Feltűnően kevés Ukrajnából menekülő kapott ideiglenes védelmet Magyarországon

Kicsivel több mint négymillió Ukrajnából érkezett menekült kapott ideiglenes védelmet az EU-ban idén júniusig az Eurostat szerint. Az uniós statisztikai hivatal szerdán kiadott adatai alapján a legtöbben (1,3 millióan) Németországban, Lengyelországban (közel 978 ezren) és Csehországban (majdnem 350 ezren) kaptak ilyen státuszt.

Az EU az Ukrajna elleni orosz invázió után pár nappal, 2022 márciusában döntött arról, hogy ideiglenes védelmet nyújt a megtámadott országból menekülő embereknek.

A saját lakosságukhoz képest 2004 óta csatlakozott keleti tagállamok adták meg a legtöbbször az ideiglenes menekültügyi státuszt az Ukrajnából érkezőknek. Ezer főre vetítve Csehország (32,2), Lengyelország (26,6), Észtország (25,8), Bulgária (24,9) és Litvánia (24,7) áll az első öt helyen.

Magyarország az utolsók között

A mellékelt térképen is feltűnő, hogy Magyarország – Ukrajna szomszédjaként – lakosságarányosan nemhogy a régiós adatoktól, de az uniós átlagtól is messze elmarad. Összesen alig 32 ezren kaptak ideiglenes védelmet, amivel ezer főre vetítve a második leggyengébb kategóriába került.

Bár pontos számot nem írtak, de az Eurostat statisztikáiból a 2023-as lakosságszám és a védettek 2023. júniusi adatai alapján pár perc táblázatba rendezés után látható, hogy

Magyarország ezer főre vetítve az ötödik legkevesebb Ukrajnából menekülőnek, valamivel több mint 3,3-nak adott ideiglenes védelmet.

Ennél csak a – kiskorúakkal általában nem számoló – francia (alig 1), görög (2,4), olasz (2,7) és máltai (közel 3,3) adat rosszabb, az uniós átlag nagyjából 9,1.

A magyar arányt csökkenthetik a Kárpátaljáról menekülő kettős állampolgárok. Ők a magyarral együtt uniós polgárnak is számítanak, a statisztika viszont az Ukrajnából érkezett nem uniós állampolgároknak adott védelemről szól. Ugyanakkor – a kormány oroszbarát politikája mellett – a hazai intézmények hozzáállása visszatarthatja az Ukrajnából jövőket a státusz magyarországi igénylésétől.

Az uniós alapjogi ügynökség júniusi jelentése alapján a magyar hatóságok nem adnak elég tájékoztatást az ideiglenes védelemről, így sokan nem is kérik ezt.

A magyar kormány rendszeresen azt hangoztatja, hogy hazánk a valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, és több mint egymillióan „távoztak Magyarországon keresztül” a szomszédos országból.

Az MTI a cseh adattal foglalkozott, Magyarországot meg sem említette

A magyar állami hírügynökség egy árva szóval sem említette Magyarországot az Eurostat adatairól szóló szerdai közleményében. Az MTI a prágai tudósítójától vette át, hogy lakosságarányosan a cseheknél kaptak a legtöbben ideiglenes védelmet, de csak kétharmaduk talált állást és több mint felük a képzettsége alatti munkakörben dolgozik.