A kormány rögtön drogliberalizációt kiált, ha az orvosi kannabiszról van szó

Állásfoglalást adott ki a drogmegelőzés, -kezelés és -ártalomcsökkentés területén dolgozó szakmai szervezeteket összefogó Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) a kannabisz gyógyászati felhasználásáról. A szervezet szerint Csehországhoz és Lengyelországhoz hasonlón idehaza is meg kell kezdeni a kannabisz gyógyászati felhasználásának jogi és intézményi hátterének kialakítását, hogy a betegek indokolt esetben hozzájuthassanak a kannabiszból készült vagy a kannabisz hatóanyagait tartalmazó gyógyszerekhez.

„Mint a nemzetközi jó gyakorlatok mutatják, ma már mind a kannabisz növényből, mind a szintetikusan előállított hatóanyagaiból biztonságos és hatékony gyógyszerek készíthetők, amelyek számos súlyos, krónikus betegségben szenvedő ember szenvedését enyhíthetik, akik számára a hagyományos gyógyszerek nem váltak be”

– írják a témában kiadott összefoglaló anyagukban. Csehországban például 2013 óta írhatnak fel az engedéllyel rendelkező orvosok kannabiszt.

Leggyakrabban rákos betegek fájdalmainak, kemoterápia utáni hányingerének enyhítésére, epilepsziás rohamok ellen, szorongás oldására, poszttraumás stressz kezelésére, étkezési zavarokra, idegrendszeri betegségek (pl. Huntington-kór, Parkinson-kór), illetve sorvadásos betegségek (pl. szklerózis multiplex) tüneteinek enyhítésére, alvászavarok miatt javasolják az orvosi kannabisz használatát.

Bár egyre több kutatás számol be bizonyos betegségek esetén kedvező hatásokról (elsősorban a hányinger és a krónikus fájdalom elleni hatásosság terén), egyes kutatási eredmények a lehetséges mellékhatásokra (rövid távon szédülés, szájszárazság, eufória, álmosság, hosszú távon légzőszervi károsodás, memória- és figyelemzavar) hívják fel a figyelmet.

A magyar kormány drogkérdésben is szembement az unióval

A most kiadott állásfoglalás előzménye, hogy 2020 decemberében az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága (CND) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatára úgy döntött, hogy leveszi a kannabiszt és a kannabiszgyantát a legveszélyesebb kábítószerek listájáról, és ezentúl a gyógyászati alkalmazással is rendelkező kábítószerek között tartja nyilván, ami megkönnyíti a kannabisszal kapcsolatos kutatásokat is. Az ENSZ 1961-es kábítószerekről szóló egyezményének IV. jegyzékében azok a kábítószerek szerepelnek, amelyek különösen ártalmasak, és nincs gyógyászati alkalmazásuk, mint például a heroin.

Magyarország az uniós tagországok közül egyedüliként nem szavazta meg a WHO javaslatát, amivel szembement a korábban elfogadott uniós állásponttal. Emiatt az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen februárban.

Magyarországon kívül többek között Oroszország, Brazília, Kína, Kuba, Angola és Türkmenisztán szavazott még nemmel. A magyar kormány részéről Dancs Ferenc migrációs feladatokért felelős helyettes államtitkár azzal indokolta a WHO javaslatának elutasítását, hogy az a kannabisz fogyasztásának növekedéséhez fog hozzájárulni, ráadásul sérti a nemzetállamok szuverenitását. „Ez a kísérlet nem több, mint egy drasztikus lépés a drogok liberalizációja felé, és egyidejűleg egy botrányos beavatkozás a nemzeti drogpolitikába, ami pedig a mi hatáskörünk”, idézi a KCKT állásfoglalása Dancsot. A magyar kormány 2013-ban elfogadott drogellenes stratégiája 2020-ban járt le, és drogmentes Magyarországot ígért mostanra. Ettől még a kormány saját jelentése szerint is távol vagyunk, miközben egyre kevesebb pénz jut prevencióra, ártalomcsökkentésre és kutatásokra, viszont egyre többen kerülnek börtönbe kábítószer miatt.

De mi is az az orvosi kannabisz? Orvosi kannabiszon elsősorban a gyógyászati célú és gyógyszeripari kannabiszkészítményeket értjük. Legtöbbször a kannabisz növény egyik hatóanyagával, a kannabidiol (CBD) nevű vegyülettel lehet találkozni, jellemzően valamilyen olaj formájában. Nem összekeverendő a THC-vel, ami a „betépettség” érzését okozza, két teljesen külön anyagról van szó: a CBD-től nem lehet ilyen állapotba kerülni, és függőséget sem okoz. Vannak olyan készítmények, amelyek CBD-t és meghatározott mennyiségben THC-t is tartalmaznak, mert azt mutatják egyes kutatások, hogy bizonyos esetekben együtt jobb a hatásuk.

2014 óta többek között Ausztrália, Kanada, az USA államainak nagyobb része, Olaszország, Németország, Görögország és Izrael engedélyezte az orvosi célra termesztett fű és származékai receptre történő felírását. A THC-t is tartalmazó kannabiszvirágzatot a legtöbb ország illegális kábítószer kategóriába sorolja, és változó mértékben bünteti. Így tesz Magyarország is, tehát az orvosi kannabisz használatának szabályozása nem azt jelenti, hogy egyből legális lesz a füvezés.

Szakmailag megalapozatlan, ideológiai döntés

Visszakanyarodva a magyar kormány álláspontjához: a KCKT szerint szó sincs drogliberalizációról, a WHO sem tagadja a kannabiszfogyasztás ártalmait és a szabályozás fontosságát. A szervezet javaslatának és az ENSZ-egyezmény módosításának csupán az a célja, hogy megkönnyítse a kannabisz gyógyászati célú felhasználását. A metadont említik példaként: a heroin megvonásakor keletkező súlyos tünetek csökkentésére használt létfontosságú gyógyszer szintén az egyezmény I. jegyzékében szerepel, pedig használata jóval kockázatosabb, mint a kannabiszé.

Azért is volt szükség az egyezmény módosítására, mert a nemzetközi szabályozás időközben elavulttá vált: bár okozhat függőséget a kannabisz, de nincs ismert halálos dózisa, ezért sem volt indokolt a legveszélyesebb szerek között szerepeltetni. Másrészt a szabályozás nem vette figyelembe, hogy egyes termékeknek nincs is pszichoaktív hatásuk, vagyis ezekre nem vonatkozhatnának a kábítószer-egyezmények, írja a KCKT.

Aggasztónak nevezte a legnagyobb hazai kábítószerügyi ernyőszervezet, hogy a magyar kormány ideológiai alapon, szakmailag megalapozatlan érvek mentén utasította el a WHO javaslatát. Azt is kifogásolják, hogy a kormány anélkül döntött a kérdésben, hogy egyeztetett volna a szakmai szervezetekkel; a Kábítószerügyi Tanács, amely elvileg a legfontosabb szakmai egyeztető fórum lenne, sem foglalkozott a WHO javaslatával. Szintén problémás szerintük, hogy Magyarország precedenst teremtett azzal, hogy egy tagállam az EU közös álláspontjával ellentétesen szavazott az ENSZ-ben.

A nemrég felállt kutatóintézet magyarázza a kormány lépését

Másképp látja a helyzetet a jobboldali kötődésű Drogkutató Intézet, szakmai állásfoglalásuk azonban elsősorban a kormány drogpolitikai lépésének alátámasztására szolgál. Egyéb mellékhatásai mellett azt tartják az orvosi kannabisz legnagyobb veszélyének, hogy „elősegíti és felgyorsítja a drogfüggőség kialakulását”, de azt nem részletezik, hogy pontosan milyen készítményekre gondolnak: az orvosi receptre felírt sima marihuánára, ami csak nagyon kevés államban elérhető a világon, vagy a CBD-olajokra, amelyek viszont nem okoznak függőséget.

A 2020-ban létrejött, jórészt fiatal, nem túl ismert kutatókból álló intézet szerint valójában az a baj az ENSZ döntésével, hogy nem biztos, hogy a társadalomra is pozitív hatással lesz a gyógyászati felhasználás megkönnyítése. Azzal érvelnek, hogy a média is gyakran összemossa az orvosi használatot a „több veszélyt magában hordozó utcai használattal”, és akár azt is sugallhatják egyes cikkek, hogy a kannabisz átminősítése azt jelenti, hogy a rendszeres használata nem veszélyes.

Az állásfoglalásban idézik az intézetet vezető Haller József neurobiológust, aki szerint az orvosi kannabisszal az a baj, hogy nem oldja meg a beteg problémáit, hanem súlyosbítja, hiszen hosszú távon depressziót is okozhat, de itt sem térnek ki arra a fontos részletre, hogy mit értenek orvosi kannabiszon. Végezetül megállapítják: a magyar kormány igenis tudományos alapon utasította el a WHO javaslatát, hiszen ellenérvek is szólnak az orvosi kannabisz használata ellen.

Az 1930-as évekig Magyarországon is bevett gyógyszer volt a kannabisz

A kannabisz gyógyászati használata nem újdonság, több száz éves múltra tekint vissza a modern európai orvoslásban, a 19. század közepétől számos gyógyszerkönyvben szerepelt a kannabisz, sok helyen például opiátfüggők kezelésében használták.

Magyarországon sem volt ismeretlen a szer, egészen az 1930-as évekig voltak forgalomban a különböző THC-tartalmú kenderfajták. A Magyar Gyógyszerkönyv első, 1871-es kiadása 14 betegséget, panaszt sorolt fel, aminél indokolt volt a kannabiszkészítmények használata, de azokat kizárólag orvosi vényre adhatták ki.

A kiszámíthatatlan hatóanyagtartalom és minőség, a hatásmechanizmus körüli kérdőjelek, a szigorodó nemzetközi szabályozás és a szintetikus drogok előtörése miatt aztán fokozatosan kikopott az európai és a magyarországi orvoslásból a kannabisz. Az elmúlt évtizedekben kezdték újra kutatni a kannabisz gyógyászati felhasználásának lehetőségeit, aminek nagy lendületet adott, hogy sikerült feltárni, hogyan működik a kannabisz két fő hatóanyaga, a THC és a CBD.

Az Európai Bizottság tavaly a WHO állásfoglalásával összhangban kimondta, hogy a CBD nem tekinthető kábítószernek, és így az uniós tagállamok nem tilthatják egymásnak a legálisan előállított CBD forgalmazását, tehát idehaza is elérhetők. A magyar orvosok is törvényesen rendelhetnének ezekből a készítményekből, de a KCKT szerint vélhetően az információhiány és a kannabisz stigmatizáltsága miatt ritkán élnek ezzel.

A KCKT tudomása szerint Magyarországon legálisan, receptre felírt formában két, kannabiszból készült gyógyszerhez juthatnak hozzá: az egyik egy kizárólag kannabiszból kivont CBD-t tartalmazó gyógyszer, amivel epilepsziás betegeket kezelnek, a másik pedig egy sclerosis multiplexben szenvedő betegek kezelésében használt, 1:1 arányban THC-t és CBD-t tartalmazó szájspray. Hogy ebben van THC, azon nem kell meglepődni, egy bizonyos határérték alatt (0,2 százalék) itthon is megengedett a THC-tartalom. A 2017-ben alakult Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE) tavalyi felmérése szerint itthon több ezren használnak CBD olajat egészségügyi problémáikra, a patikákban, bioboltokban kapható termékek forgalmazásának és felhasználásának pontos szabályozása azonban nincs megoldva. (Erről is olvashat részletesen.)