A magyar-lengyel ellenzés dacára az EU-tagok a menekültügyi csomag „hiányzó láncszeméről” is megegyeztek

Az uniós tagországok szerdán elfogadták az álláspontjukat a menekültügyi csomag utolsó eleméről is, szúrta ki az EUrologus. A blog szerint a javaslatot magyar és lengyel ellenszavazattal fogadták el. Ezt a Szabad Európa is megerősítette. A lap úgy tudja, hogy a visegrádi négyek másik két tagja, Csehország és Szlovákia tartózkodott.

Ahogy arról néhány napja írtunk, várható volt a megegyezés, amely mögött már akkor az elfogadáshoz elégnek tűnő ország állt, de az olaszok „időt kértek”. Akkor többek között Magyarország ellenezte a tárgyalási felhatalmazást a menekültügyi vészhelyzetről szóló javaslatról, de minősített többség kell, azaz egy-két kormány nem vétózhat. A jogszabály a teljes EU-ra érvényes lenne.

A tagállamok döntenének a vészhelyzetről

A tagállamokat képviselő Tanács közleménye alapján a kialkudott javaslattal a tagállamok szükséghelyzetben különleges menekültügyi és visszaküldési szabályokat vezethetnek be. Ilyenkor például gyorsítva, négy hét alatt végezhetnek a menedékkérelmek feldolgozásával.

Egy nehézségekkel küzdő tagállam segítséget is kérhet a többiektől. Ilyenkor a menedékkérők átvételével, pénzügyi hozzájárulással vagy más szolidaritási intézkedéssel támogatnák őt a többiek, illetve átvállalhatják a menedékkérelmek elbírálását.

A kivételes intézkedésekhez és a szolidaritási támogatáshoz a tagállami Tanács felhatalmazására lenne szükség.

Az Euronews arról ír, hogy a váratlan beáramlás kezelésére a tagállamok szigorúbb intézkedéseket alkalmazhatnának, például a menedékkérőket hosszabb ideig a határon tarthatnák, amíg az eljárásukat nem zárják le. Az elutasított kérelmezőket a jogszabályi maximum szerinti 12 héten túl is fogva tarthatnák, amíg nem sikerül őket visszaküldeni.

Mi ez a csomag?

Az uniós tagállamok és európai parlamenti képviselők már 2016 óta rágódnak azon, hogyan alakítsák át az egy évvel korábban összeomló közös menekült- és migrációügyi szabályozást. Az eredeti reformjavaslatokat 2020-ban átdolgozták, de a több jogszabályból álló csomag igazán csak idén júniusban kapott lendületet. Ekkor ugrották meg a tagállamok, amit 2020 előtt nem sikerült: megegyeztek a reform két vitatott eleméről. (Ezekről állította a magyar kormány, hogy kötelezővé tennék a menekültek szétosztását, holott az kiváltható lenne pénzzel vagy más módon. Emellett beindult a „migránsgettózás”, miközben arról van szó, hogy a vélhetően megalapozatlanul menedéket kérőket nem szabadna beengedni az országba, helyette 12 hétig akár tranzitzónában tarthatnák őket.)

A lendület nem tartott sokáig, mert júliusban elakadt a menekültügyi vészhelyzetről szóló jogszabály, így ez volt a csomag utolsó eleme, amelyről még nem tudtak megegyezni a tagállamok. A rendelettel az olyan helyzeteket kezelnék, mint amikor Belarusz állami szervezéssel utaztatott be migránsokat, akiket aztán az ország határőrsége az EU felé kísért.

A javaslatról szóló közös álláspont elfogadásához minősített többség kell, azaz a tagállamok 55 százaléka, amelyek az uniós lakosság 65 százalékát képviselik. (A tartózkodás leadott szavazatnak számít, azaz gyakorlatilag egy udvarias „nem”.)

Az ellenzőkhöz – köztük Magyarországhoz – állt be a legnépesebb uniós tagállam, Németország, így nagyjából összejött a blokkoló kisebbség, de a miniszterek múlt heti találkozóján már támogatta az akkori szövegváltozatot. Olaszország „időt kért”, de még vele együtt sem jött volna össze a megmaradt ellenzőkkel a blokkoló kisebbség. A Guardian és a Politico szerint két, németeknek tett engedmény miatt húzták be a féket, az egyik a civil szervezetek hajóiról, a másik az érkezők jogairól szólt.

Szkínász: Az embercsempészek kihasználják a mostani rendszer réseit

A Tanács a szerdai döntésével még csak a saját álláspontját alakította ki, amely alapján tárgyalhat az Európai Parlamenttel a jogszabály végső formájáról. A képviselők épp szerdán, a tanácsi bejelentés előtt vitáztak a teljes csomag helyzetéről, amelyről a testület minden egyeztetést felfüggesztett. Az EP arra várt, hogy a tagállamok egymás között megegyezzenek a vészhelyzeti javaslatról.

Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság európai életmódért felelős alelnöke szerint a közelmúlt eseményei ismét bizonyítják, hogy szükség van egy uniós szintű migrációs politikára, például a Földközi-tenger középső részén több mint dupla annyian érkeztek, mint tavaly.

Kifutottunk az időből, hogy „meddig élhetünk egy félkész házban”.

A bizottsági alelnök felhívta rá a figyelmet, hogy közeledik a jövő júniusi európai parlamenti választás. (Az ezt követő intézményi átalakulás után a még el nem fogadott javaslatokat átdolgozhatják és elölről kezdhetik, ahogy az már egyszer a migrációs csomaggal is történt, vagy akár teljesen ejthetik.)

Az új csomag nagyon közel áll a befejezéshez, amellyel gyorsítva dönthetnek a menedékkérelmekről vagy a visszaküldésekről. Megerősített visszaküldési rendszert és kötelező segítségnyújtást is bevezetnének a tagállamok képességeinek megfelelően. A csomag egy részét – köztük például a korábban vitákat kiváltó uniós menekültügyi ügynökségről szólót – már elfogadták, és szinte minden elemről tárgyalhat a Tanács az Európai Parlamenttel. (A délelőtti vita idején már csak a vészhelyzeti szabályoknál várták a tanácsi közös álláspontot, amelyet Margarítisz Szkínász az „utolsó hiányzó láncszemnek” nevezett.) Szerinte a migrációt leginkább az vonzza, hogy az embercsempészek kihasználják a mostani rendszer réseit.

Hidvéghi: A migráció lerombolja az európai életmódot

A vitán Hidvéghi Balázs fideszes képviselő a svédországi helyzetet hozta fel – ezzel bővebben itt foglalkoztunk –, ahol a hadsereget is bevetik, a magyar határon automata fegyvereket használtak a határőrök ellen, és egyre több helyen állítják vissza a schengeni övezeten belül a határellenőrzést. (Így tett például Szlovákia, miután Magyarország felől tömegek érkeztek oda. Ezt Szijjártó Péter külgazdasági külügyminiszter nem például az embercsempészek kiengedésének, hanem a még el sem fogadott uniós szabályoknak tudta be, kötelező „letelepítéseket” emlegetve szolidaritás helyett.) A migráció szerinte lerombolja az európai életmódot és meg kell állítani.

„Néhányan talán önök közül multikulti-mániásak” de a közép-európaiak nem azért csatlakoztak az EU-hoz, hogy „a kultúránkat és a szabadságunkat veszélyeztessük”,

ezt meg fogjuk védeni – jelentette ki.