Orbán Viktor felfüggesztetné az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásait

Az Európai Bizottságnak fel kell függesztenie minden olyan kötelezettségszegési eljárást, amely aláássa a tagállamok területi és nemzeti integritása, valamint polgárai biztonságának védelmét célzó intézkedéseit – írja Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Bizottság elnökének címzett levelében.

Az Ursula von der Leyennek küldött levélben – amelyet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője bocsátott az MTI rendelkezésére – a kormányfő kiemelte: az Európai Unió keleti határain kibontakozó helyzet, valamint a Bizottság és Magyarország között zajló viták megválaszolatlanul hagytak néhány kulcsfontosságú kérdést.

Orbán szerint a globális kihívások megkövetelik a válságokkal szembeni ellenálló képesség növelését, ebben a szellemben döntött úgy Magyarország tavaly júliusban, hogy nem válik a Covid által sújtott unió pénzügyi helyreállításának akadályává. A miniszterelnök úgy fogalmazott, „el kell ismernünk, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetet is különleges intézkedésekkel kell kezelni. A biztonságunk és területi integritásunk forog kockán”. Következésképpen ebben a helyzetben a jelenlegi jogi kereteket a valósághoz kell igazítani, és

„a tagállamokat nem lehet felelősségre vonni vagy büntetni azért, mert működőképes – egyszersmind arányos – megoldásokat alkalmaznak a mindnyájunkat fenyegető kihívásokra”

– írta Orbán.

Mint megírtuk, négy ügyben is fellép Magyarország ellen az Európai Bizottság, amely november közepén az Európai Unió Bírósága (EUB) elé idézte a kormányt, mert az nem foglalkozott a tavaly decemberi EUB-ítélet több elemével, valamint kötelezettségszegési eljárást is indítottak azért is, mert rosszul ültették át a terrorizmus elleni küzdelemről szóló uniós irányelveket. A múlt héten pedig a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos eljárás megkezdését megelőlegező levelet küldött az Európai Bizottság a magyar és a lengyel kormánynak.

A magyar kormányfő szerint az Európai Tanács 2021. október 21–22-i következtetéseiben egyhangúlag úgy döntöttek, hogy sürgős intézkedéseket kell hozni a közelmúltbeli migrációs nyomás ellen, és felkérték a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az Európai Unió jogi keretében szükséges változtatásokra, valamint megfelelő pénzügyi támogatáson alapuló, konkrét intézkedésekre, hogy biztosítani lehessen az azonnali és megfelelő válaszlépéseket. Ennek az indoka az volt, hogy a jelenlegi jogi keret nem tükrözi a valóságot, elavult és működésképtelen – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint „talán mindannyian egyetérthetünk abban, hogy a jelenlegi jogi keret nem biztosít megfelelő eszközöket, amelyeket a nyomás alatt álló tagállamok válsághelyzetben alkalmazhatnak”. Kiemelve csak a jelenlegi rendszer szerinte leggyengébb láncszemét: a tagállam területére történő belépés jogát mindenki számára biztosítani kell anélkül, hogy lehetőség lenne a kérelmező hátterének alapos vizsgálatára a határon, mielőtt engedélyeznék a belépést az országba. Orbán úgy véli, amint a kérelmező az unió területén van, a menekültügyi eljárás befejezése előtt távozik az általa kívánt célországba, ezért nem lehet kiküszöbölni a másodlagos mozgás kockázatát, amely más tagállamokat arra ösztönöz, hogy a schengeni határellenőrzési kódexszel ellentétes belső határvédelmet tartsanak fenn.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a különleges körülmények különleges intézkedéseket igényelnek. Ez volt a helyzet a Covid-válság esetében is, amikor úgy döntöttek, hogy lazítanak az állami támogatás szabályain és aktiválják az általános mentességi záradékot, így lehetővé téve a tagállamoknak, hogy eltérjenek a költségvetési követelményektől. Felidézte: amikor az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít azzal a megoldással szemben, amely mellett Magyarország a migrációs válság kezelése érdekében döntött, a migrációs nyomás elsősorban Európa déli határait érintette: keletről, a nyugat-balkáni útvonalon, valamint délről, a Földközi-tengeren keresztül.

„Magyarország rendíthetetlenül védte Európa és annak állampolgárai biztonságát azzal, hogy fizikai akadályt emelt, és mindent megtett annak érdekében, hogy különbséget tegyen azok között, akik nemzetközi védelemre szorultak és azok között, akik csak az európai élet gazdasági előnyeit keresték”

– fogalmazott Orbán, aki szerint az európai uniós jogi keret következetesen kudarcot vallott a kialakult helyzet kezelésében, ahogyan azok, a tagállamok teljes körű támogatását soha nem élvező javaslatok is, amelyeket az elmúlt hat évben láthattak.

A kormányfő azt is írta, „most új realitásokkal kell szembenéznünk”, és „be kell látnunk, hogy a jelenlegi válság súlyossága még a gazdasági helyreállításról szóló vitáknál is nagyobb kihívások elé állít minket”.

Orbán ezért „a súlyos és sürgősen megoldandó válság fényében” arra kérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a jogi keretrendszer megváltozott realitásokhoz igazított átalakítására,

haladéktalanul szüntesse meg a hatályban lévő, elavult és a helyzet megoldását gátló szabályozás kikényszerítését, és függesszen fel minden olyan kötelezettségszegési eljárást, amely szerinte aláássa a tagállamok területi és nemzeti integritása, valamint polgárai biztonságának védelmét célzó intézkedéseit.

Valójában még tavaly decemberben döntött ítéletében az Európai Bíróság arról, hogy a magyar hatóságok jogellenesen tartották őrizetben a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a tranzitzónákban, és ezzel megsértették a nemzetközi védelem iránti kérelmüket, illetve a kiutasításukhoz kapcsolódó uniós jogszabályokat. A kormány szerint az ítélet sértheti az Alaptörvény rendelkezéseit, ami miatt februárban fordultak az Alkotmánybírósághoz – a testület azóta is tárgyalja az ügyet.