Kövér a svédek NATO-csatlakozásáról: Nem biztos, hogy ezt nekünk meg kell szavazni

„Amit csinálnak a svédek a saját hazájukkal, abból egyenesen következtethető az, hogy ők nem szeretik a hazájukat, sőt szabályosan gyűlölik, mert hogyha nem gyűlölnék, akkor nem tennék tönkre” – mondta Kövér László házelnök a Bayer show-ban, ami vasárnap kerül adásba a HírTv-n. Kövér László Az EU és a demokrácia című oktatóvideóra utalt, ami a Partizánból ismert Gulyás Márton megszólalásával indul. A műsorvezető kijelenti benne, hogy Magyarországon a demokrácia 2010 óta lassan megszűnt.

Kövér László a témával kapcsolatban a HírTv-n azt mondta Bayer Zsoltnak, hogy „egy olyan szövetségesre nekünk nincsen szükségünk, amelyiknek az a véleménye rólunk, meg a mi hazaszeretetünkről, amit ez a kisfilm tükröz”. „Tehát mit keresünk mi egy szövetségben? Tehát valaki nincs a helyén” – mondta Kövér, aki a NATO-csatlakozásról hozzátette:

Nem biztos, hogy ezt nekünk meg kell szavazni.

A napokban Szijjártó Péter külügyminiszter lengette be a svédek NATO-csatlakozásának további blokkolását a film miatt, de szóba került a kormányinfón is, Gulyás Gergely azt mondta róla, hogy

Svédország mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarország ne ratifikálja a NATO-csatlakozásukat.

Gulyás szerint minden alapot nélkülöz a videó, de ellenőrizni kell, hogy valóban levetítik-e az iskolákban, mint arról a hírek megjelentek.

A svédek NATO-csatlakozásáról Novák Katalin köztársasági elnök is beszélt a héten a Mandinernek adott interjújában, azt mondta, hogy a svéd NATO-csatlakozás szerinte erősítené a védelmi szövetséget, így „jobb mielőbb meghozni” a hozzájáruló döntést.

Ahogy arról a Telexen részletesen beszámoltunk, a magyar kormány egy éve ül „sértettség” miatt a svéd NATO-csatlakozáson, de úgy néz ki, valójában Erdoğanra vártak. Svédország és Finnország tavaly májusban, az orosz–ukrán háború kirobbanása után eldöntötték: hosszú idő után feladják katonai függetlenségüket, csatlakoznak a NATO-hoz.

A tavalyi NATO-csúcstalálkozón még úgy tűnt, hogy hónapok kérdése, és mindkettő – egyébként katonai szempontból erős – ország tagja lehet a szövetségnek. Tavaly júniusban végül kimondták: szabad az út a NATO-ba a svédek és a finnek előtt is.

A döntés véglegesítéséhez az összes tagország – ekkor éppen 30 – parlamentjének jóváhagyására is szükség van. A nyári hónapokban a ratifikálás az Egyesült Államoktól Szlovákiáig majdnem mindenhol megtörtént, 30 országból 28 rövid időn belül jóváhagyta a csatlakozási kérelmet. Ha ezen a többségen múlik, már szeptember végén teljes értékű taggá válhatott volna mindkét skandináv ország. De Magyarország és Törökország valamiért halogatta a döntést. Ebben a cikkben foglaltuk össze, hogy miért.