2024. február 14. – 16:52
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága megszavazta az uniós menekültügyi és migrációs paktum kilenc elemét szerdán.
A tagállamok hosszú viták után tavaly júniusban állapodtak meg egymás között a javaslatcsokor egyik legnehezebben elfogadott jogszabályáról, a menekültügyi rendeletről, majd szintén nem egyszerűen végül októberben a vészhelyzeti szabályokról. A miniszteri Tanács alapesetben az Európai Parlamenttel együtt dönt a végső szövegváltozatokról. A két intézmény decemberben kötött előzetes alkut a csomag kulcsfontosságú elemeiről, de az egyezséget még mindkét testületnek hivatalosan is el kell fogadnia. Ez általában már csak formaság, de vitatott ügyeknél nem biztos, hogy gond nélkül átmegy egy szöveg.
Mi van a csomagban?
Az Európai Parlament szakbizottságában a kilencből mindegyik javaslat átment, mielőtt a teljes képviselő-testület szavazna róluk.
A legszorosabb eredményt a válsághelyzeti rendelet hozta 37 igennel 26 nem és négy tartózkodás mellett. A jogszabály biztosítaná a szolidaritást a tagállamok között, ha valamelyikbe kivételesen sokan érkeznének az EU-n kívülről. A szabályok azt is igyekeznének kezelni, ha egy külső ország vagy ellenséges nem állami szereplő eszközként használná a migrációt, hogy így próbálja aláásni az EU stabilitását (mint ahogyan például Belarusz igyekezett 2021-ben). Ilyenkor a szolidaritási intézkedésekről és a menekültügyi szabályoktól esetleges mentességekről a tagállami Tanács döntene.
Az előszűrésről szóló rendelettel egy külön eljárással kiválogatnák azokat, akik nem teljesítik a feltételeket, hogy belépjenek az EU területére. A folyamat azonosítaná őket biometrikus adatok begyűjtésével, egészségügyi és biztonsági vizsgálatokat is végeznének.
A menekült- és migrációkezelésről szóló rendelet kötelezővé tenné a szolidaritást a migrációs nyomás alatt álló országokkal, de választani lehetne a pénzügyi hozzájárulás, a menedékkérők átvétele vagy technikai támogatás között. Új szabályokat állítanának fel arra, hogy melyik tagállam felel a menedékkérelmekért.
Emellett a menekültügyi eljárásról szóló rendelet az EP közleménye szerint közös szabályokat hozna létre a folyamatra és rövidebb határidőket szabna az eleve alaptalan kérelmek elbírálására, valamint a visszaküldésre is közös szabályokat hozna.
Módosítanák a menedékkérők adatait és ujjlenyomatait tartalmazó Eurodac rendeletét is. A rendszerbe elvben minden, a külső uniós határra érkező menedékkérő ujjlenyomatát fel kell tenni, hogy később ne próbálkozhassanak újra az EU-ban, ezt az arcképek adataival is kiegészítenék, és rögzíthetnék, ha valaki például biztonsági kockázatot jelent.
Emellett egységesebb szabályokat vezetnének be rá, ki milyen alapon lehet jogosult menedékkérelemre és milyen alapkövetelményeknek kelljen megfelelni a menedékkérők fogadásához. Teljesen önkéntes alapon egy uniós áttelepítési keretet is bevezetnének, ahol a részvételre hajlandó tagállamok közös rendszerben ajánlhatnak fel helyeket EU-n kívülieknek.
Fidesz: Soros-terv
„Az elmúlt nyolc év sorozatos kudarcai, emberi tragédiái, az illegális migrációval összefüggő biztonsági problémák és a terrorfenyegetettség növekedése ellenére” az Európai Parlament szakbizottsága „a Soros-terv megvalósítása mellett döntött” – nyilatkozta a szavazás után Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője. A kilenc jogszabály „tágra nyitja Európa kapuit az illegális bevándorlók előtt, és támadást intéz a jól működő magyar, az illegális migrációt elutasító politika ellen”. A jogi szakbizottság póttagja úgy vélte: Európában az egyetlen működő, az illegális migránsokat megállítani képes rendszer Magyarországon van. „Hosszú évek óta fizikai és jogi határzárral sikerrel akadályozza meg azt, hogy illegális migránsok lépjenek be a területére. A brüsszeli migrációs jogszabályok a jól működő és hatékony magyar rendszer ellen intéznek támadást, ezt akarják lebontani”.
Hidvéghi Balázs szerint a javaslatok alapján kvóták alapján kell szétosztani az „illegális migránsokat” a tagállamok között, és az országoknak, amelyek nem hajlandóak őket befogadni, pénzügyi büntetést kellene fizetniük. (Arról, hogyan lehet az áthelyezést pénz mellett egyéb intézkedésekkel kiváltani és ez milyen esetekben lépne életbe a tagállamok akkor még nem végleges álláspontja szerint, itt írtunk bővebben.)
A csomaggal „migránsgettókat hoznának létre, és arra köteleznék Magyarországot, hogy mi bíráljuk el a kérelmek 28,3 százalékát” – tette hozzá az EP-képviselő. Az új szabályok szerinte továbbra sem követelik meg azt, hogy a menedékkérők az EU-n kívül várják meg kérelmük elbírálását, és csak olyan ember jöhessen be, akinek ehhez joga van. (Itt írtunk a határeljárásnak nevezett, a határon vagy ahhoz közel lefolytatandó előzetes szűrésről, az ehhez szükséges kapacitásról és arról, hogyan jött volna ki múlt évben sok elbírálandó kérelem az EU bíróságán tavaly jogsértőnek talált magyar rendszer sajátosságai miatt.)
A Fidesz és az előző lengyel kormánypárt is mindent ellenzett
A szakbizottsági póttag szerint „a magyar emberek több ízben is határozottan kimondták, hogy nem akarnak bevándorlóországban élni. Ezért mi határozottan elutasítjuk a Migrációs Paktumot. Nem fogjuk hagyni, hogy hazánkból bevándorlóországot csináljanak!” A jegyzőkönyv alapján a csomagnál valóban minden egyes alkalommal nemmel szavazott. (Az EP honlapján a jogi szakbizottság egyetlen állandó magyar tagja Donáth Anna, de ő nem szerepel a szerdai jegyzőkönyvben – sem a migrációs csomagnál, sem a többi ügyben, amiről szavaztak.)
Hidvéghi Balázs többek között az Eurodac-rendelet módosítását is ellenezte, amit a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia összes szavazó képviselője, valamint az ECR hat voksoló tagjából négy támogatott. (Utóbbihoz csatlakozna az EP-választás után a Fidesz is, mondta korábban Deutsch Tamás és olasz lapok szerint Orbán Viktor is.) Ilyen volt a helyzet az előszűrésről szóló rendeletnél is.
A többi elemre általában nemet mondtak a két frakció tagjai. A zöldek és szélsőbaloldaliak náluk is gyakrabban ellenezték a javaslatokat, csak az önkéntes áttelepítésnél nyomtak igent, a közös menekültügyi alapkövetelményeknél a többségük tartózkodott. A többi frakció általában az igenek oldalán állt, de nem voltak ritkák az átszavazások és tartózkodások. Hidvéghi Balázs mellett két ECR-es (mindketten a volt lengyel kormánypártból, a Jog és Igazságosságból) és egy független képviselő is volt, aki mindent ellenzett.
