A kannabisz egészségügyi alkalmazásának növekvő elfogadottsága a kenderszármazékok diadalútját hozza világszerte, várakozások szerint a következő években a kannabidiolt (CBD-t) tartalmazó készítmények piaca önmagában a többszörösére nőhet, és akkor a többi kendervegyületről vagy a mezei orvosi marihuánáról még nem is beszéltünk. Az Európai Bíróság nemrég olyan ítéletet hozott egy francia ügyben, amelytől sokan azt várják: ledöntheti a jogi akadályokat a jelenleg szürkezónában mozgó európai CBD-gyártás és kereskedelem előtt.
A marihuána és egyes származékai egészségügyi felhasználása a világ egy részén lassan egészen hétköznapivá válik. 2014 óta több mint húsz ország lépett be az orvosi kannabisznak zöld utat adók klubjába, így ma már többek között Ausztrália, Kanada, az USA államainak nagyobb része, Olaszország, Németország, Görögország, Izrael, de több dél-amerikai és néhány afrikai ország is engedélyezi az orvosi célra termesztett fű és származékai receptre történő felírását. Egyre több olyan állam is van, ahol a marihuána fogyasztása teljesen legális vagy dekriminalizált, de a 2020-as helyzetkép szerint azért a THC-t (a betépésre alkalmas pszichoaktív vegyületet) is tartalmazó kannabiszvirágzatot a Föld legtöbb országa illegális kábítószer kategóriába sorolja, és változó mértékben bünteti.
A csak a kannabidiol (CBD) nevű vegyületet, illetve más kannabinoidokat tartalmazó, vagyis nem pszichoaktív készítményekkel egy kicsit más a helyzet, ezek a legtöbb helyen a jogi szürkezónában mozognak, a helyi gyógyszerészeti- és élelmiszerbiztonsági hatóságok egyelőre se kiköpni, se lenyelni nem tudják.
Mindemellett a világ orvosikannabisz-piaca már most jelentős, és a várakozások szerint óriási boom előtt áll:
elemzői becslések szerint 2018-ban 5 milliárd dollárt tett ki világszerte, de ez 2025-re 59 milliárd dollárra mehet fel. Ezen belül a globális CBD-piacra (melynek harmadát adja jelenleg Európa) is 400 százalékos növekedés vár a következő pár évben, 2027-re 24 milliárd dollárosra várják az értékét. Értelemszerűen erre már a befektetők is felfigyeltek, csak az idei év első felében 2,6 milliárd dollárnyi tőkebefektetés áramlott orvosi kannabisszal foglalkozó startupokba.
Mi az a CBD?
A kannabidiol (CBD), amellyel termékként a leggyakrabban olaj formájában lehet találkozni, a kannabisz növény egyik hatóanyaga, de nem összekeverendő a pszichoaktív tetrahidrokannabinollal (ez a THC, ami marihuánafogyasztás után a betépettség érzését okozza), bár a CBD is a kenderben található több mint százféle kannabinoid-vegyület egyike, és a THC-hoz hasonlóan a virágzatban termelődik. A két legismertebb fito- (azaz növényi) kannabinoid úgy gyakorol hatást az emberekre (és más emlősökre), hogy stimulálja az idegrendszerünk részét képző endokannabinoid receptorokat, amelyek alapesetben a szervezet saját endokannabinoidjaira (mint az anandamid és a 2-arachidonoil-glicerol) reagálnak.
Az emberi endokannabinoid rendszer a tudomány mai állása szerint rendkívül sokféle folyamatban játszik szerepet, befolyásolja többek között az étvágyat, a stresszválaszt, a fájdalomérzet, az anyagcserét, a közérzet, az emlékezést. Régóta ismert, hogy ezeket a területeket a növényi kannabionidok is megmozgatják, elég ha csak a fű tipikus (a THC által kiváltott) hatásaira gondolunk: bódultság, indokolatlan jókedv vagy éppen szorongás, éhségérzet, a rövidtávú memória tompulása. A kendervirágzatban szintén magas koncentrátumban előforduló, viszont nem pszichoaktív CBD-ről ezzel szemben sokáig nem igazán lehetett hallani, az utóbbi években azonban lassan a csapból is folyik a neki tulajdonított kedvező egészségügyi hatások miatt.
Mire lehet jó a gyógyfű?
Az orvosi kannabiszt (vagyis a növény virágában található kannabinoidokat)
változatos kórképek esetén alkalmazzák tünetek enyhítésére azokban az országokban, ahol ezt a törvények megengedik, habár a hatásosságáról szóló bizonyítékok több területen kérdésesek, illetve további kutatásokra van szükség az igazolásukhoz.
A leggyakrabban rákos betegek fájdalmainak, kemoterápia utáni hányingerének enyhítésére, epilepsziás rohamok ellen, szorongás oldására, poszttraumás stressz kezelésére, étkezési zavarokra, idegrendszeri betegségek (pl. Huntington-kór, Parkinson-kór), illetve sorvadásos betegségek (pl. szklerózis multiplex) tüneteinek enyhítésére, alvászavarok ellen javasolnak marihuánafogyasztást az orvosok. Ezek közül a legbiztosabban a hányinger és a krónikus fájdalom elleni hatásosságot igazolták az eddigi klinikai vizsgálatok, illetve részleges bizonyítékok vannak a kannabinoidok étvágyjavító, görcsrohamokat megelőző és izommerevséget oldó hatásaira is. A szakcikkek többnyire óvatosan fogalmaznak: bár szaporodnak azok a kutatások, amelyek bizonyos betegségek esetén kedvező hatásokat kapcsolnak a kannabinoidokhoz, egyelőre felelőtlenség markáns állításokat tenni az anyagok hatásosságával kapcsolatban. A WHO álláspontja szerint a CBD hatékony az epilepszia kezelésében, és előzetes bizonyítékok alapján több más betegségtünetre is jó ellenszer lehet.
A kutatások szerint a kannabisznak (itt most a teljes virágzatról van szó) vannak mellékhatásai is. Rövid távon szédülés, szájszárazság, eufória, álmosság, ritkábban hányás-hasmenés jelentkezhet, hosszú távon légzőszervi károsodás, memória- és figyelemzavar léphet fel, az idősebbeknél nőhet a kardiovaszkuláris betegségek kockázata, az azokra hajlamosaknál pedig függőség, valamint bizonyos pszichiátriai betegségek kialakulását is növelheti a marihuána.
A CBD-ről pedig nemrég magyar kutatók közöltek olyan kutatási eredményeket, amelyek alapján szívritmuszavar kockázatát fokozó hatással rendelkezhet; tengerimalac és nyúl szívpreparátumokon kísérletezve arra jutottak, hogy egyéb hajlamosító tényezők esetén akár szívmegállást is okozhat a kannabidiol. (Akit részletesebben is érdekelnek a hatások-mellékhatások, annak ezt a korábbi kutatások módszertanát és eredményeit elemző metaanílzist ajánlom.)
A sima orvosi kannabisz (vagyis a fű) esetében a fogyasztás legegyszerűbb módja a szívás, vagy a belőle készült ételek fogyasztása, de erre csak azokban az államokban van legális lehetőség, ahol a patikákban hozzájuthatunk az receptre felírt fűhöz, ráadásul ha így járunk el, akkor virágzatban megtalálható összes kannabinoid hatásának egyszerre tesszük ki magunkat. Vagyis hiába csak étvágyjavításra vagy éppen fájdalom ellen vennénk magunkhoz, akkor sem tudjuk elkerülni, hogy betépjünk a THC-tól. Ugyan vannak arra utaló vizsgálatok, hogy a kannabionidok együttesen fogyasztva hatékonyabbak, akinek a betépettség-érzés nem hiányzik, vagy éppen a világnak azon részén (mondjuk Magyarországon) él, ahol tilos a marihuánafogyasztás, annak sem kell teljesen lemondania a kenderkészítményekről.
A virágzatból külön kivonatolt, pszichoaktív hatásoktól mentes CBD ugyanis jogi szürkezónában mozogva is növekvő népszerűségnek örvend, egyre szélesebb körben alkalmazzák nagyjából ugyanazon betegségtünetek (pl. fájdalmak, epilepsziás rohamok, daganatos betegségek) ellen, mint amikre az marihuánát is szokták.
Egy ítélet, ami nagy lökést adhat
A kannabisz hazai, gyógyászati célú használatának kifehérítésére, támogatására civil szervezet is alakult három évvel ezelőtt Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE) néven. A szervezetet többségében olyan betegek, vagy betegek családtagjai hozták létre, akiknek az állapotán segíthet a kenderkészítmények alkalmazása, de úgy látták, itthon nincs elégséges képviselete az ügynek. A MOKE-től Szelestei Miklóssal beszélgettünk az orvosi kannabisz, elsősorban a CBD-piac lehetőségeiről annak kapcsán, hogy a közelmúltban olyan ítéletet hozott az Európai Bíróság, amelyet a sajtó úgy tálalt: megnyitja az utat a CBD és belőle készült termékek határokon átnyúló kereskedelme előtt.
A szóban forgó ítélet egy francia ügyben született. Franciaországban európai viszonylatban szokatlanul szigorú törvények vonatkoznak a kenderszármazékokra, amelyek értelmében a növény virágzatát semmire sem szabad használni, ennek alapján eljárás indult a KanaVape nevű CBD-s cég tulajdonosai ellen. Az eset végül az Európai Bíróságon kötött ki, amely november végén a WHO 2019-es állásfoglalásával összhangban kimondta:
az illegális kábítószerek tiltásáról rendelkező ENSZ-egyezmény alapján nem tekinthető kábítószernek a CBD,
és az uniós tagállamok nem tilthatják egymásnak a legálisan előállított CBD forgalmazását. Amennyiben Franciaország továbbra is tiltani akarja a CBD-értékesítést, akkor tudományos bizonyítékokat kell hoznia arra, hogy ártalmas.
Az ítélet úgy került a lapokba, mint fontos mérföldkő az európai CBD-piac szempontjából, amely jelenleg leginkább a Nagy-Britanniában, Svájcban, Németországban, Hollandiában virágzik. Ugyanakkor Szelestei Miklós a Telexnek azt mondta, egyelőre számukra sem világos, pontosan mi lesz az ítélet jelentősége; az nyilvánvaló, hogy az EU tett egy lépést a határokon átnyúló kereskedelem, a CBD-termékek árusításának kifehérítése felé az egyes országokban, és az is valószínű, hogy az unió hosszú távon szeretné, ha az iparág jelentősége nőne, hiszen ez is plusz (ráadásul zöld) munkahelyeket, adóbevételt jelent.
Ugyanakkor a mostani ítélettől függetlenül továbbra is több tényező nehezíti azok dolgát, akik ebben a szektorban mozognak. A kereskedelmet ugyanis a legtöbb országban eddig sem tiltották expliciten, az előállítás viszont több államban illegális, és a CBD-t tartalmazó termékek besorolása is problematikus, ez pedig komolyan hátráltatja a piac növekedését.
Magyarország: termesztheted, de nem dolgozhatod fel
Vegyük például a magyar helyzetet. Itthon olyan kenderfajtákat szabad vetni, amelyeknél a kifejlett növény THC-tartalma 0,2 százalék alatt marad, aki ipari kendertermesztésre adja a fejét, annak a legális fajtajegyzékből kell zárjegyelt magokat beszereznie. Becslések szerint itthon manapság mintegy kétezer hektáron termesztenek ipari kendert, nagyobb részét a növény magjáért, amely olajban gazdag, ipari és étkezési felhasználása is bevett.
A hazai kendertermesztők kisebb része foglalkozhat CBD-vel, ami nem meglepő tekintve, hogy bár árulni a kész terméket nem kimondottan tilos, előállítani viszont nem szabad az országhatárokon belül.
Ezért a magyar szereplők külföldre, jellemzően a kenderszempontból jóval liberálisabb Csehországba küldik ki a kendervirágzatot kivonatolásra. De mint a MOKE-tól megtudtuk, ez sem egy egyszerű kör: a vonatkozó jogszabályok értelmében csak azok szállíthatják, tárolhatják, exportálhatják a virágzatot, akiknek van erről szóló OGYÉI-engedélyük, amit nem egyszerű megszerezni.
He ezt sikerült megugrani, a virágzat kimegy Csehországba, ahol elvégzik a kivonatolást, majd az így keletkezett anyagot visszahigítják olyan sűrűségűre, hogy a THC a Magyarországon megengedett 0,2 százalékos határérték alatt maradjon, és visszahozzák ide, vagy arra az exportpiacra viszik, ahova szánják – a MOKE szerint egyelőre a nagyobb magyar szereplők is inkább külpiacokra viszik a terméküket, ahol már jobban befutott a CBD.
A besorolással is vannak gondok
Az ide-oda szállítgatáson felül további probléma a MOKE szerint a CBD-s termékek besorolása, ami jelenleg ingoványos talajon áll. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, és nyomában az OGYÉI állásfoglalása szerint a CBD az úgynevezett „új élelmiszer” szegmensbe tartozik, azért nem árusítható étrendkiegészítő gyanánt, sőt, étrendkiegészítőkben maximum elenyésző mennyiségben, szennyeződésként lehet jelen. Új élelmiszert engedélyeztetni rendkívül drága, kisebb cégek nem engedhetik meg maguknak, Szelestei azt mondta, több európai szereplőből már összeállt egy konzorcium, amely megindította az eljárást Nagy-Britanniában, de arra nincs garancia, hogy ha az ő formulájukra rábólintanak, akkor másoknak ne kéne ugyanúgy végigvinni a procedúrát a saját termékükre.
Szelestei megjegyezte, az élelmiszerbiztonsági hatóság ajánlása alapján a patikákban, bioboltokban jelenleg kapható szinte minden CBD-olaj szabályszegő, hiába kapnak ezek a termékek egyébként az OGYÉI-től notifikációs számot adott esetben étrendkiegészítő gyanánt (a notifikációs számnál csak bejelentési kötelezettség van, nem vizsgálják meg külön a termékeket).
Itthon egyelőre ennek ellenére nem ütközik gyakorlati akadályokba az értékesítés, de ugyanebből a tisztázatlan helyzetből külföldön adódtak már problémák,
például Németországban és Lengyelországban elkezdték szorongatni az étrendkiegészítőként árult CBD-olajok piacát, a németek inkább arra az útra lépnek, hogy a CBD-s termékek rendes engedélyeztetési eljárás után gyógyszertárakban legyenek árusíthatók. Ez jó iránynak tűnik abból kiindulva, milyen ellentmondásos illetve elégtelen kutatási eredmények állnak rendelkezésre ezen a ponton a kenderszármazékok hatásait illetően; a megfelelő szabályozási és ellenőrzési környezet garantálhatná termékek minőségét és azt is, hogy ne szedje bárki nyakra-főre, konzultáció nélkül, minimális információ birtokában a CBD-olajokat. A minőségbiztosítás azért sem ártana, mert jelen körülmények között naiv vásárlóként nem feltétlenül lehetünk biztosak benne, hogy amit veszünk egy bioboltban vagy webshopban, az pontosan micsoda, és valóban olyan arányban tartalmaz-e hatóanyagot, ahogyan azt állítják róla.
Hiába nő tehát dinamikusan a kereslet, és születnek az utóbbi években sorra a CBD hivatalos elfogadottságának irányába mutató nemzetközi ítéletek, állásfoglalások, az itthon is fennálló jogi kuszaság növeli az üzlet kockázatát, így az ágazat növekedésének is gátja. Ezen pedig önállóan nem tudnak segíteni a gyógyszerészeti és élelmiszerbiztonsági hatóságok, előbb a jogszabályi háttér tisztázására volna szükség.
Hiába nő a piac, kistermelőként nem ebből leszünk milliomosok
Beszéltünk egy a kenderüzletbe nemrég belevágott magyar kistermelővel is, aki úgynevezett teljes spektrumú CBD-olaj gyártásába fogott 4000 négyzetméternyi saját termőföldön termesztett kenderből (a teljes spektrumú olaj nem izolált, tehát nem csak a kannabidiolt, hanem a növényben található többi kannabinoidot és egyéb hatóanyagokat is tartalmazza, de úgy higítják, hogy a THC-értéke a megengedett határ alatt maradjon). A hozzájuk hasonló kis szereplők – akik maximum pár tucatnyian lehetnek a MOKE becslése szerint – úgy oldják meg a kivonatolást, hogy egy nagyobb, exportengedéllyel rendelkező cégnek eladják a virágzatot, ők kiviszik külföldre feldolgozni, majd visszavásárolják tőlük a készterméket, és maguk csomagolják. Az országon belüli szállításra egyébként létezik egy kvázi kiskapu a jogszabályokban, amelynek értelmében a szállítás sem tilos, ha a virágzatból cséplés után keletkezett törmeléket „cséplési aljként” címkézve utaztatják – állítólag több termelő ezzel operál.
Az általunk megkérdezett termelő különösebb hatósági vegzálást nem tapasztalt, bár amikor az elvileg szintén CBD-ben utazó, ám a szabályokat megszegő French Bulldog „legális caféshopra” lecsaptak a rendőrök, hozzájuk is kijött ellenőrzésre a Nemzeti Nyomozó Iroda. (A French Bulldog egyébként valószínűleg ott hibázott, hogy a virágzat tárolására, árusítására nekik sem lehetett engedélyük – ez akkor is igaz, ha egyébként történetesen 0,2 százalékos THC-tartalmat alulmúló ipari kendert tartottak, de ez a rendelkezésre álló információk alapján nem tiszta.)
Elmondása szerint úgy érzékelik, a hiába jár még gyerekcipőben, lassan vízválasztóhoz érkezik a piac, és kisgazdaként nem biztos, hogy meg fogja érni hosszabb távon az ágazatban maradni – legalábbis alapanyag-termelőként. Némi költségcsökkentést ugyan jelentene, ha nem kellene külföldre szállítani a virágzatot kivonatolásra, de az eljáráshoz szükséges gépek olyan drágák, hogy saját maguk akkor sem tudnák őket beszerezni, ha volna rá lehetőség legálisan Magyarországon. A kivonatolás ára egyébként tonnára megy, így elvileg némi előnyt is élvezhetnének a kisgazdaságok, amelyek magasabb hatóanyagtartalmú virágzatot tudnak előállítani a szántóföldi műveléssel termelthez képest (tehát egy tonna szántóföldi kendervirágban kevesebb a hasznos anyag, mint egy tonna kerti művelésűben), de munkaerőintenzitás és a volumen miatt így is a nagygazdáknak áll a zászló. Ráadásul kis a mennyiségben a kender többi részét (rost, mag) sem éri meg értékesíteni.
Mint mondta, az USA-ban, ahol néhány év előnye van az orvosi kannabiszpiacnak, jóval fejlettebb, tőkeerősebb szereplők vannak, akik nagygazdaságokban, olcsón tudják előállítani a kendert és a belőle készült termékeket. Az ő betörésükkel az európai piac is át fog rendeződni, kisebb szereplőknek maximum akkor éri meg saját terméket gyártani, ha aköré valamilyen helyi, organikus brandet építenek. Egyébként viszont jó eséllyel csak az ipari mennyiségben termelő gazdaságok maradnak talpon, a kisebbeknek érdemesebb lesz forgalmazásban, vagy a nagyoktól vásárolt alapanyag további feldolgozásában (pl. kozmetikumok, élelmiszerek) gondolkozniuk.