Az oroszok ígérik, kiengedik az ukrán búzát, de csak a kikötők aknamentesítésére hajtanak

Legfontosabb

2022. június 03. – 12:32

Az oroszok ígérik, kiengedik az ukrán búzát, de csak a kikötők aknamentesítésére hajtanak
Egy gazdálkodó búzát lapátol a magtárában a kijevi régióban – Fotó: Dogukan Keskinkilic / Anadolu / AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • A háború miatt 20-25 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában, emiatt a világ több országában éhínség fenyeget.
  • Vlagyimir Putyin megígérte: segít megnyitni az ukrán kikötőket, humanitárius folyosókat hoznának létre az ukrán gabonának.
  • Logikus oka azonban nincs rá, hiszen amíg Ukrajna nem exportál, Oroszország még drágábban értékesítheti a terményeit.
  • Közben Ukrajna aratáshoz készülődik, de nem fogják tudni hová tenni a terményt, mert a silóikban még ott van a tavalyi gabona is, amit nem tudtak kivinni az országból.
  • A déli kikötőváros, Odessza megnyitása segíthetne rajtuk, de attól félnek, ha felszedik az aknákat a tengerből, az oroszok támadásba lendülnek.

Oroszország kész kiengedni Ukrajnából a háború miatt ottrekedt gabonát. Legalábbis a Kreml közleménye szerint ezt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök török kollégájának, Recep Tayyip Erdoğannak hétfőn telefonon. Putyin a tárgyaláson késznek mutatkozott arra, hogy feloldja az ukrán kikötők blokádját, elősegítve, hogy a gabonaszállítmányok akadálytalanul hagyhassák el Ukrajnát. Azóta ezt az orosz védelmi minisztérium is megerősítette humanitárius folyosók lehetőségéről beszélve.

De hihetünk-e Putyinnak?

A rövid válasz az, hogy inkább nem, mint igen. Ezeket a cikkeket azonban nem azoknak írjuk, akik megelégszenek a rövid válasszal, a valóság általában úgyis a hosszú válaszhoz áll közelebb, úgyhogy alább következzen is ez a bizonyos hosszú válasz.

Aknát szedjed ki, lécci, jó?

Ukrajna a világ egyik legnagyobb élelmiszer-exportőre, de miután az országot február 24-én megtámadta az orosz hadsereg, az ukránok érdemben nem tudnak a világpiacra juttatni élelmiszert. A háború első heteiben nem is akartak, nehogy végül éhen maradjanak, május eleje óta azonban készen állnak az exportra, az ENSZ becslései szerint kb. 20-25 millió tonnányi gabona lehet most Ukrajnában, ami a háború miatt nem tudja elhagyni az országot (arról itt írtunk korábban, ez milyen brutális élelmiszerválságot jelenthet a világ számos országában).

Elsősorban azért, mert az orosz haditengerészet blokád alatt tartja a megmaradt ukrán gabonakikötőket, és a Fekete-tenger több helyütt tele van aknákkal.

Ezeket az aknákat az ukránok tették le, főleg a legfontosabb kikötőjük, Odessza körül. Az oroszok szemét nagyon szúrják ezek a szerkezetek, de nem azért, mert az ukrán gabonaszállítmányok nélkül éhező egyiptomi gyerekekre gondolnak, hanem azért, mert így nem tudják a tenger felől megtámadni a várost.

Aknaveszélyre figyelmeztető tábla az odesszai tengerparton – Fotó: Adri Salido / Anadolu Agency / AFP
Aknaveszélyre figyelmeztető tábla az odesszai tengerparton – Fotó: Adri Salido / Anadolu Agency / AFP

Az oroszok most az ukrán gabona kiengedéséről szóló ígéreteikhez mindig hozzáteszik, hogy szerintük a világméretű élelmiszerválságot Ukrajna idézte elő azzal, hogy aknákat helyezett el a Fekete-tengeren, ezzel megbénítva a saját gabonaexportját, és hogy ezeket az aknákat ki kell szedni a tengerből. Erről szól a gabonának nyitott humanitárius folyosó ötlete is: az oroszok elsősorban az Odessza körüli vizek aknátlanítását követelik.

Az ukrán vezetés csak abban az esetben szedné ki az aknákat a vízből, ha valódi garanciákat kap arra, hogy az oroszok nem tudják majd kihasználni a helyzetet. Tarasz Kacska ukrán gazdaságiminiszter-helyettes szerint ilyen feltétel lenne, ha harmadik országok hadihajói állomásoznának a térségben, és az oroszok helyett ők biztosítanák a gabona kijutását.

De az oroszok csupán azt ajánlották fel, hogy humanitárius folyosót nyitnak az ukrán gabonának a tengeren, de abba nem mentek bele, hogy a folyosó biztonságára külföldi hadihajók ügyeljenek.

A vonat nem lesz jó

Ukrajnának persze sokkal sürgetőbb megoldást találni a helyzetre. Áprilisban és májusban az ukrán exportőrök többsége a romániai Konstanca felé igyekezett, bárkákon, teherautókon és vonattal vitték a gabonát a kikötőbe, amit már nem fenyegetnek az orosz hadihajók. Azóta több gabonaszállító hajó is elindult Konstancából, már több mint 200 ezer tonnányi ukrán élelmiszer hagyta el a dokkokat. A román kormány nagyszabású közlekedésfejlesztési projekteket indított, hogy megkönnyítsék az ukrán gabona Konstancába jutását, de akármennyire sietősen adnak is át új vasútvonalakat, az várhatóan nem lesz elég gyors.

Már csak azért sem, mert Ukrajnában heteken belül megkezdődik az újabb aratás, a tavaszi búzáé, a repcéé és az árpáé. A gazdák az idén még annak ellenére is jó termést várnak, hogy a háború miatt a szántóföldek jelentős részét nem tudták bevetni, várakozásaik szerint kb. 30 millió tonna lehet az idei termés, aminek többségét valószínűleg szintén exportálni fogják.

Ezt a terményt az aratás után valahol el kell helyezni,

de nem lehet, mert az ukrán silók jelentős része (legalább 35 százaléka) tele van a tavalyi gabonával, amit a háború miatt még nem sikerült eladni.

Tehát mindenképp gyorsítani kell a gabona kijutását az országból, ez pedig kizárólag újabb kikötők hadrendbe állításával lehetséges. Bulgáriában is dolgoznak már a várnai kikötő bővítésén, de ez semmiképp sem lesz óriási segítség, Várna ugyanis még Konstancánál is messzebb van az ukrán termőföldektől, hiába jut le oda a gabona teherautón, vonaton és uszályokon, nem tudnak elég terményt kijuttatni az országból.

Összehasonlításképp: az első gabonaszállító hajó, ami ukrán terményekkel megrakva hagyta el a konstancai kikötőt áprilisban, 71 ezer tonna kukoricát szállított. A hajó megtöltéséhez 49 uszály és vonat rakománya kellett, ugyanis egy 600 méter hosszú vasúti szerelvény kb. 1900 tonna gabonával bír el, egy hat uszályból álló kötelék pedig maximum 18 ezer tonna gabonát szállít. A közúti szállítás ezekhez képest említést sem érdemel.

A tudomány mai állása szerint a nemzetközi gabonaexportot csak egyféleképp lehet hatékonyan csinálni:

a gabonát minél hamarabb hajóra kell pakolni egy tengeri kikötőben. Minél tovább utazik uszályokon és vonatokon, annál kisebb teljesítményű és annál időigényesebb a szállítás.

Majd talán a Harpoonokkal

Éppen ezért lenne nagyon fontos, hogy az ukrajnai kikötőkből is megindulhasson a hajóforgalom. Az élelmiszerárak világszerte az egekbe szöktek, az ukrán gabona megszokott célterületein, azaz Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában több országban is súlyos élelmiszerválság fenyeget.

Az Egyesült Államok, az Európai Unió, az ENSZ és több nemzetközi szervezet hetek óta lobbizik Moszkvában annak érdekében, hogy az orosz hajók oldják fel az ukrajnai kikötők blokádját, de ilyesmire vonatkozó ígéretet eddig csak Erdoğan kapott hétfőn Putyintól, aztán kiderült, hogy ez csak a gabonafolyosóra vonatkozik, és valószínűleg csak a Fekete-tenger aknátlanításáról szól.

A nyugati hatalmak az ukránoknak küldött fegyvercsomagok összeállításában is elkezdték figyelembe venni a kikötők felszabadítását: Dánia amerikai gyártmányú Harpoon rakétákat is küldött az ukrán hadseregnek, amik pontosan arra jók, hogy az orosz hadihajókat a kikötőiktől távolabb szorítsák. Ha ezek a rakéták megérkeznek, azzal talán kiválthatja az aknákat az ukrán hadsereg, nélkülük viszont az aknák jelentik Odessza védelmének első és legfontosabb vonalát.

Harpoon rakétát lőnek ki egy Ticonderoga osztályú amerikai cirkálóról – Fotó: az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete
Harpoon rakétát lőnek ki egy Ticonderoga osztályú amerikai cirkálóról – Fotó: az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete

Oroszország közben letarolná a piacot

Valójában azonban az oroszoknak semmi okuk nincs a blokád feloldására, nekik tökéletesen megfelel a mostani helyzet, mégpedig azért, mert

az orosz gabona legfontosabb felvevőpiacain éppen az ukránnal verseng.

Oroszországban 2020-ban rekordmennyiségű, 133,5 millió tonna gabonát takarítottak be, ebből 85,9 millió tonna búzát. Tavaly ennél valamivel kevesebbet, de hiány akkor sem volt, az idén pedig ismét rekordtermést várnak, az előrejelzések szerint 130 millió tonna gabonát takarítanak be, amiből 87 millió tonna lesz búza. Oroszországnak tehát rengeteg exportálható gabonája, főleg búzája van, és – az ukránokkal ellentétben – működő fekete-tengeri kikötői. Vlagyimir Putyin már be is jelentette, hogy júniusban és júliusban Oroszország kész jelentős mértékben növelni a gabonaexportját.

A világpiacról ráadásul nem csak az ukrán gabona hiányzik most, a szárazság miatt India is exporttilalmat rendelt el. (India Kína után a világ második legnagyobb búzatermesztője, de a jelentős belső fogyasztás miatt általában egyik ország sem exportál sokat.)

Kukoricával töltenek fel egy teherhajót Konstancában – Fotó: Daniel Mihailescu / AFP
Kukoricával töltenek fel egy teherhajót Konstancában – Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

Nagyon kényelmes pozíció ez, és Oroszország ki is használja. A Reuters által megkérdezett elemzők szerint Oroszország rövid távon egyedül is képes lehet kiszolgálni a nemzetközi gabonakeresletet – ráadásul nagyon magas árakon. Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője többször kijelentette, Oroszország kész együttműködni a nemzetközi közösséggel a gabonahiány okozta éhínség megelőzése érdekében.

Van egy hajód, bátya? Eskü, megadom

Persze az oroszok élete sem csak játék és mese, vannak azért gondjaik is. A gabonafolyosóért cserébe Moszkva azt is kérte, hogy a nyugati hatalmak könnyítsék meg az orosz és belarusz műtrágya kijutását a nemzetközi piacra, ezt ugyanis a háborús szankciók hátráltatják.

Oroszország a világ legnagyobb műtrágyatermelője, és valóban fáj az orosz vegyiparnak, hogy nem tud annyi műtrágyát eladni, mint eddig, de azért Moszkvát sem kell félteni, megtalálták a módját az export fenntartásának. Annyira nem is volt nehéz dolguk, a legtöbb, intenzív mezőgazdasági kultúrából élő ország egyszerűen nem tud ilyen egyszerűen leválni az orosz műtrágyáról, India és Brazília például továbbra is rengeteget vásárol – aminek örülhet mindenki, aki szereti a szóját, a kávét és a cukrot, hiszen ezeknek is az egekbe szökne az ára, ha Brazília nem jutna orosz műtrágyához.

Nem csak Brazília vagy India, az egész világ szívesen venne orosz műtrágyát, és konkrétan a műtrágyavásárlást nem is tiltja semmilyen szankció. Oroszországot ebben az esetben is a pénzügyi korlátozások érintik a legérzékenyebben, műtrágyát is azért nehézkes eladnia, mert a külföldi bankok között egyre többen nem kezelnek orosz kifizetéseket. Ugyanez némileg megnehezíti azt is, hogy Oroszország nagy mennyiségben exportáljon gabonát a saját kikötőiből, hiszen az orosz gabonakereskedők nehezebben bérelnek nagy nemzetközi szállítóhajókat a terményeiknek.

Ennek ellenére az utóbbi hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy az afrikai és ázsiai gabonaimportőrök egyre nagyobb mennyiségben vásárolnak orosz gabonát, azaz valahogy mégis megtalálták a módját a kifizetések könyvelésének. Logikus is, hogy mindenki az orosz gabonát választja: az indulásra kész, míg az ukrán gabona beszerzése továbbra is rendkívül nehézkes.

Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!