Pegasus-ügy: Pintér és Völner is elment a nemzetbiztonsági bizottság ülésére, de 2050-ig titkosították az ott elhangzottakat

Hétfő délelőtt összeült a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, amelyen a bizottság ellenzéki képviselői a Pegasus-kémszoftver beszerzéséről és használatáról kérdezték a kormány információszerzést felügyelő tagjait.

A meghívottak közül Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ment el az ülésre. A bizottság jobbikos elnöke, Stummer János az ülést követő sajtótájékoztatón örömtelinek nevezte, hogy a Fidesz–KDNP mind a négy képviselője részt vett, így a júliusi üléssel ellentétben most határozatképes tudott lenni a testület.

Ezen túl sok más érdemi információt nem tudott mondani Stummer, mert

az ülésen elhangzott információkat a minisztérium 2050 végéig titkosította.

Azt azonban el tudta mondani, miről nem volt szó. „Nem hangzott el a válasz arra a kérdésre, hogy történt-e a magyar állam részéről ilyen jellegű beszerzés az elmúlt években” – fogalmazott a Jobbik politikusa. Állítása szerint se Pintér Sándortól, se Völner Páltól nem kaptak egyértelmű cáfolatot arra, hogy használták-e a Pegasus kémszoftvert újságírók és politikusok megfigyelésére.

Ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeztek a bizottság ellenzéki tagjai, Stummer János (Jobbik), Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP), ezt azonban a kormánypárti képviselők leszavazták. A bizottság elnöke szerint azért lett volna fontos a ténymegállapító bizottság felállítása, mert tagjai betekintést kaptak volna az ügyre vonatkozó iratokba a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok nyilvántartásában, és meghallgathatták volna a szakszolgálatok munkatársait, akik kötelesek lettek volna nyilatkozatot tenni.

Arra azonban Stummer állítása szerint Pintér Sándor nyitott volt, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kihelyezett ülést tartson a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatoknál, ahol tájékozódhatnak a titkos információgyűjtés jelenlegi gyakorlatáról.

Molnár: Titkolnak és ködösítenek az ügyben

Molnár Zsolt az ülés egyetlen pozitívumaként azt tudta csak megemlíteni, hogy határozatképes volt a bizottság, és eljöttek a meghívottak is. Ami utána történt, arról egyrészt azért nehéz beszélni az MSZP-s képviselő szerint, mert szigorú minősítés alatt van a zárt ülés jegyzőkönyve, másrészt ténymegállapító bizottság nélkül nehezen látható az ügy vége. „Mi állítjuk, hogy nem kaptunk érdemi válaszokat, vagy amiket kaptunk, azok érdemben nem ellenőrizhetőek.”

Az ügy végére Molnár szerint csak két dolog tehetne pontot: az egyik egy korrekt ténymegállapító bizottság, amit a kormánypárti képviselők leszavaztak, a másik pedig a 2022-es kormányváltás.

„Egyértelműen az a gyanú erősödik bennünk, hogy titkolnak és ködösítenek ebben az ügyben”

– tette hozzá. Molnár később újságírói kérdésre azt is mondta, az ülésen kezdeményezte, hogy az elhangzottak bizonyos részére oldják fel a titkosítást, és az szerinte nagyon sok kérdésre választ adhatott volna. Ám erre nem volt lehetőség.

Ungár Péter felidézte, hogy a kormánytagok és fideszes képviselők többször is arról beszéltek a médiában, hogy vannak olyan esetek, amikor a nemzet védelme érdekében kémszoftvert kell használni egyes emberek megfigyelésére. „Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van” – fogalmazott például Varga Judit igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban júliusban.

„Az a mi kérdésünk, hogy vajon mennyi esetben helyettesíthető be a nemzet érdeke Orbán Viktor érdekével”

– fogalmazott az LMP képviselője a sajtótájékoztatón. Ez az, amire állítása szerint nem kaptak választ a bizottság hétfői ülésén.

Ungár szerint kérdéses, hogy a sajtóban megjelent megfigyeléseket az alapozta-e meg, hogy külföldi titkosszolgálatok érzékeny adatokat próbáltak szerezni, vagy csak Orbán Viktor és köre számára valaki kellemetlen dolgokat tett. Az első szerinte indokolt, sőt, fontos, a második eset azonban megindokolhatatlan.

Mesterházy Attila, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke hétfőn megbeszélést folytatott Szabó Hedviggel, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NSZ) vezetőjével, majd sajtótájékoztatót tartott, ahol arról beszélt, hogy az NSZ vezetője garanciát vállalt arra, hogy a szervezet soha senkit nem hallgatott le engedély nélkül.

„A főigazgató azt mondta, hogy egy kormányváltás esetén is százszázalékosan vállalja állításának igazságtartalmát”

– közölte a szocialista országgyűlési képviselő, aki azt is hangsúlyozta, hogy az NSZ a más szervezetek, például az ügyészség vagy az Alkotmányvédelmi Hivatal által megrendelt operatív akcióknak csak a technikai feltételeit biztosítja, és az így nyert információk elemzése sem a szakszolgálatnál történik meg. A megfigyelések jogszerűségért tehát nem az NSZ, hanem a megrendelő felel. A lehallgatások döntő többségét a bíróságok engedélyezik, kisebb részét pedig az igazságügyi miniszter – magyarázta.

Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy az igazságügyi minisztertől máig nem kapott időpontot a Pegasus-üggyel kapcsolatos, általa kezdeményezett megbeszélésre. Arra volna kíváncsi, hogy a miniszter mikor, milyen elvek alapján ad ki engedélyt titkos megfigyelésre.

Júliusban nem volt határozatképes a bizottság

Pintér Sándort, Szijjártó Pétert, Benkő Tibort és Varga Juditot is meghívja a nemzetbiztonsági bizottság szeptember 20-i ülésére Stummer János, erről beszélt nemrég egy interjúban a bizottság jobbikos elnöke.

Már a júliusi ülésen is meghallgatták volna a kormány több tagját a Pegasus kémszoftverről, és Pintér Sándor belügyminiszter el is ment, ám a Fidesz–KDNP négy bizottsági tagja távol maradtak, így nem volt határozatképes a testület.

Szijjártó Péter Kötcsén azt ígérte két hete, hogy az Információs Hivatal vezetője válaszolni fog a nemzetbiztonsági bizottságnak, ha a Pegasusszal kapcsolatban kérdésük van. Arra a felvetésre, hogy korábban a fideszes képviselők távolmaradása miatt nem tudta meghallgatni a bizottság a lehallgatási ügyben esetlegesen érintett szerveket, vezetőket, a külügyminiszter azt mondta, szerinte a bizottság vezetőjének (a jobbikos Stummer János) felelőssége, hogy a bizottságot működtesse.

Mi is az a Pegasus-ügy?

Júliusban robbant ki a Pegasus-botrány, akkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, az elkészült anyagokat a Telex is publikálja.

Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – számos országban nemcsak az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használtak fel, hanem újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele. Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük vannak újságírók, ellenzéki politikusok és üzletemberek is, némelyikük telefonjának vizsgálata során bebizonyosodott, hogy valóban feltörték a készüléket.

A kormány először ezt tagadta, később azonban lényegében óvatosan beismerte, hogy állami szolgálatok lehallgathatták az Orbán-rendszerrel kritikus személyeket.

A botrányt kirobbantó magyar anyagot itt olvashatja, a témával foglalkozó összes cikkünket és videónkat itt találja meg. Ebben a videóban pedig röviden összefoglaltuk, miről is szól a botrány: