Három híddal kezdődhet az ukrán ellentámadás, a rakéta-sorozatvetők borítják az orosz logisztikát

Legfontosabb

2022. július 24. – 15:53

frissítve

Három híddal kezdődhet az ukrán ellentámadás, a rakéta-sorozatvetők borítják az orosz logisztikát
Egy autó halad el a Dnyipro folyón átívelő herszoni Antonyivkai hídon egy rakétacsapás okozta kráter mellett 2022. július 21-én – Fotó: AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Hónapok óta készülnek Ukrajnában egy nagyobb ellentámadásra, ennek pedig az első jelei lehetnek azok a rakétatámadások, amelyekkel a Herszonhoz közeli hidakat rombolják. Ha a hidak használhatatlanná válnak Herszon megyében a Dnyeper (vagy Dnyipro) mentén, az szinte lehetetlenné tenné a folyótól nyugatra lévő orosz erők utánpótlását – mondja Rácz András. A Német Külpolitikai Társaság (DGAP) külsős munkatársa szerint azonban még az sem világos, hogy az ellentámadás egy új ukrán offenzívát jelent-e majd, vagy csak az eddigi műveletek felgyorsítását.

Míg Ukrajna visszatámadna, addig Oroszország a hírek szerint már le is papírozná a megszállt területek annektálását népszavazásokkal. Azonban ehhez egyrészt el kéne foglalnia Donyeck megye teljes területét, ahol még bőven vannak a több hónapig tartó ostrom után bevett Mariupolhoz hasonlóan megerősített ukrán városok – másrészt Herszon és Zaporizzsja megyében nincs elég kollaboráns a referendumok megszervezéséhez. Emellett erősen bizonytalan a jogi környezet is, miközben az ukránok támadási potenciálja folyamatosan nő az érkező nyugati fegyverekkel.

Közben pénteken Oroszország és Ukrajna az ENSZ és Törökország közvetítésével megállapodást írt alá a fekete-tengeri kikötők újranyitásáról és a gabonaexport újraindításáról. Eszerint Törökország biztonsági garanciáival elszállíthatják az ukrán gabonát a Fekete-tengeri kikötőkből. Csakhogy a megállapodás után egy nappal, szombaton rakétatámadások érték az odesszai kikötőt – a gabonatárolóktól messzebb –, amiről az oroszok először azt állították, hogy semmi közük hozzá, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint viszont ezek is bizonyítják, hogy Oroszország mindig megszegi az ígéreteit.

Úgy tűnt, egy lépéssel közelebb a gabonaválság megoldása

A Törökországban tető alá hozott megállapodás alapján a harmadik országból érkező, semleges teherhajókat ukrán hajók fogják átkísérni a kikötők környékének elaknásított vizein – az orosz fél pedig garantálja, hogy nem támadja meg ezeket a hajókat. A törökök azt vállalták, hogy az ENSZ támogatásával minden rakományt átvizsgálnak, hogy nem használják-e fegyvercsempészet álcázására a hajókat. Egyelőre három kikötőből indultak volna meg a szállítások: Odessza, Pivdennij és Csornomorszk.

Oroszország sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy az ukrán fél szedje fel a kikötői elől az aknazárat – amit viszont Ukrajna épp azért telepített, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta ne tudja támadni az ukrán partokat.

„Ma már Ukrajnának vannak olyan modern, hajó elleni rakétái, amelyek nagyon költségessé tennének orosz oldalról egy ilyen műveletet. De egyrészt amikor ezt az aknazárat telepítették, akkor még nem voltak ezek a rakéták, másrészt a hadműveletek eddigi tapasztalata alapján az orosz hadvezetés eddig sem volt különösebben érzékeny a veszteségekre. Az ukrán aknazár egy nagyon erős garanciája annak, hogy Oroszország nem próbál meg haditengerészeti műveletet végrehajtani az ukrán fekete-tengeri partvidék ellen” – mondja Rácz András.

Olekszandr Kubrakov ukrán infrastruktúra-ügyi miniszter kezet fog Hulusi Akar török védelmi miniszterrel, az előtérben António Guterres ENSZ-főtitkár és Recep Tayyip Erdoğan török elnök ül az asztalnál – Fotó: Umit Bektas / Reuters
Olekszandr Kubrakov ukrán infrastruktúra-ügyi miniszter kezet fog Hulusi Akar török védelmi miniszterrel, az előtérben António Guterres ENSZ-főtitkár és Recep Tayyip Erdoğan török elnök ül az asztalnál – Fotó: Umit Bektas / Reuters

Az a szombati rakétatámadás előtt is kérdés volt, hogy a megállapodást a három fél betartja-e – és hogy a harmadik ország zászlaja alatt hajózó, semleges kereskedelmi hajók is megbíznak-e a megállapodásban. A háború elején ugyanis az orosz Fekete-tengeri Flotta több kereskedelmi hajót is megrongált, mondja Rácz: „Ők nem voltak hadviselő felek, mégis beléjük lőtt az orosz Fekete-tengeri Flotta az első hetekben. Ezért semleges országbeli kereskedelmi hajók számára nem lesz kockázatmentes bízni ebben az orosz garanciában.”

Rácz András szerint sok helyen sebezhető a kidolgozott struktúra. „Nem tudjuk például, mi történne, ha egy ilyen átkísért kereskedelmi hajó mégis felrobbanna, akár az ukránok hibájából, akár egy horgonyáról elszabadult akna, akár egy orosz különleges művelet miatt. Én őszintén remélem, hogy ennek a megállapodásnak köszönhetően végre el tud indulni az ukrán gabona exportja, de van bennem bőven aggodalom is ezzel kapcsolatban.”

Szerinte az odesszai kikötő elleni rakétatámadás mindenesetre nem ad okot túl sok bizakodásra. „Az akciót ugyanis annak ellenére hajtottak végre az oroszok, hogy a megállapodásban konkrétan szerepel a gabonaexportra használt kikötők támadásának tilalma.”

Három híd Herszon határában

Közben egyelőre még bizonytalan, hogy mikor indulhat el az az ellentámadás Ukrajna részéről az oroszok által megszállt területek irányába, amelyekről már hetek óta beszél több hivatalos személy is. Korábban már felszólították Herszon és Zaporizzsja megyék civil lakosságát is arra, hogy lehetőleg próbáljanak biztonságos helyre menekülni – ezzel is megelőzve azt, hogy érintettjei legyenek az ukrán ellentámadásnak. Rácz András szerint nyilvános forrásból még azt sem lehet megmondani, mi lesz ténylegesen a „nagy” ellentámadás: egy új offenzívát ért ezalatt a kijevi vezetés, vagy csak az eddigi ukrán műveletek felgyorsítását. A Herszonhoz közeli területet itt lehet megnézni az Institute for the Study of War térképén:

„Az már elég valószínű, hogy az ellentámadás fókusza Herszon megyének a Dnyepertől nyugatra fekvő területe lesz. Itt Ukrajna eddig is ellentámadásban volt, és a terület logisztikailag is a legegyszerűbb az ukránok számára: míg az orosz utánpótlási vonalak elég hosszúak, az ukrán utánpótlás vonalai rövidek, hiszen ott van mögöttük Közép- és Nyugat-Ukrajna egésze” – mondja Rácz.

„Harmadrészt – és ez egy kulcselem – Herszon megye nyugati részét az összes többi megszállt területtel a Dnyeperen három darab híd köti össze. Ez egy elég szűk keresztmetszet.”

Herszon közelében a legnagyobb híd az antonyivkai közúti híd – ezen kívül még egy közeli vasúti híd van Bribrinyovszkénél, és egy harmadik híd északabbra, Nova Kahovkánál. „Az antonyivkai hidat már rakétatüzérséggel lövi az ukrán tüzérség. Önmagában nem könnyű lerombolni egy hidat, de kárt okozni lehet benne, és az látszik, hogy az orosz légvédelem nem képes elfogni ezeket az ukrán rakétákat. Ha ilyen tempóban rombolják, akkor a híd záros időn belül használhatatlan lesz. Márpedig ha használhatatlanná válik, az gyakorlatilag lehetetlenné teszi, vagy legalábbis nagyon megnehezíti a Dnyepertől nyugatra lévő orosz erők utánpótlását.”

Ukrán tüzérségi ütegek katonái a herszoni frontvonalnál lévő katonai központban 2022. július 15-én – Fotó: Metin Aktas / Anadolu Agency / AFP
Ukrán tüzérségi ütegek katonái a herszoni frontvonalnál lévő katonai központban 2022. július 15-én – Fotó: Metin Aktas / Anadolu Agency / AFP

A harcok egyébként folyamatosak ezen a részen, amióta az ukránok felmentették a közeli Mikolajiv környékét az oroszok támadása alól. Ezek után Ukrajna folyamatosan vett vissza kisebb-nagyobb területeket, azonban a megye székhelye, Herszon városa csak most került belátható közelségbe. „Mostanáig két nagyobb város került az oroszok kezére: Herszon és Mariupol. Nyilván Mariupol visszafoglalására nincs esély belátható időn belül, de Herszon visszafoglalása teljes mértékben lehetséges, mivel a folyó jobb partján fekszik.” A területen az oroszok eddig is csak korlátozott számban voltak jelen, „hét-nyolc, legjobb esetben tíz zászlóalj harccsoporttal”.

A hidak támadása előre jelezheti azt, hogy Ukrajna hamarosan megindítja azt a bizonyos, régóta ígért ellentámadást. Ha pedig az ukránok kiiktatják a Herszon megyében fekvő három hidat, akkor a megye nyugati része teljesen elszigetelődik. „Az oda beszoruló orosz egységek, ha Moszkva nem vonja ki őket idejében, vagy megsemmisülnek, vagy megadják magukat. Ezen a ponton a hidak pusztulása szerintem ki fogja váltani azt, hogy Oroszország elkezdi kivonni az ottani erőit. A Dnyeper ugyanis azon a szakaszon egy irdatlan nagyra felduzzasztott folyó, mindkét partján mocsárvidékkel. Hidak nélkül nem lehet ellátni a folyó túloldalán levő erőket, különösen nem a modern, nyugatiaktól kapott ukrán fegyverek tüzérségi lőtávolságán belül.”

Megnehezíti az orosz logisztikát a HIMARS

Igaz, Rácz András kiemelte, hogy bár a hidak lerombolása gyakorlatilag a peremfeltétele annak, hogy az ukránok visszafoglalják Herszon megye nyugati részét, azonban ez valahol a róka fogta csuka helyzete is: „Ha lerombolják a hidakat, akkor ezeken nem lehet átkelni a megye keleti része felé sem, és onnantól kezdve Herszon megye többi részét és Zaporizzsja megyét csak északi irányból, Zaporizzsja felől indulva lehet megpróbálni visszafoglalni. Ez viszont sokkal közelebb van az orosz főerőkhöz, logisztikailag is sebezhetőbb, kitettség szempontjából is sebezhetőbb útvonal.” Ráadásul az ukrán hídrombolásokra az oroszok is adhatnak hasonló választ:

„Eddig a Dnyeper hídjait nem érte komolyabb orosz támadás, de ha az oroszok elkezdik válaszként Dnyipro, Zaporizzsja vagy Kremencsuk városánál lőni a hidakat, akkor az meg fogja nehezíteni az ukrán ellentámadási kísérleteket,

amelyek Zaporizzsjától indulnának dél felé, a Dnyepertől keletre fekvő területeken. Elképzelhető, hogy meg fogják csinálni, igaz, errefelé viszonylag sok híd van a folyón, tehát kicsit egyszerűbb a helyzet, mint a Dnyeper alsó szakaszán.”

Az ukránok viszont a hidak támadásával, és a várható ellentámadással Rácz szerint rákényszeríthetik Oroszországot arra, hogy priorizáljon: „Az oroszoknak nincs ahhoz elég bevethető szárazföldi erejük, hogy egyszerre folytassák a donbaszi hadműveleteket a korábban látott intenzitással, és ezzel egy időben nagyobb erőket vezényeljenek Herszonba. A Donbaszban egyébként hétfőn-kedden véget is ért a bejelentett hadműveleti szünet, ami során egy időre csökkent a harcok intenzitása.”

Ráadásul az oroszok számára komoly logisztikai nehézséget okoz az amerikai HIMARS rakéta-sorozatvetők megérkezése. „Az orosz haderő logisztikai rendszere alapvetően a vasúton alapul, szeretik a lehető legközelebb szállítani a hadianyagot vasúton a fronthoz, és csak a legutolsó szakaszon vinni teherautóval. Az ukrajnai háborúban ez a legutolsó, teherautós szakasz jellemzően 30-50 kilométer volt, attól függően, hogy hol volt a fronthoz legközelebbi, ilyesmire alkalmas vasúti pályaudvar. Eddig így az átrakó pontok kívül estek az ukrán tüzérség maximális lőtávolságán. Viszont a HIMARS-ok érkezésével ez a szükséges »biztonsági távolság« megnőtt 80 kilométernél is többre, és ugye ehhez jön az a probléma is, hogy hol van a legközelebbi alkalmas pályaudvar, amit már nem érnek el a HIMARS-ok. Így az oroszoknak muszáj lesz megnyújtani ezt a legutolsó, teherautókon szállított szakaszt, hogy a HIMARS lőtávolságán kívülre kerüljenek a logisztikai raktárak és kirakópontok, ahol átpakolják a fegyvereket vasútról a teherautókra.”

Rácz szerint nagyon megbonyolítja a logisztikát, hogy az eddigieknél egy több mint kétszer akkora szakaszon kell teherautóval szállítani, de ehhez nincs kétszer annyi teherautója az orosz hadseregnek. „Ez egy komoly szűk keresztmetszet a szállításban, annál is inkább, mert az üzemanyag-fogyasztás is duplázódik, miközben az utak áteresztő-képessége nem nő.”

Egy M142-es tüzérségi rakétarendszert (HIMARS) használnak egy meg nem nevezett helyen, Ukrajnában 2022. június 24-én – Fotó: Pavlo Narozhnyy / Reuters
Egy M142-es tüzérségi rakétarendszert (HIMARS) használnak egy meg nem nevezett helyen, Ukrajnában 2022. június 24-én – Fotó: Pavlo Narozhnyy / Reuters

Népszavaztatnának az oroszok

A HIMARS-rakéták fenyegetése miatt nemrég Szergej Lavrov külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az oroszoknak meg kell növelniük a céljaikat Ukrajnában – így megszállás alá vonnák Donyeck és Luhanszk megye mellett Herszon és Zaporizzsja megyéket is. Azonban Rácz András szerint Lavrov nyilatkozatát nem lehet komolyan venni, hiszen még az eddig minimumcélként kitűzött donbaszi hadműveletet sem tudták az oroszok teljesíteni. „Ha Oroszország nem rendel el mozgósítást, nem mozdul el a »különleges katonai művelet« narratívájától, és nem vált át oda, hogy ez háború, akkor nincs elegendő orosz erő ahhoz, hogy Lavrov fenyegetéseit beváltsák.”

Bár Luhanszk megye most már teljesen az oroszok kezén van, Donyeck megyében csak most indulhatnak be igazán a harcok Bahmutért, Szlovjanszkért és főképp Kramatorszkért.

„Három végletekig megerődített városról van szó, gyakorlatilag Mariupol 2, Mariupol 3 és Mariupol 4. Ennek a három városnak, és főleg Kramatorszknak a bevétele csak nagyon kemény és véres, hosszan elhúzódó harcok árán lesz lehetséges, ha egyáltalán lehetséges.”

Rácz szerint azt is láttuk, hogy Szeverodonyeck is meddig tartotta magát, pedig az kisebb, és egy nagyon sebezhető pozícióban, a donbaszi kiszögellés csücskében fekvő város volt. A keleti frontot itt lehet megnézni az Institute for the Study of War térképén:

Donyeck megye bevétele viszont kulcsfontosságú Oroszország számára, hiszen a területet Luhanszk megyével együtt egy „nyilvánvalóan minden elemében torz és hamis” népszavazáson keresztül csatolná magához. „A kérdés az, hogy mikor tudják megcsinálni ezt a népszavazást, és ez megint egy csapdahelyzet, hiszen nincs értelme referendumot csinálni addig, amíg Donyeck megye egésze nincsen meg.”

Rácz azt mondja, lehetett hallani terveket arról, hogy a szavazás időpontját szeptember 11-re vagy annak környékére tűzzék ki. „Mivel Oroszország egy óriási föderáció, a különböző föderatív objektumok miatt minden évben vannak regionális választások, ahol vagy a helyi parlamentet, vagy a helyi tanácsot, vagy a kormányzókat választják meg. Ezt egyesített választásnak (szó szerint egységes szavazási napnak) hívják, ami idén szeptember 11-re esik – és rebesgették, hogy a voksolást esetleg összevonják az ukrajnai területeken a »függetlenségi« népszavazással.”

„De ez azt jelentené, hogy mostantól számítva nyolc hét alatt végezni kellene a Donbasz egészével, ami most nem tűnik reálisnak” – mondja Rácz.

Hozzátette, ettől függetlenül lehetséges, hogy külön Luhanszk megyében, vagy akár Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt részein is népszavazást rendezzenek a „függetlenségről”, azonban erre nem lát sok esélyt. „Rengeteg helyi kollaboráns kell ahhoz, hogy egy akármennyire is fake népszavazást megrendezzenek: szavazóköröket kell felállítani, bizottságok kellenek, szavazóbiztosok kellenek. Ezt pedig megnehezíti, hogy nagyon erős az ukrán ellenállás a megszállt területeken, és rendszeresen ölnek kollaboránsokat.”

Ráadásul, ha a Herszon és Zaporizzsja megyékben megszállt területeket akár népszavazással, akár példa nélküli módon népszavazás nélkül magába foglalná Oroszország, akkor megszűnhet a mozgástere azzal kapcsolatban, mit ajánljon fel egy fegyverszünet esetén. „A Krím félszigetet Oroszország annektálta, míg Donyeck és Luhanszk megyében elismerte az úgynevezett »népköztársaságok« függetlenségét, és jogilag is elkötelezte magát ezek védelme mellett. Ezt a két területet így nagyon nehéz lenne visszavenni az oroszoktól – Herszon megye, Zaporizzsja megye és Harkiv megye megszállt területeivel kapcsolatban viszont az Orosz Föderációnak nincs semmiféle szerződéses, jogi vagy védelmi kötelezettsége.”

Emberek érkeznek, hogy orosz útlevelet kapjanak Herszon központjában 2022. július 21-én, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a rendeletet, amely megkönnyíti a Herszon és Melitopol körüli területek lakosainak az útlevelek megszerzését – Fotó: Anadolu Agency / AFP
Emberek érkeznek, hogy orosz útlevelet kapjanak Herszon központjában 2022. július 21-én, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a rendeletet, amely megkönnyíti a Herszon és Melitopol körüli területek lakosainak az útlevelek megszerzését – Fotó: Anadolu Agency / AFP

„Egy ukrán ellentámadás után elképzelhető lenne, hogy ad absurdum az orosz oldal visszaadja Harkiv, Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt területeit, cserébe »megvédik« a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok »függetlenségét«, és itt a vége, húzunk egy fegyverszüneti vonalat. A fenti területeket azért is feladhatná az orosz fél, mert alig van kollaboráció, az orosz megszállás támogatottsága a nullát közelíti – nem úgy, mint 2014-ben a Krímben. Viszont ha csinálnak egy annexiót, akkor megszűnik ez a mozgástér.”

Az esetleges függetlenségi „népszavazások” esetében szintén problémát jelent Rácz szerint Zaporizzsja és Herszon megyékben, hogy nem egyértelmű, milyen jogrendszer szerint zajlanának. „Ott ugyanis nincs az ukránhoz képest alternatív jogrendszer. Az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok területén legalább van valamiféle jogrendszer, ami ugyan illegitim, de legalább van a két kváziállam létének köszönhetően. Ott vannak bizonyos, többé-kevésbé átlátható szabályok arra, hogy kellene megrendezni mondjuk egy népszavazást.”

Rácz szerint Herszon és Zaporizzsja megyékben viszont nincs ilyen „alternatív államiság”, még annyira sem, mint a 2014 óta megszállt donbaszi területeken. „Nincs Zaporizzsjai vagy Herszoni Népköztársaság nevű szeparatista entitás. Van egy de facto orosz katonai igazgatás, de ez nincs semmilyen módon legitimálva. Ami azt eredményezi, hogy bármiféle, itt rendezett »népszavazás« még annyira sem lenne legitim, mintha a Donbaszban tartanának ilyesmit.”

Igaz, Rácz szerint az oroszoknak nincsen egy rögzített tervük az ukrajnai háborúban, hanem több párhuzamos tervet dolgoznak ki és futtatnak egyidejűleg – és azt valósítják meg, amit a katonai realitások lehetővé tesznek.

Belül is rendezik soraikat az ukránok

Ha Oroszország komolyan gondolja a népszavazási terveit Herszon és Zaporizzsja megyékben, akkor versenyt kell futnia időben az ukrán ellentámadási tervekkel is. Az ukrán fél nemcsak a hidak támadásával jelzi egyébként a készülődést, de egyre intenzívebben rendezi a sorait a politikai-katonai vezetésben is: múlt vasárnap adtak ki rendeletet arról, hogy Zelenszkij elnök felfüggesztette az ukrán főügyészt, és leváltották az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjét, Ivan Bakanovot is. Utóbbi hír Rácz szerint nem túl meglepő, hiszen az SZBU a háború kezdetétől fogva „nem állt a helyzet magaslatán”.

„Különösen Herszonnál látszódott az, hogy az SZBU nem tett meg mindent, hogy meg lehessen védeni a várost. A háború első heteinek egyik nagy rejtélye volt, hogy hogyan kerülhetett az a bizonyos három híd épségben az oroszok kezére? Nyilvános forrásokból nem lehetett megmondani akkor, de ma már tudjuk, hogy azért, mert a helyi SZBU, noha erre parancs volt, nem robbantotta fel ezeket a hidakat. Ezért esett el Herszon, és ezért esett el majdnem Mikolajiv.”

Emellett Rácz szerint volt több nagyon súlyos, „magas beosztású hivatalnokokat és biztonsági vezetőket érintő” kémkedési ügy is, ezek közül többet az ukránok a feltárásuk után nyilvánosságra is hoztak.

„Nem tudjuk, hogy hány olyan ügy van, amit feltártak, de nem hoztak nyilvánosságra.” Ezekkel együtt szerinte mind szakmai, mind politikai szempontból érthető lépés volt Bakanov menesztése: „Az SZBU nagyon súlyos hibákat vétett, és nagyon súlyos problémákat nem előzött meg. Ráadásul Bakanovnak nem volt biztonsági háttere: úgy került egy nemzetbiztonsági szolgálat élére, hogy semmilyen típusú múltja és tapasztalata nincsen ehhez – és ez azért egy olyan pozíció, ahonnan nehéz nyerni.”

Nemcsak belföldön, de külföldön is sorcseréket hajtott végre az ukrán fél: menesztettek több magas rangú diplomatát is a posztjáról, köztük Ljubov Nepop budapesti és Andrej Melnik berlini nagykövetet is. Rácz szerint azonban ezek nem feltétlenül jelentenek rendkívüli személycserét: „Nagyon sokan voltak közülük nagyon sokáig: Melnik például 2014 óta szolgált berlini nagykövetként, és a budapesti ukrán nagykövet, Nepop is már a hetedik évét kezdte meg. A koronavírus-járvány pedig nagyon súlyosan érintette Ukrajnát, így két évre gyakorlatilag az összes diplomáciai rotáció leállt – ezért sok ember esetében egyszerűen már érett a rotáció.”

Ljubov Nepop budapesti nagykövet egy háborúellenes sajtótájékoztatón 2022. május 3-án a Duna partján – Fotó: Ljubov Nepop / Facebook
Ljubov Nepop budapesti nagykövet egy háborúellenes sajtótájékoztatón 2022. május 3-án a Duna partján – Fotó: Ljubov Nepop / Facebook

Bár vannak arról pletykák, kit miért váltottak le a nagyköveti posztról, Rácz szerint erről biztosat csak akkor lehet majd tudni, ha kiderül, hova távoznak az eddigi nagykövetek.

„Nagyon fontos indikátor lesz, hogy mi lesz Melnikkel, Nepoppal és a többiekkel, amikor hazamennek az ukrán külügybe. Ha mondjuk valamelyikükből miniszterhelyettes lenne, akkor utólag majd szépen össze fog állni, hogy azért kellett valakit hazahozni Berlinből, Budapestről vagy máshonnan, mert az adminisztrációban magasabb posztot szántak neki.” Mivel a nagykövetváltásokat hagyományosan egyébként is nyáron szokták rendezni a diplomáciai szolgálatok, hogy minél kevesebb legyen a fennakadás, így elképzelhető, hogy tényleg csak a normális ügymenet részeként váltották le a diplomatákat a posztjaikról.

Kövess minket Facebookon is!