A világ szegény országait akarták segíteni, de az ukrán gabona a hazai piacot is szétverte

Már az orosz–ukrán háború első hetei után fontos kérdéssé vált, hogy a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, Ukrajna vajon el tudja-e juttatni terményeit a világpiacra úgy, hogy Oroszország blokád alá helyezte. Ha akadozva is, de végül beindult a kereskedelem (a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodásról itt írtunk), csakhogy az olcsón megtermelt ukrán gabona jó része nem az eredeti célországokba került, hanem az Európai Unióba. A könnyített behozatal több országban piaci zavarokat okozott, a magyar termelők is nehéz helyzetbe kerültek, csak nyomott árakon tudnak értékesíteni, miközben az ukrán gabonával minőségi problémák is vannak.

Szombaton előbb a lengyel, majd nem sokkal később a magyar kormány is bejelentette, hogy ideiglenes importtilalmat vezet be az ukrán gabonára és több mezőgazdasági termékre, de az előző közel tíz hónap már éppen elég kárt okozott, míg egy agrárközgazdász szerint ezek csak jelképes döntések. Az Európai Bizottság pedig vasárnap azt is jelezte, hogy a kereskedelempolitika az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért az egyoldalú lépések nem elfogadhatóak.

Ukrajna, a globális éléskamra

Ukrajnára joggal tekintenek úgy, mint a világ egyik nagy éléskamrájára, hiszen olajos növényekben és gabonákban is az egyik legnagyobb exportőrnek számít: a háború előtti évben napraforgóból 46, árpából 17, kukoricából 12, búzából 9 százalékot hasított ki a globális exportpiacból. Ezeket a terményeket jellemzően afrikai és közel-keleti országok szippantják fel, és nagyon fontos szerepük van a népélelmezésben. Amikor Oroszország blokád alá vette az ukrán kikötőket, megakasztva a gabonakereskedelmet is, az ENSZ joggal kongathatta a vészharangot humanitárius krízistől tartva. A becslések szerint 20 millió tonna gabona ragadt a háború elején Ukrajna fekete-tengeri kikötőiben.

Ennek az állapotnak 2022. július 22-én vetettek véget, amikor az ENSZ és Törökország közreműködésével Ukrajna és Oroszország megegyezett abban, hogy egy kijelölt fekete-tengeri korridoron szállíthatnak ukrán gabonát a teherhajók. Erre nemcsak a fejlődő országok vártak, hanem a világpiac is, hiszen az ukrán gabonastop alaposan megtolta az élelmiszer-inflációt.

A tengeri út mellett új szárazföldi szállítási útvonalak is születtek, az Európai Unió kezdeményezésére úgynevezett szolidaritási folyosók nyíltak az ukrán mezőgazdasági termékeknek, amelyek gyakorlatilag uniós és egyúttal vámmentes termékké avanzsáltak. Ennél a lépésnél is a világ élelmezésbiztonságának szavatolása volt az indok, de naiv elképzelésnek tűnt, hogy csak ebben a mederben zajlik majd a kereskedelem.

Éhező régiók helyett a fejlett piacra

Az ENSZ tavaly ősszel csak a fekete-tengeri szállításokat nyomon követve azt közölte, hogy az ukrán gabonának csak 27 százaléka került fejlődő országokhoz, a többsége, 47 százaléka olyan fejlett (mező)gazdasággal bíró országokba jutott, mint Spanyolország, Olaszország vagy Hollandia, míg a fennmaradó 26 százalék közepesen fejlett gazdaságú országokban kötött ki, Kína és Törökország is jelentős importőr volt. A szolidaritási folyosókon pedig még rosszabbak lehetnek az arányok a fejlődő országok kárára.

Ukrajna szomszédjaként Magyarország is cél- és tranzitországa lett az ukrán gabonának. Egy meglehetősen felbolygatott piacra érkezett az áru, a 2022-es történelmi aszály miatt a búzánál közel 25 százalékos volt a terméskiesés, kukoricából is csak a szokásos mennyiség egyharmadát tudták betakarítani. A kisebb mennyiségek ellenére nem sokáig lehetett reménykedni abban, hogy jó árat lehet a gabonákért kapni.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a Telexnek azt mondta, eddigre már úton voltak az ukrán szállítmányok, a világpiaci árak is 140-150 eurós csökkenést mutattak, a forint-euró árfolyam is jelentősen változott, így a magyar gazdák már versenyhátrányba kerültek. Míg tavaly ősszel 130-140 ezer forint körül volt a búza tonnánként, addig mostanra 70 ezerre süllyedtek az eladási árak, amelyek az önköltségi szint alatt vannak és a nyugat-európai árak kétharmada körül mozognak. Petőházi úgy látja,

a háború miatt szinte pánikhelyzet van, rettentően ideges a piac, és a tervezhetetlenség miatt a kereskedők is inkább lefelé nyomják az árakat.

A magyar piacra is ömlik az ukrán gabona

Ukrajnából a statisztikák szerint 1,8 millió tonna kukorica és 300-400 ezer tonna búza érkezett Magyarországra, de iparági szereplők szerint a valóságban ennél jóval többről lehet szó. Összehasonlításképpen, a korábbi években búzából csak nagyjából 30-40 ezer tonna volt az ukrán import. A gabonaszövetség szerint ugyanakkor kukorica behozatalára szükség van, éppen a pusztító aszály miatt, havi 200 ezer tonna import képes a hazai szükségleteket biztosítani.

A kereskedők részben olyan piacokra juttatják el az ukrán búzát, amelyeken eddig magyar termelők is jelen voltak, de ez itthon is torzítja a piacot. Nem sajátosan magyar jelenségről van szó, Lengyelországban például az agrárminiszter bele is bukott a gazdálkodók növekvő elégedetlensége miatt. A lengyelek végül azt elérték, hogy az ukránok ne szállíthassanak hozzájuk gabonát, csak leplombált szállítmányok, tranzitként érkezhetnek a területükre.

Ezen szigorít tovább szélesebb termékskálán a szombati ideiglenes, egyelőre csak június végéig szóló importtilalom, az ottani tiltás kiterjed a gabona, a cukor, a tej és a tejtermékek behozatalára is. A hazai agrárkormányzat sokáig tétlenkedett, csak februártól vezetett be szigorúbb ellenőrzéseket az ukrán gabonára. A keményebb lengyel szabályok miatt azonban a magyar félnek is lépnie kellett, hiszen az ahhoz hasonló importtilalom nélkül még több ukrán gabona áramolna be Magyarországra – ennek gátat szabhat a magyar kormány szombati döntése.

Az Agrárminisztérium közleményében arról írt, hogy „érdemi uniós intézkedések hiányában Lengyelországhoz hasonlóan, átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajos magvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását”. Magyarország korlátozása átmeneti, 2023. június 30-ig tart. Ebben az időszakban a kormány tartós megoldásra és uniós intézkedések meghozatalára számít, valamint az ukrán áruk teljes körű vámmentességének, a szolidaritási folyosók működésének átgondolására.

Teljes megoldást azonban a szombaton bejelentett tiltás nem jelent, hiszen azután, hogy az ukrán búza vámkezelt áruként bekerül az unión belülre, utána már olyan, mintha EU-s termék lenne. Iparági szereplők szerint semmilyen kötelező ellenőrzésen nem esnek át az ukrán gabonák, inkább csak szúrópróbaszerűen történik bármiféle vizsgálat. Hogy a minőség nem mindig megfelelő, arra az Agrárminisztérium is felhívta a figyelmet. Egy április eleji Nébih-ellenőrzésen 29 tonna ukrán származású kukoricát ellenőriztek, amelyben toxinszennyezettséget és génmódosított elemeket is kimutattak. Utóbbi azért nem meglepetés, mert Ukrajnában engedélyezett a GMO.

Petőházi Tamás is arra hívta fel a figyelmet, hogy messze nem csak arról van szó, hogy a hazai gabonatermesztők tönkremehetnek, az ukrán áru élelmiszer-biztonsági kérdést is jelent, mert Ukrajnában még olyan növényvédő szereket is alkalmaznak, amelyeket az unióban már 10-15 évvel ezelőtt kivezettek. Ezek aztán az élelmiszerekkel az emberi szervezetbe is bekerülhetnek.

A jófejség nem fenntartható

Bár az unió 2024 júniusáig meg akarja hosszabbítani a vámmentességet az ukrán terményekre, a GOSZ szerint ez már nem fenntartható. „Több nemzetközi partnerszervezettel egyeztetve arról próbálnánk meggyőzni az uniót, hogy alkalmazzon egy egységes vámtételt. Tonnánként legyen például 100 euró, de ebből 80-at aztán visszaadnának segélyként az ukrán embereknek. Szerintünk ez mindenkinek pozitív üzenet. Segítjük az ukrán államot, de közben nem megy tönkre az uniós mezőgazdaság, és nem a gazdálkodókkal fizettetnék meg az export miatt kialakuló károkat” – mondta a szervezet elnöke.

A magyar kormány öt másik közép-kelet-európai tagállammal együtt fordult az unióhoz, hogy tegyen valamit az ukrán export piactorzító hatása miatt. Piaci szabályozókat ugyan nem vezettek be, de az Európai Bizottság az elismerte, hogy valóban káros folyamatok zajlanak. Egy 53,6 millió eurós kárenyhítési keretet meg is szavazott, de ebből csak Lengyelország, Románia és Bulgária kapott. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón kritizálta a döntést. Ujhelyi István ellenzéki európai parlamenti képviselő szerint viszont azért maradt ki Magyarország, mert nem tudott megfelelő dokumentációt benyújtani az elszenvedett károkról.

Az ukrán export nemcsak a már betakarított terményekre van hatással, ezt az évet is meghatározza. Petőházi azt várja, hogy jelentősen csökken itthon a kukorica vetésterülete, a magas kamatszintek miatt pedig a felvásárlók is kivárnak, ez pedig a termelők forgóeszköz-állományát is csökkentheti, így az őszi kalászosokból is kevesebbet vethetnek.

Igaz, a frissen hozott hazai importtilalom ezeket az előrejelzéseket részben felülírhatja. Az RTL Híradója szerint a gazdák örülnek, habár egy békési termelő azt mondta, hogy a hatás a következő szezonban érvényesülhet.

A szintén az RTL-nek nyilatkozó Raskó György agrárközgazdász viszont arról beszélt, hogy ez egy jelképes, politikai döntés, és nem számít ettől pozitív hatásra. „Ausztriába, Olaszországba, Németországba továbbra is megy az ukrán gabona. Így a mi exportpiacainkon ott van az a gabona, ami stabilizálja az árakat alacsony szinten. Ezekre a piacokra nem fog tudni magyar termék magasabb áron bekerülni.” Arra is kitért, hogy ha teljes körű az ukrán élelmiszer és nyersanyagbehozatali tilalom, akkor más termékek esetében az árak maradhatnak azon a magas szinten, mint az elmúlt hónapokban.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége egyik közleményében azt írta, hogy idén 450-500 ezer forint egy hektár művelési költsége, így még 90 ezer forint/tonnás búzaár mellett sem éri meg a termelés, még átlagos időjárás esetén is veszteséggel kell számolni.

A piaci anomáliát a csökkenő ukrán termelőképesség is orvosolhatja, ukrán gazdálkodók szerint a gabonatermés idén 2022-höz képest 37, 2021-gyel összehasonlítva 60 százalékkal lesz kevesebb a háború miatt.

Frissítés: vasárnap este Nagy István agrárminiszter a Facebookjára írta ki egy képet is mellékelve, hogy soron kívüli egyeztetést folytatott Mikola Szolszkij ukrán agrárminiszterrel a magyar importkorlátozásokról. Az ukrán fél beszámolója szerint Szolszkij hangsúlyozta, hogy folytatni kell a tárgyalásokat és hogy az egyoldali döntések elfogadhatatlanok. Nagy eszerint biztosította kollégáját, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek tranzitja folytatódni fog. A közeljövőben további megbeszélést tartanak majd.

Egyelőre az is kérdés, hogy az Európai Bizottság mit reagál a magyar és a lengyel lépésekre. „Tudomásunk van Lengyelország és Magyarország bejelentéseiről az Ukrajnából származó gabona és más mezőgazdasági termékek behozatalának tilalmáról. Fontos hangsúlyozni, hogy a kereskedelempolitika az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért az egyoldalú lépések nem elfogadhatóak. Ilyen kihívásokkal teli időszakban alapvető fontosságú az EU-n belüli valamennyi döntés összehangolása” – áll a Reuters szerint a Bizottság vasárnapi közleményében.