Így foszlott szét a kormányzati ködösítés a Pegasus-ügyben

2021. november 05. – 20:40

frissítve

Így foszlott szét a kormányzati ködösítés a Pegasus-ügyben

Másolás

Vágólapra másolva

Három és fél hónapon át próbálta az Orbán-kormány előbb letagadni, majd agyonhallgatni, hogy az államnak köze lenne a Pegasus-ügyhöz. Ez egészen addig működött is, amíg november 4-én délután Kósa Lajos az RTL Klubnak beismerte, hogy Magyarország megvásárolta és használja is az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét. Összefoglaljuk, hogy jutott a kormányzat a tagadástól a beismerésig.

A honvédelmi és rendészeti bizottság elnöki posztját betöltő Kósa – az alábbi videóban látható – kijelentése több szempontból is jelentős fejlemény. Egyrészt Kósa nyilatkozata ellentmondott az elmúlt hónapok kormányzati kommunikációjának.

Másrészt, és ez a lényegesebb fejlemény, egészen Kósa nyilatkozatáig a Pegasus-ügyön dolgozó újságíróknak csak a célpontokról, illetve magának az eszköznek a technikai működéséről voltak információi. Az azonban hónapokon át nem derült ki, hogy ki rendelhette meg a Pegasus magyarországi célpontjainak megfigyelését. Több közvetett bizonyíték utalt arra, hogy a magyar állam áll a megfigyelések mögött, amit Kósa csütörtökön megerősített.

Bár a kiberfegyvernek minősülő izraeli eszközt – mely hozzáfér egy mobiltelefon összes adatához, sőt azt lehallgatókészülékké tudja változtatni – tucatnyi más európai uniós országban is használják, az EU-n belül eddig csak Magyarország esetében merült fel, hogy a kormánynak politikai okból kellemetlen célpontok ellen is bevetették.

Az ügyben most is több hatósági vizsgálat és nyomozás folyik. Bár az ilyen megfigyelések lehetnek jogszerűek, a Pegasus magyarországi bevetésének hátteréről egyelőre semmit sem tudunk. Nem derült még ki, hogy hány embert figyeltek meg, milyen indokkal és milyen törvényi felhatalmazás alapján.

Ebben a cikkben most összefoglaljuk, hogyan jutottunk el a botrány kirobbanásától Kósa kijelentéséig, hogy tegnap és a megelőző hónapokban milyen kérdésekre kaptunk részleges válaszokat, és mi az, amit még mindig nem tudunk.

Első nap: mindenki mást mond

Július 18-án 18 órakor a Washington Posttól a Süddeutsche Zeitungon át a Telexig egyszerre jelentek meg azok a cikkek, amelyekből kiderült, hogy a Pegasus kémszoftverrel újságírókat, médiatulajdonosokat, jogvédőket, és sok mindenki mást figyeltek meg. A témán egy 17 szerkesztőségből álló nemzetközi újságírócsapat dolgozott a megelőző hónapokban, a csapat egyetlen magyarországi partnere a Direkt36 volt.

Az első cikkekből az derült ki, hogy a Direkt36 két saját munkatársa mellett több más magyar újságírót, aktivistát, médiatulajdonost és környezetüket is célba vették a Pegasusszal. Másnap Gémesi György gödöllői polgármester, illetve Bánáti János és tíz magyar ügyvéd célponttá válásáról is írtunk.

Ekkor, július 19-én érkezett az első kormányzati reakció a titkosszolgálati témákkal nem foglalkozó Novák Katalintól, aki azt mondta: „Sajtóhírekkel nem foglalkozunk!”. Az első érdemi kormányzati reakció pedig Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter teljes tagadása volt. Ő a Telex kérdésére azt állította, hogy „hétfőn reggel megkérdezte az egyetlen általa felügyelt szolgálatot, az Információs Hivatalt, amelynek a vezetője arról tájékoztatta, hogy ebben az ügyben nem folytattak együttműködést sem az izraeli, sem más szolgálatokkal, a szóban forgó szoftvert nem használják, rá vonatkozó megállapodást nem kötöttek”, majd hozzátette, sem neki személyesen, sem „a kormánynak nincs tudomása ilyen típusú adatgyűjtésről”.

Ugyanazon a napon Varga Judit igazságügyi miniszter – akinek törvény szerint a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyeléseket kell engedélyezni – viszont valami egészen mást mondott a Népszava brüsszeli tudósítójának. „Egy olyan világban élünk, ahol hihetetlenül sok veszély leselkedik a modern államokra. Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni” – nyilatkozta.

Szijjártó reggeli tagadása, majd Varga részleges beismerése után még szintén aznap este Pintér Sándor belügyminiszter – Szél Bernadett független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére válaszul – kiadott egy MTI-közleményt, melyben lényegében csak egy dolgot tagadott: azt, hogy a megfigyelések törvénytelenek lennének. Pintér azt írta, hogy

„2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak […] Magyarország demokratikus jogállam, s mint ilyen, minden személy esetében minden időben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt és jár el.”

A belügyminiszter válaszában arra hivatkozott, hogy mindezt korábbi ellenőrzések is alátámasztották.

Pintér valójában úgy tagadta, hogy bármiféle törvénysértés történt volna, hogy a cikkek állításainak kivizsgálására még ideje sem volt. A belügyminiszter azonban mutatott nyitottságot erre: azt mondta, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén kész válaszolni a kérdésekre.

Felelősségtologatás, semmitmondás és hetekig tartó titkolózás

Az első cikkek megjelenése utáni hetekben a kormány tagjai próbáltak kitérni a Pegasusról szóló kérdések elől, és egymásra hárították a válaszadás felelősségét. A kormány kommunikációs stratégiája az lett, hogy miután szerintük mindenféle megfigyeléssel kapcsolatos téma minősített adat és államtitok, így az ügy részleteiről nem lehet nyilvános beszélni.

Amikor a Telex arra kérdezett rá Varga Juditnál, hogy ő engedélyezte-e például Chikán Attila vagy Varga Zoltán megfigyelését, a miniszter a helyettesére tolta a felelősséget. „Az igazságügyi minisztériumban az engedélyek ki vannak szervezve az aláírása az államtitkár úrra [...] Nézze, ezek olyan szakmai kérdések, amelyekre nekem igazságügyi miniszterként semmiféle rálátásom nincs. Én ugye a jogszabályok betartásáért felelek” – mondta Varga, majd arra utalt, hogy a téma a belügyminiszter és a kémelhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal hatásköre. „Magyarországon alkotmányvédelem zajlik. Ugye ez azt jelenti, hogy alkotmányos rend elleni, illetve minden hírszerzésgyanús tevékenységet kell vizsgálni. És ezeknek a tevékenységeknek a vizsgálatáért a szakmai irányítás a belügyminisztériumhoz tartozik és a szakszolgálatokhoz” – mondta Varga. Ezután többször előfordult, hogy Varga egyszerűen nem válaszolt a Pegasusszal kapcsolatos kérdésekre.

Pár nappal később, szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktort is kérdezték a Pegasus-ügyről, ő szintén miniszterére tolta a felelősséget. „Pintér Sándor belügyminiszter mindent elmondott, amit el lehetett mondani” – mondta Orbán szűkszavúan.

Amikor azonban a Telex rákérdezett Pintérnél, hogy ki tudja-e jelenteni, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nem használt és nem vett ilyen eszközt, akkor a miniszter annyit válaszolt: „Nekem ilyen kijelentésem sose volt, és most se teszem meg.” Az RTL Klub kérdésére pedig azt mondta: ha válaszolna, azzal államtitkot sértene, ezért pedig az újságírót, „mint felbújtót, felelősségre kellene vonni, mert engem egy államtitok megsértésére próbál rávenni”.

Rögtön elgáncsolt vizsgálatok

A kormányzati stratégia másik célja az lett, hogy ne csak a nyilvánosság előtt, hanem zárt ajtók mögött is megakadályozzák a Pegasus-ügy vizsgálatát.

Az első ilyen alkalom a parlament nemzetbiztonsági bizottságának július 26-i zárt ülése volt. Ez volt az az ülés, melyet a bizottságát vezető jobbikos Stummer János – bízva a belügyminiszter ígéretében, hogy ott majd minden kérdésükre választ ad – hívott össze, csakhogy a bizottság fideszes tagjai távolmaradásukkal határozatképtelenné tették az ülést. Pintér és munkatársai hiába jelentek meg, határozatképes ülés hiányában nem lehetett őket kérdezni.

A következő ülésre pedig csak a nyári szünet után, szeptember 20-án került sor. A sorait addigra némileg rendező kormányzatot Pintér mellett a megfigyeléseket engedélyező Völner Pál igazságügyi államtitkár képviselte, csakhogy az ellenzéki képviselők beszámolója szerint semmiféle érdemi választ nem kaptak tőlük a kérdéseikre. Sőt, még ezeket a válaszokat is titkosították 2050-ig.

Október 18-án a megfigyeléseket technikai lebonyolítóként végrehajtó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) székházában tartott egy harmadik, ezúttal kihelyezett ülést a bizottság. A jobbikos Stummer erről a Direkt36-nak azt mondta: ismét nem kaptak valódi válaszokat, ezért ténymegállapító vizsgálatot kezdeményezett, hogy konkrét ügyekbe is betekinthessenek, ezt azonban a Fidesz leszavazta.

Eddigre már több feljelentés alapján az ügyészség is nyomozni kezdett jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt, melynek során a Direkt36 újságíróit, majd többek közt a Pegasusszal szintén megfigyelt Csikász Brigitta blikkes újságírót is meghallgatták tanúként. A nyomozás a katonai ügyészhez került, ez, illetve maga a feltételezett bűncselekmény is jelezte, hogy a megfigyelési ügy mögött hivatalos személy állhat. Arról egyelőre nincs hír, hogy az ügyészség bárkit is meggyanúsított volna.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is vizsgálatot indított augusztus elején, hetekkel azután, hogy a hivatalt vezető Péterfalvi Attila a Pegasus-ügy kirobbanásakor elmondta: szabadságon van, és majd csak hazatérése után dönt bármiféle eljárásról. Péterfalvi később a Hvg.hu-nak azt nyilatkozta, hogy vizsgálódásai jó részét nem is fogja nyilvánosságra hozni, Stummer János pedig a Direkt36-nak azt állította: amikor Péterfalvi is elment az NBSZ-hez kihelyezett nemzetbiztonsági bizottsági ülésre, az adatvédelmi biztosnak egyetlen érdemi kérdése nem volt a megfigyelést végző titkosszolgálathoz.

A nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki képviselői mellett az MSZP-s Mesterházy Attila is vizsgálódásba kezdett és találkozókat kért az AH és az NBSZ főigazgatójától, valamint Varga Judittól, de csak az első kettő volt nyitott erre. Ahogy a nemzetbiztonsági bizottság üléseit titkosították, úgy ezeket a találkozókat is azzal kezdték, hogy Mesterházyval titoktartást írattak alá. A szocialista politikus azonban saját következtetésként azt el tudta mondani újságíróknak, hogy meggyőződése szerint a Pegasust valóban megvásárolta a magyar állam, azt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat működteti, és hogy mind a mai napig használják célpontok megfigyelésére.

Idő közben a Direkt36 újabb célpontok történeteit írta meg. Az ezalenyeg.hu-t kiadó Páva Zoltán és Németh Dániel fotós-újságíró esete azt támasztotta alá, hogy a Pegasust a közelmúltban, még idén nyáron is bevetették, és így jó eséllyel az eszköz most is aktív lehet. Bodnár Zsolt, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesének, illetve az NBSZ egyik tisztjének a kiszivárgott adatbázisban felbukkanó telefonszámai pedig csak még inkább megerősítették, hogy a magyar titkosszolgálatok állnak a megfigyelések mögött.

Kósa miatt hirtelen sokkal több mindent tudtunk meg

A kormány képviselői tehát hónapokon keresztül próbáltak elkerülni a Pegasus-ügy hátterének feltárását. Ilyen előzmények után került sor november 4-én a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésére, ahol ilyenkor szokásos módon Pintér Sándor éves beszámolóját hallgathatták meg a képviselők. A belügyminisztert Hajdu János, a TEK főigazgatója is elkísérte, a bizottság ellenzéki tagjai, a DK-s Vadai Ágnes és az MSZP-s Harangozó Tamás pedig az alkalmat megragadva a Pegasusról tettek fel rengeteg kérdést.

A hosszú és fárasztó ülés után a politikusok rögtönzött sajtótájékoztatókat tartottak, így tett Kósa Lajos is, akitől az RTL Klub riportere megkérdezte: „akkor jól értem, a Pegasus szoftver beszerzője a Belügyminisztérium?” Kósa pedig némi megakadás után azt mondta: „A Pega… igen. Igen. A Pegasus szoftver, az egy egyszerű szoftver. Ilyen sok működik, amit a nemzetbiztonsági munka során felhasználnak az erre jogosított szervek. Ebben nem látok semmi kivetnivalót”.

Kósa Lajos tehát nem csak a Pegasus használatát ismerte el, de megerősítette azt is, hogy más hasonló eszközöket is alkalmaz a magyar állam. Kósa azt is elárulta, hogy a Pegasus beszerzésekor a magyar állam vállalta, hogy annak használatakor senkinek nem sérti az emberi jogait. Mindezt mindössze egy nappal azután, hogy a Pegasust gyártó NSO Groupot az Egyesült Államok szankciós listára tette, mivel a technológiájukkal megsértik az emberi jogokat.

A bizottsági ülésen szintén résztvevő DK-s Vadai Ágnes Kósa nyilatkozata után azt állította, hogy a fideszes képviselő gyakorlatilag a Pegasusról szóló szerződésből idézett, melynek tartalmáról őket az ülésen tájékoztatták. Vadai ugyanakkor helyesbítette is Kósa egyik kijelentését, mivel a beszerzést szerinte nem a Belügyminisztérium, hanem egy másik állami szerv intézte. Hogy melyik, az is hamar kiderült.

Kósa nyilatkozatára ugyanis rögtön reagált a jobbikos Stummer János is. Megragadva az alkalmat, hogy az ellenzéki képviselők szerint Kósa minősített információt hozott nyilvánosságra, Stummer már azt is elmondta, hogy pontosan hol lehet megtalálni a Pegasus megvásárlásáról szóló iratokat: „A Nemzetbiztonsági bizottság elnökeként meg tudom erősíteni, amit Kósa Lajos mondott. Sőt, én láttam a szerződést is. A bizottság legutóbbi, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál tartott kihelyezett ülésén megtekinthettem azt.”

Ennek a cikknek a szerzője a Direkt36, egy nonprofit szervezet, amely olvasói támogatásokból működik. Támogasd te is a tényfeltáró újságírást, kattints, ha szeretnél csatlakozni a Direkt36 támogatói köréhez.

Lepj meg minket karácsonyra!

Legyél a rendszeres támogatónk!

A Telex csak tőled függ.

Támogatom