselők szerint a kormány szisztematikusan sérti meg az uniós jogot, és „erős aggodalmukat fejezik ki” amiatt, hogy a hetes cikkelyes eljárás elindítása ellenére tovább romlottak a magyar közjogi állapotok.
  • Kitérnek a Médiatanács eljárására az RTL Magyarország ellen, amiért a tévétársaság „A család az család”-kampány keretében szivárványcsaládokat mutatott be társadalmi célú hirdetésekben. Az EP-képviselők szerint a Médiatanács eljárása sérti a médiaszabadság és a hirdetési szabadság elvét, és felszólítják a Bizottságot arra, hogy lépjen fel a lehető legtöbb eszközzel az eljárás ellen.
  • Szó van az állásfoglalás-tervezetben a transzneműek jogi nemváltását ellehetetlenítő 33-as cikkelyről, az Alaptörvénybe foglalt „Az apa férfi, az anya nő”-módosításról, ahogyan a „Meseország mindenkié” című mesekönyv körüli balhéról is. Az EP-képviselők szerint a júniusban elfogadott melegellenes törvénymódosítások az orosz melegellenes törvényre emlékeztetnek, ami „súlyos veszélyt” hozott az LMBT-közösség számára Oroszországban.

„Arra sürgetjük a Bizottságot, hogy lépjen fel annak érdekében, hogy az uniós LMBTQI-stratégiát minden tagállam a gyakorlatba ültesse” – írják a javaslatban, és hozzáteszik, hogy a melegellenes magyar törvény miatt azonnali hatállyal be kell indítani a jogállamisági mechanizmust Magyarország ellen. Sőt, az állásfoglalás-tervezet arról is ír, hogy nem látják biztosítottnak az uniós források diszkriminációmentes felhasználását – éppen ezért arra szólítják fel a Bizottságot, hogy amíg nem biztosítja a magyar kormány az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt értékeket, addig ne hagyja jóvá Magyarország felé a 2021–2027-es költségvetésben ígért pénzügyi forrásokat.

Az állásfoglalást beterjesztő EP-képviselők szerint „komoly aggályok merülnek fel” azzal kapcsolatban, hogy a magyar helyreállítási és rugalmassági terv megfelel-e az uniós jogszabályoknak, éppen ezért arra kérték az Európai Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy alaposan elemezzenek minden egyes pontot a magyar kormány által benyújtott tervekben, és csak akkor hagyják jóvá ezeket, ha ezek nem a melegellenes törvény elfogadásának szellemében születtek, és nem járulnak hozzá az Unió alapvető értékeinek megsértéséhez.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!