Fact-check: Utcai lövöldözések, robbantások, antiszemitizmus jellemzik a svéd demokráciát?

Menczer Tamás a hétvégén 2 perc 18 másodperc hosszan egy Facebook-videóban fejezte ki mély aggodalmát a svéd demokrácia állapota iránt. Az államtitkár a videóban egyébként dermesztő adatokat sorol fel, ami viszont sokkal többet árul el svéd közbiztonság és integrációs politika állapotáról, mint magáról a svéd demokráciáról. Megnéztük, hogy az államtitkár által vázolt adatok mennyire fedik a valóságot.

A külügyi államtitkár, illetve fideszes politikusok azért „aggódnak”, illetve háborodtak fel az utóbbi időben, mert Svédországban bemutatták Az EU és a demokrácia című oktatóvideót, ami a Partizánból ismert Gulyás Márton megszólalásával indul. A műsorvezető kijelenti benne, hogy Magyarországon a demokrácia 2010 óta lassan megszűnt. Mióta ez kiderült, azóta a Fidesz–KDNP éppen ezzel indokolja azt, hogy miért nem hagyják továbbra sem jóvá a svédek NATO-csatlakozási kérelmét, ami lassan másfél éve húzódik.

Menczer videója olyan szempontból is figyelemre méltó, hogy bár az elején és a végén is a svéd demokráciáért aggódik, annak állapotáról valójában egyetlen szót sem mond. Beszél viszont arról, hogy

• az idei évben 261 lövöldözés és 124 robbantás történt Svédországban;
• a halálos áldozatok száma 34, és csak az idén és az elmúlt években több gyerek is meghalt lövöldözésekben;
• a svéd rendőrség jelentése szerint 61 no-go zóna van;
• egy korábbi svéd demokráciaügyi és kulturális miniszter is elismerte, hogy növekszik Svédországban a krisztofób gyűlölet-bűncselekmények száma;
• az Eurobarométer felmérése szerint a svéd lakosok 70 százaléka mondta azt, hogy az antiszemitizmus is növekszik az országban;
• a bevándorlással kapcsolatban a svédek 76 százaléka mondta azt, hogy a bevándorlók integrálása sikertelen, és a korábbi svéd miniszterelnök maga is elismerte, hogy párhuzamos társadalmak vannak Svédországban.

Menczer szerint ezek miatt a svéd politikusoknak semmi alapjuk nincs arra, hogy kioktassák Magyarországot demokráciából. A legnagyobb probléma Menczer kijelentésével azonban az, hogy az államtitkár nem a demokrácia, hanem sokkal inkább a közbiztonság, és részben az integrációs politika állapotát mutatja be. Ha eltekintünk attól, hogy az államtitkár fogalmakat kevert össze – vélhetően kommunikációs célzattal –, akkor is érdekes, a svéd közbiztonság helyzetével kapcsolatos dolgot mondott, amikről rövid utánajárás után kiderül, hogy igazak.

Lövöldözések és robbantások

Svédországban rendszeresek a lövöldözések és a robbantások – állította a videóban Menczer. A svéd rendőrség egy rendszeresen frissített táblázatban tartja számon azt, hogy az idén pontosan hány lövöldözés volt, ezekben hányan vesztették életüket, illetve hányan sérültek meg. A rendőrség hivatalos oldalán közzétett, legutóbb szeptember 15-én közzétett adatokat is tartalmazó táblázatból az látszik,

hogy idén eddig 261 lövöldözés történt, ezeknek 34 halálos áldozatuk volt, 71-en pedig valamilyen formában megsérültek.

Stockholmban és környékén volt idén a legtöbb lövöldözés: minden hónapra jutott több is. Az idén eddig a legrosszabb január volt, 17 lövöldözéssel, míg a legbékésebbnek mondható hónap az augusztus volt. Az, hogy a halálos áldozatok között gyerekek is voltak – erről szintén beszélt az államtitkár –, csak különböző híradásokból derül ki. Legutóbb épp néhány napja volt egy lövöldözés, aminek az egyik halálos áldozata egy 13 éves fiú volt. A teljes képhez tartozik, hogy ő nem egy vétlen járókelő volt, hanem a bandák közötti háború áldozata lett: az otthona közelében lévő erdőben lőtték fejbe Stockholm külvárosában.

A svéd rendőrség részletes statisztikát vezet a Menczer által szintén emlegetett robbantásokról is.

Robbantás a szeptember 15-i friss adatok szerint idén 124 volt az országban, a legtöbb Stockholmban (38) és az ország déli részén (39).

Robbantási kísérletekből ez évre 33 jutott eddig, a rendőrség pedig 96 esetben még az előkészítésnél elkapta az elkövetőt.

Ha éves összehasonlításban vizsgáljuk a lövöldözéseket, akkor az látszik, hogy tavaly 391 eset volt 62 halálos áldozattal, 2021-ben pedig 344-szer történt ilyen, amiben 45-en haltak meg. A lövöldözések száma valóban drámaian nőtt, legalábbis ez látszik a 2016 óta elérhető adatokból: 2016-ban 25 lövöldözés volt, ami hét halálos áldozattal járt. A robbantásoknál 2018 óta gyakorlatilag stagnál a helyzet: tavaly 90, 2021-ben 79 robbantás történt, de már 2018-ban (itt ez a legrégebbi elérhető adat) is 90 robbantást jegyeztek fel a hatóságok.

Svédországban a lövöldözések és a robbantások fontos politikai témának számítanak, különösen, hogy előbbiek száma drasztikusan nőtt az elmúlt években. Ezeket a bűncselekményeket a svéd rendőrség és a hatóságok is azzal indokolják, hogy mind a fővárosban, mind országszerte elszaporodtak a különböző bűnbandák.

Gunnar Strömmer svéd igazságügy-miniszter tavaly év végén azt mondta, hogy Svédországban hatvan lövöldözéses haláleset történt 2022-ben, míg Norvégiában és Dániában egyaránt négy-négy, Finnországban pedig kettő.

Tehát a skandináv államok közül messze a svédeknél a legrosszabb a helyzet. 2022 Strömmer azt ígérte, hogy minisztériumán belül külön egységet hoznak létre ezeknek a bűnbandáknak a felszámolására. Mivel a helyzet nem javult, a svéd rendőrök szakszervezete idén júniusban már válságstáb létrehozását sürgette.

Svédországban tavaly került hatalomra a jobbközép, liberális-konzervatív Mérsékelt Párt, amely azt ígérte, hogy véget vet az erőszaknak, amely az utóbbi időben sokkolta a nemzetet. A kereszténydemokraták és a liberálisok részvételével működő kormánykoalíció – amelyet a bevándorlásellenes Svéd Demokraták is támogatnak – a zavargásokért az évtizedek óta tartó, kudarcot vallott integrációs politikát okolja. A problémát a jelenlegi kormány balközép elődje még azzal próbálta orvosolni, hogy növelte a rendőrség költségvetését.

No-go zónák

Menczer Tamás úgynevezett no-go zónákról is beszélt, amit állítása szerint a svédek nem így hívnak. Valóban nem a no-go zóna kifejezést használják, hanem az „utsatt områdét”, amit legjobban talán „sérülékeny területként” lehet magyarra fordítani.

A rendőrség hivatalos oldalán részletesen leírja, hogy mit is jelentenek ezek a sérülékeny területek – itt a legutóbbi frissítés 2021-es.

Ezek olyan földrajzi területek, amelyeket alacsony társadalmi és gazdasági státusz jellemez, illetve olyanok, ahol a bűnözők hatással vannak a helyi közösségre.

Ezzel a felosztással a saját munkáját is próbálja segíteni a rendőrség: a sérülékeny területeket három kategóriába sorolják, ahol pedig nagyobb a veszély, oda több erőforrást csoportosítanak. A kategóriák közül a legdurvább a „különösen érintett terület”, ezek olyan földrajzilag kijelölt környékek, ahol a rendőrség alig, vagy nagyon nehezen tudja ellátni a feladatát.

Keresztényüldözés és antiszemitizmus

Menczer Tamás azt is állította, hogy Svédországban nő a krisztofób (keresztényellenes) gyűlölet-bűncselekmények száma, és ezt maga a volt kulturális és demokráciaügyi miniszter is elismerte. A kérdés 2019 és 2020-ban valóban téma volt a svéd parlamentben. A Riksdag honlapján részletesen dokumentálta az ezzel kapcsolatos parlamenti felszólalásokat.

2020-ban Björn Söder kérdezte a keresztényellenes támadásokról az akkori kulturális és demokráciaügyi minisztert, aki helyett az igazságügyi miniszter, Morgan Johansson válaszolt.

Johansson elismerte, hogy az országban vannak a keresztény hittel összefüggő támadások, amit gyűlölet-bűncselekménynek minősítenek.

Arról is beszélt, hogy sokkal többet költenek majd a rasszizmus, illetve a gyűlölet-bűncselekmények megelőzésére, de a rendőrséget is támogatták, hogy hatékonyabban küzdjön ezek ellen. Később szintén címeztek egy parlamenti kérdést az igazságügy-miniszternek: az egyházak és a kereszténység elleni támadásokról, illetve konkrétan a krisztofóbiáról kérdezték. Erre az akkori pénzügyminiszter válaszolt, aki elismerte a probléma létezését, és ő is szigorúbb fellépésről beszélt.

Menczer Tamás arról is beszélt, hogy az Eurobarométer felmérése szerint a svéd lakosok 70 százaléka mondta azt, hogy az antiszemitizmus növekszik az országban. Az Eurobarométer 2018 végén valóban készített egy felmérést, ebben azt térképezték fel az EU akkor még 28 országában, hogy az emberek mennyire érzik problémának az antiszemitizmust, illetve hogy növekedett-e az országban az utóbbi öt évben.

Az Eurobarométer országokra lebontott összefoglalójából látszik, hogy a svédeknél bőven 70 százalék felett van azok aránya, akik szerint probléma az antiszemitizmus.

Bizonyos korosztályokban pedig szintén 70 százalék fölött voltak azok, akik azt mondták, hogy erősödött az antiszemitizmus az országban. Ugyanebben a felmérésben Magyarország akkor sokkal jobban teljesített: általánosságban az embereknek csak 30-40 százaléka vallotta azt, hogy nőtt az antiszemitizmus az országban, a többség szerint viszont változatlan szinten maradt.

Párhuzamos társadalmak

A magyar külügyi államtitkár arról is beszélt a videóban, hogy egy volt svéd miniszterelnök maga is elismerte, hogy párhuzamos társadalmak vannak Svédországban. Stefan Löfven korábbi szociáldemokrata miniszterelnök 2017-ben valóban beszélt a parlament előtt tartott beszédében „párhuzamos társadalmakról”. Löfven ebben a felszólalásában a migráció kezelésével kapcsolatban elismerte, hogy mint társadalom túl könnyűnek gondolták az integrációs problémákat. Mint mondta:

„Továbbra is makacsul és kitartóan harcolunk a párhuzamos társadalmakkal. És ha letörjük a bűnözők finanszírozását, az utcán az erőszak is csökkenni fog. Széles körben politikailag kell összefognunk ebben a harcban.”

Problémának találta, hogy az országba érkezett emberek lassan lépnek be a munkaerőpiacra, illetve már ekkor szó volt arról, hogy egyre több az erőszakos bűncselekmény (lövöldözés, robbantás) az országban, ami ellen Löfven küzdeni akart – ezt is nevezte meg kormánya legfontosabb feladatának.

Amit nem hasonlított össze Menczer

A Menczer Tamás által felsorolt adatok többsége valóban bizonyítható hivatalos svéd felületekről. Azonban ezek nehezen, vagy sehogy sem köthetők a svéd demokrácia állapotához. Bár erről egy szót sem ejt a magyar politikus, Svédországban tavaly tartottak választásokat. Ennek eredménye, hogy az addig hosszú évekig kormányzó balközép kormányt egy jobboldali koalíció váltotta. A Mérsékelt Párt a Kereszténydemokratákkal és a Liberálisokkal tudott megállapodni kisebbségi kormány megalakításáról. A kabinetet a bevándorlásellenes, nacionalista Svéd Demokraták párt kívülről támogatja. Cserébe egy megállapodás értelmében beleszólást kapnak a kormányzati döntésekbe.

Menczer Tamás videójában épp azt nem hasonlította össze, hogy Magyarország és Svédország demokráciája hol helyezkedik el egy képzeletbeli skálán. Májusi hír, hogy a Freedom House értékelése szerint Magyarországon még tovább romlott a demokrácia állapota. Az amerikai civil szervezet – amit elsősorban állami pénzekből finanszíroznak – 25 éve méri fel az „átmenet alatt álló” országokban a demokrácia állapotát: friss kutatások szerint már Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia is előzi Magyarországot. Mivel a svédek nem számítanak „átmenet alatt álló országnak”, ezen a 29-es listán ők nem szerepelnek.

Azonban a Freedom House minden évben frissített jelentése alapján

a civil és politikai jogok terén Svédország a legjobb értékelést kapta, így az általuk alkalmazott pontrendszerben az ország 100-ból 100 pontot kapott.

Ezzel szemben Magyarországnak 100-ból 66 pontja van, amit többek közt a bevándorló- és LMBTQ-ellenes törvényekkel, valamint azokkal a jogszabályokkal indokolnak, amik az ellenzék, az újságírók, az egyetemek és a civil szervezetek működését korlátozzák.

Erősen kapcsolódik egy demokrácia állapotához az adott ország működésének átláthatósága, illetve korrupciós szintje. Itt nem állunk túl fényesen: a Transparency International 2022-es korrupciós jelentése szerint Magyarország az EU legkorruptabb országa:

a 180 vizsgált ország ranglistáján a 77. helyen áll, olyan államokhoz közel, mint Burkina Faso vagy Kuvait. Ezzel szemben a svédek nincsenek messze a legkevésbé korrupt országok dobogójától, Szingapúrral osztoznak az ötödik helyen.

A nemzetközi szervezet 180 országot és területet rangsorol egy 0-tól 100-ig terjedő korrupciós skálán, a 100 jelöli a legkisebb, a 0 pedig a legnagyobb mértékű korrupciót. Magyarország a Transparency felmérése alapján itt 42 pontot kapott, míg a svédek 83-at. A legmagasabb pontszám a 90, ezzel a pontszámmal a dánoknál a legkisebb a korrupció mértéke a 180 ország, illetve terület közül.

Amikor szembesítik ezekkel az adatokkal, a magyar kormány egész egyszerűen annyit szokott reagálni, hogy „Soros”. 2018-ban Kovács Zoltán államtitkár beszélt arról, hogy a Freedom House politikailag motivált és Soros Györgyhöz köthető, de hasonlóan vélekednek a Transparency Internationalről is. Ám az továbbra is kérdéses, hogy Menczer Tamás felsorolása hogyan függ össze a svéd demokrácia állapotával, illetve az ország NATO-csatlakozásával. Egyelőre leginkább úgy néz ki, hogy a kormánynak az volt a lényeg, hogy újabb ürügyet találhasson a svédek NATO-csatlakozásának halasztására.