Az ukránok rájöttek, hogyan játszhatják ki az orosz tengeri blokádot

• Az orosz–ukrán háború miatt használhatatlanok az ukrajnai kikötők.
• Valahonnan viszont útjára kell indítani a kb. 25 millió tonnányi, Ukrajnában rekedt gabonát, és az országban bányászott nyersanyagokat.
• A feladatra a Fekete-tenger legnagyobb kikötője, a romániai Konstanca jelentkezett.
• A termelők egyelőre teherautókkal és bárkákkal igyekeznek Konstancába juttatni a terményeiket.
• De a román kormány már bejelentett egy nagyszabású vasútfejlesztést a térségben, hogy a szállítás könnyebbé váljon.

A napokban indul el a romániai Konstanca kikötőjéből a harmadik, kizárólag ukrán gabonát szállító teherhajó. A három hajó együtt több mint 100 ezer tonnányi, Ukrajnában termett gabonát juttat ki a háború sújtotta övezetből, és a rakományt repesve várják Európa, Észak-Afrika, a Közel-Kelet és Délkelet-Ázsia kikötőiben. A négy térség legtöbb országának Ukrajna vagy Oroszország a legfőbb beszállítója, a háború kitörése óta Egyiptomnak, Marokkónak, Indonéziának, Törökországnak, Kínának és Jemennek is voltak nehézségei a gabonabeszerzésekkel (arról itt írtunk korábban, milyen brutális élelmiszerválságot hoz a háború).

Ukrajna a háború kitörése után néhány nappal kiviteli tilalmat rendelt el több gabonafélére és olajos magra, ezzel az egekbe lökve a világpiaci árakat. A gabonaárak még a budapesti határidős piacokon is elszálltak, az idén májusban a takarmánykukorica például 60 százalékkal volt drágább, mint tavaly ugyanekkor. Az ukrán kormány döntése érthető: nem tudták, hová fejlődik a háború és a legfontosabb az volt számukra, hogy Ukrajna lakosai ne maradjanak éhen. Április közepe óta viszont az orosz–ukrán háború frontjai megmerevedtek, az ukrán kormánynak pedig pénzre van szüksége az ország újjáépítéséhez, ezért enyhíteni kezdtek a kiviteli tilalmon, és mostanra az ország készen áll arra, hogy újra élelmiszert exportáljon.

Az ENSZ élelmezésügyi és földművelési szervezete, a FAO becslése szerint a háború miatt kb. 25 millió tonnányi, a világpiacra szánt gabona rekedt Ukrajnában, ez az a mennyiség, amit most eladnának. A gond csak az, hogy nincsenek ukrán kikötők, amelyekben a gabonát hajóra pakolhatnák.

Az Azovi-tenger kikötővárosai, Bergyanszk és Mariupol elestek, a Fekete-tenger öt jelentős gabonakikötője, azaz Csornomorszk, Herszon, Juzsne, Mikolajiv és Odessza pedig mind használhatatlan. Herszont elfoglalták az oroszok, Mikolajiv kikötője súlyosan károsodott, Odessza orosz ostromra készül, Csornomorszk és Juzsne pedig eleve túl kicsik, nagyon kockázatos lenne használni őket ilyen orosz tengeri fölény mellett.

Pénteken már az ENSZ Világélelmezési Programjának vezetője David Beasley is arra kérte Putyint, engedje újra megnyitni az ukrajnai kikötőket, különben éhezők millióinak halála fog az ő lelkén száradni. Az orosz elnököt ez egyelőre nem hatotta meg.

Konstanca, a megmentő

Valahogy azonban muszáj kijuttatni a gabonát az országból, mégpedig tengeren, az ukrán gabona fő importőrei ugyanis nem érhetők el vonattal, és vasúton egyébként is sokkal kisebb tételeket lehet csak szállítani, drágábban.

Itt jön képbe a Fekete-tenger legnagyobb kikötője, a romániai Konstanca. Ukrajnai gabonatermesztők és gabonakereskedők tucatjai igyekeznek az Ukrajna délnyugati részén lévő kis dunai kikötővárosokba, Izmajilbe és Renibe szállítani a gabonájukat, ahonnan – aki ahogy tudja – vonatokkal, teherautókkal és bárkákkal szállítják tovább az árut Konstancába.

Az első, ukrán gabonát szállító hajó április végén hagyta el a romániai kikötőt 71 ezer tonna kukoricával, a második május elején, 26 ezer tonnás rakománnyal.

„Az ukrán gabonaexport támogatása egyet jelent az óriási, globális éhínség megelőzésével, amit az ukrán kikötők lezárása indított volna el”

– mondta a román sajtónak Viorel Panait, a konstancai kikötő Convex nevű gabonatermináljának vezetője.

100 ezer tonnányi gabona persze óriási mennyiségnek tűnik, de a nemzetközi áruszállítás viszonylatában nem túl jelentős, a FAO 25 millió tonna Ukrajnában rekedt gabonáról szóló becsléséhez mérten meg főleg nem. Utóbbi szerint tehát még 250-szer ennyi gabonát kellene kihozni a háború sújtotta országból, mint amennyit április és május fordulóján, három hét alatt sikerült. Ezzel a tempóval tehát még több mint 14 évbe telne minden, exportra szánt ukrán gabonát hajóra rakodni és elszállítani. Egyiptomnak, Indonéziának és Jemennek ennyi ideje nincsen, ők lehetőleg már most szeretnének emberi áron élelmiszert vásárolni.

Sokkal gyorsabban

A gabonaszállításokat tehát fel kell gyorsítani, ennek érdekében több projekt is elindult. A legfontosabb a Románia délkeleti csücskét érintő, nagyszabású közlekedésihálózat-fejlesztés, hogy az Ukrajnából érkező gabona minél egyszerűbben eljuthasson Konstancába. A tengeri kikötő vízi úton megközelíthető Izmajilból és Reniből, a Dunát és a folyó csatornarendszerét használva. Ez azért fontos, mert a hajóknak így nem kell a Fekete-tengert használniuk, ahol összetalálkozhatnak az orosz haditengerészettel.

Az oroszok ugyanis nem nézik jó szemmel, hogy Ukrajna esetleg pénzt szerezhet a terményei értékesítéséből.

Egy alkalommal rakétát lőttek egy ukrán gabonával megrakott nemzetközi szállítóhajóra, és többször támadtak meg nagyobb farmokat és gabonasilókat is. A megszálló orosz hadsereg gyakran zsákmányolt és szállított Oroszországba mezőgazdasági gépeket és silókban tárolt terményeket is Ukrajnából. Nyilvánvaló céljuk a helyi mezőgazdaság mint a legfontosabb ukrán nemzetgazdasági ágazat megtörése, ennek érdekében több beszámoló szerint még értékes termőföldeket is megrongáltak.

Nemzetközi becslések szerint a rendkívül jó minőségű ukrán termőföldek kb. 30 százalékán nem tudnak az idén vetni a gazdák, és rengeteg szántón a fel nem robbant orosz aknák és rakéták okoznak gondot. Az ukrán kormány még azzal is megvádolta az orosz hadsereget, hogy direkt aknáz alá értékes termőföldeket, több földművelő sérült már meg, amikor traktorjával ilyen robbanószerkezetre hajtott.

A folyami gabonaszállítás azonban önmagában még mindig nem elég gyors, ezért a vasúthálózatot is fejleszteni kell. A bukaresti kormány már be is jelentett egy 200 millió lejes, azaz kb. 15,3 milliárd forintos vasútfelújítási programot, aminek keretében 96, még a kommunista érában épített, jelenleg leginkább rohadó vagonok tárolására használt vágányt vennének újra használatba.

A fejlesztés kardinális eleme egy kb. 5 kilométer hosszú vasúti pálya használhatóvá tétele Konstancától 200 kilométernyire északra. Ez a vasútvonal a moldovai Giurgiuleștit köti össze a romániai Galaccal, ez várhatóan a nyáron el is készül.

„Galac dunai kikötője Konstancával együtt válik az ukrán áruk és nyersanyagok legfőbb regionális áthaladási pontjává” – jelentette be május elején Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter a Facebookon.

Csütörtökön az Európai Bizottság is átfogó intézkedéscsomagot jelentett be az ukrán mezőgazdasági termények nemzetközi piacra jutásának megkönnyítése érdekében. Nem véletlen, hogy a Bizottságban épp a román Adina Vălean, közlekedésért felelős biztos karolta fel a témát, az Ukrajnát segítő közlekedésfejlesztés egyik nagy nyertese épp Románia lehet.

„Kevesebb mint három hónap alatt 20 millió tonna gabonát kell elszállítani Ukrajnából az uniós infrastruktúra felhasználásával – monda a biztos. – Ez hatalmas kihívás, ezért össze kell hangolnunk és optimalizálnunk kell a logisztikai láncokat, új útvonalakat kell kialakítanunk, valamint amennyire csak lehet, ki kell küszöbölnünk a szűk keresztmetszeteket. Közleményünk nemcsak a vészhelyzeti megoldásokról szól, hanem azokkal a közép- és hosszú távú intézkedésekkel is foglalkozik, amelyek révén javítani lehet az összeköttetést, integrálni lehet Ukrajna infrastruktúráját az uniós infrastruktúrába. Mind a rövid, mind a hosszú távú megoldásokon dolgozunk az ukrán hatóságokkal, szoros együttműködésben különösen a szomszédos tagállamokkal, amelyek erejüket nem kímélve segítenek e válság idején.”

Konstanca – Rotterdam

Ha a fejlesztések befejeződnek, és az ukrán termények tűrhető gyorsasággal, biztonságosan érnek majd Konstancába, az élelmiszert várhatóan ipari nyersanyagok követik majd, Európa gyárai ugyanis a háború kitörése óta hiába várják az Ukrajnából érkező vasércet, mangánt, grafitot, titánt és neont, ezekből a nyersanyagokból ugyanis Ukrajna rengeteget exportál – már amikor épp nincs háború.

Ha ezek a nyersanyagok mind Konstancából indulnak majd útnak, a romániai kikötő jelentősége elképesztően megnő majd,

egyes elemzések szerint a város már a közeli jövőben átveheti a hollandiai Rotterdam helyét, mint a világ egyik legjelentősebb gabonakikötője, hiszen a Szuezi-csatorna közelsége miatt az ázsiai vásárlók valószínűleg inkább Konstancát használnák. Ezért mondta Florin Goidea, a konstancai kikötő igazgatója, hogy az ukrajnai háború nemcsak kihívás, hanem lehetőség is.

Olyan nagy lehetőség, hogy már Bulgária is bejelentkezett a feladatra, a szófiai kormány is segít a várnai kikötő bővítésében, hogy a közeli jövőben onnan is indulhassanak majd ukrán nyersanyagot szállító teherhajók.