- Öt hónappal azután, hogy az ukrajnai orosz invázió megbénította az ukrajnai kikötőket, sikerült megállapodni az ukrán agrárexport újraindításáról.
- Ukrajna keményvalutát, Oroszország az európai és amerikai szankciók enyhítését várja a három kikötőt érintő lépéstől.
- Az alku betarthatóságát azonban erősen megkérdőjelezi, hogy Oroszország annak megkötése után is támadta az ukrajnai kikötőket.
- Mindenesetre a szállítások a várakozások szerint már a héten megindulhatnak, amely több közel-keleti és afrikai fejlődő országban javíthat az élelmezési helyzeten.
- A magas világpiaci árakat ugyanakkor önmagában az ukrán export esetleges részleges helyreállása sem fogja letörni.
Pénteken az enyhülés első és egyelőre elég kétséges jeleként Oroszország és Ukrajna megállapodást kötött az ENSZ-szel és Törökországgal az ukrán tengeri agrárexport részleges helyreállításáról.
A 120 napra szóló paktum értelmében Ukrajna három, az öt hónapja tartó háború alatt ukrán ellenőrzés alatt maradt kikötőjéből, Odesszából, valamint az Odessza közelében lévő, kisebb kapacitású Csornomorszkból és Juzsnéből indulhatnak újra a búzát és más gabonaféléket szállító teherhajók.
Az ukrajnai háború előtt Oroszország és Ukrajna együtt a világ búzaexportjának harmadát adta, Ukrajna az ötödik legjelentősebb búzaexportőr volt a világon, 9 százalékos piaci részesedéssel. Ennél is nagyobb, 16 százalékos az ukrán termelők aránya a kukoricaexport terén, és 42 százalékos a részesedése a napraforgóolaj-kereskedelemben.
Becslések szerint 22 millió tonna búza, kukorica és egyéb agrártermék juthatna el az ukrán silókból a világpiacra, jellemzően szegényebb közel-keleti vásárlókhoz – csakhogy ez valóban így lesz-e, és ha igen, annak mekkora hatása lesz, arról megoszlanak a vélemények.
- A megállapodástól az ENSZ és Törökország az ukrajnai orosz invázió kezdete előtt is rekordokat döntögető, azóta még inkább elszálló globális élelmiszerárak csökkenését és a fejlődő világ egyes országaiban válságosra fordult élelmezési helyzet javulását várja.
- Mások azt emelik ki, hogy az ukrajnai háború okozta termelési és kereskedelmi kiesés a búza esetében mindössze a teljes globális termelés 0,9 százalékát teszi ki, a vártnál jobb indiai és ausztrál termés valamelyest ellensúlyozza a háború hatásait. Azaz hosszabb távon nem érdemes jelentős áresést várni a szkeptikusok szerint.
- Ezzel együtt az is tény, hogy a felfokozott kereslet mellett egy kisebb kínálatnövekedés is nyugtatólag hathat a piacra. Az ukrajnai háború fokozta az egyébként is súlyos piaci tumultust a globális nyersanyagpiacokon, emiatt pusztán a bizonytalanság csökkenése is javít a helyzeten. Ezt jelzi, hogy a napokban a búza világpiaci ára válság előtti szintre csökkent, amihez a megállapodás híre is hozzájárult.
Rögtön támadással indult
Oroszország vállalta a megállapodásban, hogy nem indít támadást kereskedelmi hajók, más civil hajók, valamint a kereskedelemhez köthető kikötői létesítmények ellen. Ennek ellenére az oroszok már egy nappal a paktum megkötése után, szombaton két rakétát lőttek Odessza kikötőjére. Moszkva szerint a támadás katonai célpontokat érintett, emiatt nem tekinthető a megállapodás megszegésének. Az ukrán fél szerint a kikötői infrastruktúrát érte találat,
de ennek ellenére nem hagytak fel a megállapodás végrehajtásával, amit elsősorban az magyaráz, hogy nagy szükségük van a gabonaexportból származó bevételekre.
A megállapodás alapján az ukrán búzaszállító hajókat az ukrán haditengerészet kísérné útjukon, és az első szállítmány „karavánban” haladna. Az ukrajnai kikötőket elhagyó és oda visszatérő szállítmányokat törökországi kikötőkben vizsgálnák át, hogy az ukránok ne tudjanak fegyvert szállítani a visszaúton. Ez utóbbira az oroszok kérése miatt volt szükség, bár Ukrajna fegyverekkel való ellátásához eddig sem volt szükség búzaszállító hajókra.
A megállapodás betartatásáért egy, az isztambuli török nemzetvédelmi egyetemen felállított, szerdán átadott központ felel majd, amelyben a megállapodás mind a négy résztvevője, azaz Ukrajna, Oroszország, az ENSZ és Törökország képviselői is jelen lesznek. Innen végzik majd a hajók mozgását és a szállítmányok ellenőrzését, bár a Reutersnek szerdán nyilatkozó török illetékesek szerint a hajók átvizsgálására még nem készültek fel teljesen.
Az ukrán hajók számára kijelölt, biztonságos útvonal viszont már megvan, és a hírügynökség forrásai szerint további aknamentesítésre sem lesz szükség a közeli vizeken. Az odesszai hatóságok közlése szerint az ukrán haditengerészet szerdán civil szakértőkkel közösen elkezdte átvizsgálni és a biztonságos navigációt könnyítő eszközökkel kikövezni a Törökországba vezető „zöldfolyosót”.
Az ukrán és török illetékesek is arról beszéltek kedden és szerdán, hogy napokon belül megindulhatnak a búzaszállító hajók az ukrajnai kikötőkből. Az ukrán kormány közölte, hogy bár az oroszokban nem bíznak, az alkut felügyelő partnerekben igen.
Egyes politikusok és elemzők ugyanakkor arra számítanak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök idővel megpróbálkozik majd trükközni és provokálni, ahogy az európai gázszállítások esetében is folyamatosan fenntartja a feszültséget, és változatos ürügyekkel próbálja paráztatni az Európai Uniót. Az Északi Áramlat 1 gázvezetéket a karbantartás után ugyan visszakapcsolták, de szerdán a háború előtti forgalom 20 százalékára csökkent az orosz gázszállítás Németország felé. (A gázhelyzetről részletesen itt írtunk.)
Kell a pénz
A fekete-tengeri kikötők blokádja óta az ukrán gabonaexport harmadára csökkent, miután vonaton és közúton, nyugati irányba nem tudnak annyi árut mozgatni, mint a tengeren – a háború előtt az ukrán agrárexport 90 százalékát tengeren szállították, az ukránok szerint tíz évbe telne kiváltani a kikötőket. Közben az idő is sürget: azokon az ukrán földeken, amelyeket nem érintett a háború, már elkezdődött az idei aratás, emiatt minél hamarabb túl kellene adni a tavalyi készleteken, hogy a silókban legyen hely a frissen betakarított búzának.
A legnagyobb ukrajnai kikötő, Odessza vezetése a hónapok óta tartó lezárás alatt is fizette munkásait, abban a reményben, hogy hamarosan újraindul a biznisz. A kikötő üzemeltetője szerint a pénz már fogytán, de a piaci kereslet hatalmas, az ukrajnai termelők pedig ki vannak éhezve a bevételre, ezért most veszélyességi pótlékkal kompenzálják a gabonaexport újraindításán dolgozókat.
Más ukrán logisztikai cégek vezetői arról beszéltek, hogy bár a munkásaik készek életüket kockáztatni a kikötőkben a fizetségért, ők egyelőre inkább kivárnak, nem szeretnének kockáztatni, amíg nem látják a megállapodást működésben.
Az exportőrök „nagyon pesszimisták. Elsősorban azért, mert nem bíznak Oroszországban”
– mondta a Fastmarkets nevű nyersanyagár-szolgáltató egy elemzője. Szerinte első körben a már korábban feltöltött, a háború kezdete óta a kikötőben veszteglő hajók elindítása reális, ezt követően jöhet a kikötői tárolók kiürítése.
A Guardiannek nyilatkozó elemzők szerint további probléma a búza, az azt szállító hajók, valamint a hajókon és kikötőkben dolgozók biztosítása. Az orosz támadások fényében erre vélhetően csak kevesen és drágán lesznek hajlandóak, miközben
a tengeri kereskedelem elég nehezen elképzelhető biztosítás nélkül, főként egy ilyen feszült helyzetben.
Az is szóba került emiatt, hogy török hajókkal szállítsák el a búzát Ukrajnából, ám ez újabb gondokat vet fel. A rendelkezésre álló török hajók 10-15 ezer tonnás kapacitással bírnak, míg az ukrán búzaexport a háború előtt 40 és 70 ezer tonna közötti kapacitású hajókon zajlott, azaz a török megoldás esetén jóval problémásabb és lassabb lenne a 22 millió tonna gabona megmozgatása. Az ukrán kormány közben az infrastrukturális ügyekért felelős miniszter szerint az Egyesült Királysággal, a Világbankkal és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) is tárgyal a búzaszállítmányokkal kapcsolatos pénzügyi garanciákról, hogy a megbízható partnerek részvételével nyugtassák a kereskedőket és biztosítókat.
A mérsékelt optimizmust (vagy az alternatív opciók hiányát) jelzi, hogy a megállapodás által érintett három ukrajnai kikötőbe az utóbbi napokban növekvő mennyiségű búza érkezik. Ezzel együtt az ukrán infrastruktúrán természetesen sokat rontott a háború, és a mostani helyzetben az is nehézséget okoz, hogy a vasúti flotta kapacitásait eddig a nyugati irányú export kötötte le, emiatt időbe telik majd felpörgetni az odesszai szállításokat.
A várakozások szerint az első szállítmány nem Odesszából, hanem a fronttól egy kevéssel távolabb lévő Csornomorszk kikötőjéből indulhat, ahol jelenleg tíz, búzával telerakott hajó rostokol február 24-e óta, mintegy 600 ezer tonna áruval a fedélzeten.
A jelenleg nagyrészt nyugati anyagi támogatáson tengődő Ukrajna számára az export újraindítása fontos keményvaluta-bevételt jelentene: a kormány 10 milliárd dollárra taksálja az exportra várakozó mezőgazdasági áru értékét.
A nagylelkű Oroszország segít a fejlődő világon
Oroszország számára a megállapodás több potenciális előnnyel és hátránnyal jár. A Telex korábbi cikke például arról írt, hogy az ukrán búza kiengedése a világpiacra csökkentené az exportárakat, és ezzel veszteségeket okoznak Oroszországnak. Másfelől viszont a megállapodás az ukrajnai kikötők aknamentesítését vonná maga után, emiatt az oroszok könnyebben tudnák bevetni haditengerészetüket a kikötőkkel szemben.
Miután Ukrajna az utóbbi hetekben több fejlett nyugati rakétarendszert kapott, az orosz haditengerészet kisebb fenyegetést jelent, mint korábban. A kalkuláció emellett politikai szempontból is bonyolultabb Moszkva számára. Az ukrán gabona fő importőrei közel-keleti, észak-afrikai és dél-ázsiai országok, például Libanon, Tunézia, Pakisztán, Indonézia, Etiópia és Egyiptom. Ezek az államok a háború kezdete óta igyekeztek lebeszélni Moszkvát a fekete-tengeri gabonakereskedelem ellehetetlenítéséről. Európai vezetők korábban azzal vádolták az oroszokat, hogy a közel-keleti országok kiéheztetésével szándékosan akar társadalmi és politikai válságot szítani ezekben az országokban, hogy ezzel elterelje a világ figyelmét az ukrajnai háborúról.
Ha korábban voltak is ilyen tervek, a jelek szerint a közel-keleti és afrikai országok képesek voltak hatással lenni Vlagyimir Putyin rezsimjére, és Moszkvában is belátták, hogy a nyugati világgal szemben eleve mérsékelten elkötelezett, az ukrajnai háborúval összefüggő szankciózásból teljesen kimaradó
fejlődő országok destabilizálása nem járna jelentősebb politikai előnyökkel, sőt inkább csak fokozná Oroszország külpolitikai izolációját.
Ezt jelzi, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrég egy afrikai körúton próbálta győzködni a kontinens országainak vezetőit, hogy a globális élelmiszerárak elszaladásáért a gaz gyarmatosító nyugati világ a felelős, de Moszkva a fejlődő világ barátja, és ott segít, ahol tud.
Minden szentnek maga felé hajlik a keze
Egy kevesebbet hirdetett eleme a megállapodásnak, hogy az az oroszokra kivetett nyugati szankciók enyhítésével is összefügg. Bár az orosz agrárkereskedelmet – pont a magas világpiaci árak miatt – nem érintették közvetlenül a szankciók, azok közvetett hatásai az orosz mezőgazdaságot is elérték. Emiatt az ENSZ égisze alatt folyó ukrán–orosz tárgyalásokkal párhuzamosan az Európai Unió és az Egyesült Államok belement, hogy az agrárexportra vonatkozóan kibúvót adjanak egyes, Oroszországra kivetett pénzügyi és kereskedelmi szankciók alól az orosz bankok és agrárkereskedők számára; a paktumnak emellett része az orosz fekete-tengeri gabona- és műtrágyaexport támogatása is.
Ennek következtében például egyes orosz bankok korábban zárolt európai vagyonát részben feloldhatják a zár alól az agrárelszámolások gördülékenysége érdekében,
és a jellemzően az államhoz és a putyini rezsim politikai elitjéhez kapcsolódó kereskedők is valamivel szabadabban üzletelhetnek, mint eddig. Ez utóbbit azért járták ki az oroszok, mert hiába magasak a világpiaci árak, a nyugati pénzügyi szankciók és kereskedelmi korlátozások miatt a korábbinál jóval költségesebb, és így egyáltalán nem problémamentes az orosz mezőgazdasági export.
A másik fontos elem az európai uniós és amerikai exportkorlátozások enyhítése. Az orosz mezőgazdaság a mezőgazdasági gépek, de még a vetőmagok, tenyészállatok és állategészségügyi termékek jelentős részét is külföldről, jellemzően nyugatról importálja. A korábbi exportkorlátozások fényében már rövid távon is komoly problémát okozott volna az orosz mezőgazdaságnak a nyugati import kiesése; az ukrán–orosz megállapodás farvizén kialkudott amerikai és európai engedmények jelentősen mérsékelhetik ezeket a problémákat, írta a Carnegie agytröszt elemzője.
Az orosz külügyminiszter-helyettes szerdán arról beszélt, hogy ha az orosz agrárexportot hátráltató szankciókat nem oldják fel azonnal, a megállapodás összeomolhat, ami jelzi, hogy a kötélhúzás még nem zárult le.
Ezzel együtt az oroszokat sem kell félteni. Az ukrán kormány vádja szerint az orosz megszállók félmillió és egymillió tonna közötti mennyiségű búzát loptak el ukrajnai silókból. Ezt a kijevi közgazdaságtudományi egyetem elemzése szerint az is alátámasztja, hogy az Ukrajnához tartozó, Oroszország által 2014-ben elfoglalt Krím félszigetről idén mintegy 460 ezer tonna gabonát exportáltak az oroszok, jellemzően kikapcsolt jeladóval közlekedő fantomhajókon, miközben tavaly mindössze 8 ezer tonnát tett ki a krími gabonaexport.