Transparency International: Magyarország az EU legkorruptabb országa

2021-ben még csak a második legkorruptabb állam volt Magyarország az EU-ban, 2022-ben viszont már az utolsó helyen végzett. A világranglistán a 77. helyen állunk, Burkina Faso és Kuvait szomszédságában – olvasható a Transparency International korrupciós jelentésében (Korrupcióérzékelési Index – Corruption Perceptions Index, CPI).

A nemzetközi szervezet 180 országot és területet rangsorol egy 0-tól 100-ig terjedő korrupciós skálán, a 100 jelöli a legkisebb, a 0 pedig a legnagyobb mértékű korrupciót. Az 1995 óta mért korrupcióérzékelési indexet 13 különböző felmérés segítségével számolják ki évről évre, a kutatásba szakértőket és üzletembereket is bevonnak, hogy minél pontosabb képet kaphassanak arról, hogy az adott országban milyen mértékben van jelen a korrupció az állami intézményi rendszerben, a közszférában, a gazdaságban és a társadalomban.

Magyarország 2021-ben is megdöntötte saját negatív rekordját, akkor 43 pontot ért el, 2022-ben ennél is kevesebbet, 42-t.

Ezzel a világranglista 77. helyén állunk. Hét országgal osztozunk ezen a helyezésen: Burkina Faso, Kuvait, a Salamon-szigetek, Kelet-Timor, Trinidad és Tobago, valamint Vietnám szintén 42 pontot szedett össze a 100-ból.

Ha az Európai Unió tagországait nézzük, a helyezésünk még rosszabb: míg tavaly 42 ponttal Bulgária (42 pont) és Románia (45 pont) mellett a legrosszabbul teljesítő EU-s országok közé tartozunk,

idén már a legrosszabb korrupciós helyzettel rendelkező EU-tagország lettünk.

Egy év alatt ugyanis Bulgária és Románia is 1-1 pontot javított a felmérésen (Bulgária 43, Románia 46 pontot ért el).

A világranglista élén a következő országok állnak: Dánia (90 pont), Finnország (87 pont), Új-Zéland (87 pont), Norvégia (84 pont).

Érdekesség, hogy Dánián kívül, ami az egy évvel korábbi eredményéhez képest 2 pontot javítani is tudott az átlagán, az első tíz helyezést elérő országok mindegyikében romlott a korrupciós helyzet (egyedül a tizedik helyre – holtversenyben Luxemburggal – befutó Írország szerzett 3 pontot a 2021-es eredményéhez képest).

Az élmezőnyben egyébként nagy változások nem történtek, a 2021-es listát is Dánia, Finnország és Új-Zéland vezette.

A felmérésen az EU-tagság minél előbbi elérése érdekében nemrég korrupcióellenes tisztogatásba kezdett Ukrajna sem szerepelt túl jól, 33 ponttal a világranglista 116. helyén végzett. Oroszországot viszont előzi, utóbbi 28 ponttal a 137. helyig jutott.

A legkorruptabb ország Szomália (12 pont), Szíria és Dél-Szudán 13-13 ponttal, Venezuela 14 ponttal szerepel a lista alján. (Dél-Szudán 2021-ben még a világ legkorruptabb országa volt 11 ponttal).

A határokon átívelő korrupció a legjobban teljesítő országokat is gyengíti

A 2022-es felmérés szerint a közszférában tapasztalható korrupció elleni küzdelem stagnál a legjobb pontszámot elérő országok többségében – köztük olyan fejlett gazdaságokban, mint Németország (79 pont), Franciaország (72 pont) és Svájc (82 pont). Eközben öt, hagyományosan jó eredményt elérő országban jelentősen romlott az értékelés: Ausztrália (75 pont), Ausztria (71 pont), Kanada (74 pont), Luxemburg (77 pont) és az Egyesült Királyság (73 pont).

Mivel a CPI a nemzeti szintű korrupciót méri a közszférában, nem tükrözi azt, hogy az országok milyen mértékben segítik elő a határokon átnyúló korrupciót – legyen szó akár arról, hogy lehetővé teszik a lopott pénzek tisztára mosását a gazdaságukon keresztül, akár arról, hogy szabad utat adnak a külföldi tisztviselőket megvesztegető vállalatoknak. Pontosan ez az a pont, ahol a magas pontszámot elért országok legnagyobb gyengeségei vannak – írja a Transparency International.

A jelentés szerint Oroszország ukrajnai inváziója is rávilágított a határokon átívelő korrupcióra, és nyilvánvalóvá tette, hogy a tétlenségnek katasztrofális következményei lehetnek. „Az orosz kleptokraták ellen bevezetett célzott szankciók érvényre juttatását követő tülekedés tökéletes esettanulmány a CPI csúcsán lévő bajokról” – fogalmaz a jelentés. A Transparency szerint az oroszországi és azon átnyúló korrupcióval csak hosszú távú és összehangolt fellépéssel lehet felvenni a harcot.

A jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy a jelentést torzíthatja, hogy a magasan teljesítő országok közül sokakban a pénzügyi titoktartás áll a külföldi befektetések vonzására szolgáló üzleti modell középpontjában. Ilyen Hongkong, ami 76 ponttal az előkelő, 12. helyen áll, köztudott azonban, hogy a névtelen jogi személyek létrehozása és bejegyzése kifejezetten könnyű a Kínától kvázi független „különleges közigazgatási terület”-en, ami többek között a Kremlhez köthető orosz oligarcháknak is kedvez.

A társadalmi és nemzetközi nyomásra sok állam vezetett be intézkedéseket a fedőcégek és átláthatatlan, visszakövethetetlen céghálózatok ellen, de a folyamat lassú és országonként nagyon eltérő eredménnyel fut. A 2022 márciusában elfogadott globális szabvány értelmében például Svájc bejelentette, hogy létrehozza a vállalatok tényleges tulajdonosainak nyilvántartását.

Az Európai Unió már 2018-ban minden tagállamot arra kötelezett, hogy nyissa meg a nyilvánosság számára a nyilvántartásait. Az EU legfelsőbb bírósága azonban 2022-ben érvénytelenítette azt a rendelkezést, amely garantálta a nyilvánosság hozzáférését a tulajdonosi információkhoz, egyes országok pedig szinte azonnal titkosították is a nyilvántartásaikat. A Transparency arra is felhívja a figyelmet, hogy a tiltott vagyonok azonosításával és szankcionálásával megbízott hatóságok azonban gyakran nem rendelkeznek elegendő forrással ehhez. Átláthatóság terén az Egyesült Királyság az egyik vezető ország a Transparency szerint.

A teljes jelentés angolul itt olvasható, a világranglista pedig itt böngészhető.