Szijjártó továbbra se tudja, használta-e valaki a Pegasus kémszoftvert Magyarországon

„Továbbra sem tudok ebben az ügyben újat mondani. Semmifajta törvénytelenségre, jogszabályokba ütköző tevékenységre az Információs Hivatal részéről nem került sor” – válaszolta Szijjártó Péter a Telex Pegasusra vonatkozó kérdésére a kötcsei pikniken.

Azért kérdeztük erről az Információs Hivatalt felügyelő külügyminisztérium vezetőjét, mert júliusban azt mondta lapunknak, hogy megkéri az Információs Hivatal vezetőjét, vizsgálják meg, milyen külföldi titkosszolgálatok állhatnak a Pegasus-botrány mögött. A vizsgálat eredményéről másfél hónap elteltével se tudott nyilatkozni Szijjártó, de azt mondta, ha a Nemzetbiztonsági Bizottságnak a Pegasussal kapcsolatban kérdése van, az Információs Hivatal vezetője szívesen válaszol.

Arra a felvetésre, hogy a bizottságnak a fideszes képviselők távolmaradása miatt nem volt lehetősége meghallgatni a lehallgatási ügyben esetlegesen érintett szerveket, vezetőket, azt mondta, szerinte a bizottság vezetőjének (a jobbikos Stummer János) felelőssége, hogy a bizottságot működtesse. Nem akarta kommentálni a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak munkáját, csak megismételte, ha kérdésük van, az Információs Hivatal főigazgatója a jogszabályok adta lehetőségek között válaszol.

Szijjártó azt is mondta, nem tud arról nyilatkozni, hogy használta-e valaki a kémszoftvert Magyarországon, ő soha nem hozott ezzel kapcsolatos döntést.

Szijjártó mellett több más miniszter, kormányközeli közéleti szereplő is részt vett a kötcsei pikniken, ahol Orbán Viktor zárt körben beszél a Fidesz politikájának fő irányvonalairól és témáiról, amelyek hosszabb távon meghatározzák a kormánypárt stratégiáját.

Júliusban robbant ki a Pegasus-botrány, akkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, az elkészült anyagokat a Telex is publikálja.

Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – számos országban nemcsak az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használtak fel, hanem újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele. Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük vannak újságírók, ellenzéki politikusok és üzletemberek is, némelyikük telefonjának vizsgálata során bebizonyosodott, hogy valóban feltörték a készüléket.

A kormány először ezt tagadta, később azonban lényegében óvatosan beismerte, hogy állami szolgálatok lehallgathatták az Orbán-rendszerrel kritikus személyeket.

A botrányt kirobbantó magyar anyagot itt olvashatja, a témával foglalkozó összes cikkünket és videónkat itt találja meg. Ebben a videóban pedig röviden összefoglaltuk, miről is szól a botrány: