Szijjártó: Már rég elvégeztük a házi feladatot Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban

Szijjártó Péter szerint a magyar kormány már rég elvégezte a házi feladatát Svédország NATO-csatlakozási kérelmével kapcsolatban, mert még tavaly beterjesztette a svéd ratifikációs dokumentumot az Országgyűlésnek, mely az ősszel dönthet… na nem magáról a csatlakozás szentesítéséről, hanem arról, hogy mikor is tartja meg a szavazást.

Ez derült ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter interjújából, melyet hétfőn a TRT World török televíziós csatornának adott. Egyébként Magyarországon és a svéd NATO-csatlakozásban a magyar álláspontot ténylegesen meghatározó Törökországon kívül az Észak-atlanti Szerződés többi 29 tagállamának átlagosan egy hónapon belül, 2022 őszére sikerült megoldania ezt a házi feladatot.

A miniszter az MTI által szemlézett interjúban

• aláhúzta, hogy eddig nem sikerült rendezni a vitás kérdéseket Stockholmmal;
• kijelentette: sajnálattal veszi tudomásul, hogy Magyarország célpontja és áldozata lett ennek a nemzetközi politikai diskurzusnak, amelyet „a bírálatok és ítélkezések határoznak meg”, és amelyekkel beavatkoznak a magyar belpolitikai életbe;
• leszögezte, a kormány nem akar a svéd NATO-tagság akadályává válni;
• elárulta, hogy a magyar és a török kormány gyakran konzultál a kérdésről – legutóbb pont augusztus 20-án, Recep Tayyip Erdoğan magyarországi látogatása alkalmával.

Szijjártó az ukrán háborúról is beszélt a csatornának; felhánytorgatta, hogy Kijev a kárpátaljai magyar közösség „nagyon sok tagját besorozza” az ukrán hadseregbe, és sokan közülük az életüket veszítették a háborúban. Ezért is követel Magyarország azonnali tűzszünetet és mielőbbi béketárgyalásokat, ezért nem szállít fegyvereket, és nem engedélyezi fegyverek átszállítását Magyarországon.

Mindeközben Szijjártó azt is ecsetelte, hogy együtt tud érezni Ukrajnával, mivel Magyarországnak is meg kellett harcolni a szabadságáért és függetlenségéért a történelme során, ezért

határozottan és feltétel nélkül tiszteletben tartja Ukrajna területi épségét és szuverenitását.

És ugyanígy feltétel nélkül támogatja azt a több mint egymillió ukrajnai menekültet, aki eddig Magyarországra érkezett (azt nem említette, hogy a menekültek nagy része hamar továbbáll, ráadásul összesen alig 32 ezer ukrán kapott ideiglenes védelmet, amivel Magyarország ezer főre vetítve a második leggyengébb kategóriába került az EU-ban).

Szijjártó szerint a támogatás fejében Magyarország is elvárhatja, hogy Ukrajna visszaadja és biztosítsa az ottani magyar közösség tagjainak a kisebbségi jogaikat, amelyekkel 2015-ig rendelkeztek: az anyanyelvhasználati, a kulturális és a hivatali ügyintézési jogait.

A kárpátaljai magyar közösség kisebbségi jogai ma sokkal korlátozottabbak, mint 2015-ben, ez pedig elfogadhatatlan.

Az ukrajnai gabonaimport magyarországi tilalmával kapcsolatban Szijjártó Péter kiemelte: sajnálattal vette tudomásul, hogy Oroszország felmondta a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodást. Az ukrán gabona – több országgal közösen meghozott – importtilalmát azzal magyarázta, hogy

a szegény, éhező afrikai országokra hivatkozva Magyarországra szállított nagy mennyiségű, olcsó ukrán gabona tönkretette volna a magyar piacot és a magyar gazdákat, mivel az igen szigorú EU-s előírások miatt a gabonatermesztés jóval költségesebb Magyarországon, mint Ukrajnában.

Az energiapolitikával kapcsolatban Szijjártó méltatta Magyarország szerepét az Oroszországból a Fekete-tengeren át Törökország európai részére, majd onnan (a jövőben) a Balkán többi országába vezető Török Áramlat vezeték létrehozásában, mely „a jelenlegi helyzetben” akár 8,5 milliárd köbméter földgázt tudna szállítani ezen az útvonalon keresztül az országba. Azt is megemlítette, hogy a BOTAS török kőolaj- és földgázkereskedő vállalattal kötött legújabb megállapodás értelmében jövőre közel 300 millió köbméter török földgáz érkezik Magyarországra, és ez lesz az első alkalom, hogy Törökország nemcsak tranzit-, hanem forrásország is lesz.