Balhéval, helyenként épphogy, de megszavazta az uniós migrációs csomag kulcselemeit az EP

Az Európai Parlament (EP) szerdán megszavazta a menekültügyi és migrációs csomag kulcselemeit, írja a testület közleménye. Ahogy arról korábban írtunk, az EP tavaly decemberben egyezett meg a tagállami Tanáccsal a gyakorlatilag nyolc éve tárgyalt szabályozásról, miután a miniszterek legyűrték a legvitatottabb javaslatokat:

• a menekültügyi és migrációkezelési rendszerről, valamint a menekültügyi eljárásokról;
• illetve a vészhelyzetekről szóló rendeletet.

A csomagban külön jogszabályok vannak, de ezek időnként áthivatkoznak egymásra, politikailag pedig nagyrészt együtt kezelik ezeket, mert a tagállamok és a parlamenti frakciók a paktum több elemét érintő kompromisszumokat is köthettek – azaz egy bebukott szavazás akár a többit is magával ránthatta volna.

Mi van a csomagban?

A menekült- és migrációkezelésről szóló rendelet nem a menedékkérők áthelyezését, hanem a szolidaritást tenné kötelezővé a migrációs nyomás alatt álló országokkal: választani lehetne a pénzügyi hozzájárulás, a menedékkérők átvétele vagy technikai támogatás között. Emellett a menekültügyi eljárásról szóló rendelet közös szabályokat hozna létre a folyamatra, az elutasítottak visszaküldésére és rövidebb határidőket szabna az eleve alaptalan kérelmek elbírálására. Bevezetnék a határeljárásokat, ami tulajdonképpen egy új szűrő lenne azoknál, akiket például a zöldhatár átlépésénél kapnak el vagy a tengerből mentenek ki. Az eljárás végéig alapesetben a külső határon vagy annak közelében, tranzitzónákban vagy a tagállamokon belüli egyéb kijelölt helyszíneken kellene maradniuk.

A válsághelyzeti rendelet biztosítaná a szolidaritást a tagállamok között, ha valamelyikbe kivételesen sokan érkeznének az EU-n kívülről. A szabályok azt is igyekeznének kezelni, ha egy külső ország vagy ellenséges nem állami szereplő eszközként használná a migrációt, hogy így próbálja aláásni az EU stabilitását (mint ahogyan például Belarusz igyekezett 2021-ben). Ilyenkor a szolidaritási intézkedésekről és a menekültügyi szabályok alóli esetleges mentességekről a tagállami Tanács döntene.

Az előszűrésről szóló rendelettel egy külön eljárással kiválogatnák azokat, akik nem teljesítik a feltételeket, hogy belépjenek az EU területére. A folyamat azonosítaná őket biometrikus adatok begyűjtésével, egészségügyi és biztonsági vizsgálatokat is végeznének.

Módosítanák a menedékkérők adatait és ujjlenyomatait tartalmazó Eurodac rendeletét is. A rendszerbe elvben minden, a külső uniós határra érkező menedékkérő ujjlenyomatát fel kell tenni, hogy később ne próbálkozhassanak újra máshol az EU-ban. A lenyomatokat az arcképek adataival is kiegészítenék, és rögzíthetnék, ha valaki például biztonsági kockázatot jelent.

Emellett egységesebb szabályokat vezetnének be rá, ki milyen alapon lehet jogosult menedékkérelemre és milyen alapkövetelményeknek kelljen megfelelni a menedékkérők fogadásához. Teljesen önkéntes alapon egy uniós áttelepítési keretet is bevezetnének, ahol a részvételre hajlandó tagállamok közös rendszerben ajánlhatnak fel helyeket EU-n kívülieknek.

A csomagnak vannak egyéb elemei is, amelyekről nem szerdán szavaztak, például a menekültügyi hatóságról szóló rendelet már korábban átment.

Volt, hogy pár tucat képviselőn múlt a többség

A Politico értesülései alapján az EP-ben még a szavazás előtti éjszaka is próbálták előre kiszámolni, hogy meglesz-e a többség, mert a három legnagyobb frakció hiába támogatta a javaslatokat, sok kiszavazó képviselőre számítottak közülük. Az euroszkeptikusokat is megosztották a jogszabályok, míg a szélsőjobb- és baloldaliak, valamint a zöldek túlnyomórészt ellenezték azokat. Kinek túl szigorúak, kinek túl megengedőek voltak, például a szélsőbaloldaliak egyenesen a menekültjog haláláról és az idegengyűlölet előtti kapitulációról beszéltek. A Politico többek között azzal jellemezte a helyzetet, hogy az euroszkeptikus, bevándorlásellenes Olasz Testvérek támogatták a csomagot, de emiatt az olasz szocialisták nem.

A szavazati arányok alapján nem ok nélkül számolgattak, például a vészhelyzeti rendeletnél 301 igenre 272 nem és 46 tartózkodás jutott (utóbbi gyakorlatilag szándékosan le nem adott szavazatnak számít). A jegyzőkönyv szerint a momentumosok és a volt MSZP-s, jelenleg az Esély Közösség színeiben politizáló Ujhelyi István támogatta a javaslatot, a fideszesek mellett a KDNP-s Hölvényi György és Gyöngyösi Márton Jobbik-elnök ellenezte, a DK-sok pedig – az ülés napján a magyar Parlamentben felszólaló Dobrev Klárát leszámítva – tartózkodtak.

A magyar képviselők ugyanígy szavaztak a menekült- és migrációkezelésről szóló jogszabálynál, ahol 322-266-31 lett az arány.

A fideszesek még az olyan, egyébként – a szélsőjobboldali Identitás és Demokráciától is – kényelmes többséget kapó jogszabályoknál is nemet nyomtak, mint az ujjlenyomatokat rögzítő Eurodac megerősítése.

A szavazást a karzatról kiabálással és papírok bedobálásával akasztották meg. „Ez a paktum öl, szavazzanak nemmel!” – skandálta egy csoport. Néhány képviselő megtapsolta az akciót. Nekik azt javasolta Charlie Weimers svéd euroszkeptikus politikus, hogy menjenek ki az ülésteremből és „öleljék magukhoz a társaikat”, mert nem tisztelik a parlamenti eljárásokat, ezt többen szintén tapssal fogadták. Roberta Metsola EP-elnök azt kérte a szavazást megzavaróktól, hogy távozzanak és hagyják őket voksolni, pár perc után így is történt.

Mit mond a magyar kormányoldal?

A kormány és a Fidesz korábban, a Tanács menekültügyi eljárásról szóló álláspontjának elfogadásakor azt állította, hogy a javaslatokkal kötelezővé tennék az áthelyezéseket, holott ez a jogszabály akkori tanácsi szövegváltozata alapján sem lett volna így. Később az indoklás átállt a vészhelyzeti rendeletre. A határeljárások miatt beindult a migránsgettózás is.

Mostanra a kormányoldali kommunikáció jellemzően átváltott arra, hogy a csomag (a szigorúbb szűrést jelentő határeljárások bevezetése ellenére) tágra nyitja Európa kapuit az „illegális bevándorlók” előtt. Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP EP-listavezetője is gyakorlatilag ugyanezt hangoztatta néhány nappal a szavazás előtt, és igyekezett összekötni a magyar jogállamiságról szóló csütörtöki parlamenti vitával. A szavazás előtt a fideszes Gál Kinga fideszes EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a „brüsszeli bürokrácia és az európai baloldal” a „rossz migrációs csomag áterőltetésével tovább ront a helyzeten”, és a leghatározottabban elutasítják a csomagot.

Mi jön most?

A parlamenti jóváhagyás után még a tagállamoknak is meg kell szavazniuk a javaslatokat. Itt elég a minősített többség, azaz egy-két tagállam önmagában nem vétózhat, egy blokkoló kisebbséghez legalább 13 tagállam kell vagy minimum négy olyan, amely az uniós lakosság több mint 35 százalékát képviseli. Ha ezen is átmennek az EP-vel már leegyeztetett szövegek és kihirdetik azokat, a rendeletek két éven belül életbe lépnek.

Orbán Viktor mindenesetre már tavaly nyáron bejelentette, hogy Magyarország nem fogja végrehajtani az EU migrációs döntéseit. Ha egy tagállam nem tartja magát egy uniós jogszabályhoz, az Európai Bizottság kötelezettségszegési indíthat, ami pénzbüntetéssel végződhet. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán már a szavazás előtt leszögezte, hogy akármit is fogadnak el az európai parlamenti képviselők, a magyar kormány nem fogja feladni a jogi-fizikai határzárat. (A hazai menekültügyi szabályozás egy tavalyi európai bírósági ítélet szerint már a mostani uniós jognak sem felel meg, az eljárás következő lépcsője pénzbüntetéssel járhat.)

Ciprus épp egy héttel az európai parlamenti szavazás előtt hirdetett vészhelyzetet az érkezők magas száma miatt és uniós segítséget kért, hogy Libanonban tartsák a szíriai menedékkérőket. Mindeközben az EU nem uniós országokkal egyezkedve is igyekszik csökkenteni a migrációt: tavaly ősszel Tunéziával, néhány hete Egyiptommal és Marokkóval kötött olyan megállapodást, amelynek egyik célja a migráció visszaszorítása.