Az utóbbi hetekben felpörögtek az események az uniós támogatások körül, amelyek jelentős részét blokkolják különféle eljárások. Miniszterek mennek Brüsszelbe, biztosok jönnek Budapestre, röpködnek a hol derűlátó, hol szigorú nyilatkozatok, de közben gyakorlatilag még mindig ugyanott állunk, mint március végén, amikor elvileg végezni kellett volna a tárgyalásokkal.
Mi történik, egyáltalán mi a befagyasztások jelentősége, ha közben írnak ki uniós pályázatokat, milyen pénzek jöhetnek hamarosan és mi az, aminél kilátástalannak látszik a helyzet? Elmagyarázzuk.
Hogyan kapunk egyáltalán pénzt az EU-tól?
Az EU-tól most még a szokásosnál is több pénz jöhetne, mert a koronavírus-járvány után egy egyszeri helyreállítási alapot is létrehozott. Mellette továbbra is ott a „rendes”, 2021-ben indult hétéves költségvetés. Innen egyrészt közvetlen uniós programokból jön a pénz, de a nagyobbik rész közvetve, a tagállami kormányokon keresztül érkezik.
Nagyon leegyszerűsítve
- először el kell kezdeni kiírni a pályázatokat,
- amelyeket nagyrészt a kormányok előfinanszíroznak (ezt a kormány tavaly december óta megteheti),
- a megvalósítás után
- küldik a számlákat Brüsszelbe, végül pedig
- jönnek az eurók az államkasszába.
A pénz lehívására ráadásul még a költségvetési időszak vége után három évig van lehetőség.
Mi az, amit megkapunk?
Ennek köszönhető a most bejövő pénzek legnagyobb része – azaz még az előző, 2020-ig tartó időszakból jönnek, mert a plusz három év idén jár le. A kormány tavaly ősszel is azzal számolt, hogy idén legalább felerészben ezen az úton érkeznek az (akkor még durván hétmilliárd euróra saccolt) uniós források.
A felfüggesztések nem érintik a Közös Agrárpolitikából érkező mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat sem. A külön agrárpolitikai tervet még tavaly novemberben hagyták jóvá, de Ujhelyi István EP-képviselő felrótta a kormánynak, hogy még azóta sem írtak ki belőle új pályázatokat. (A pénz nagyobb része nem pályázatokra, hanem területalapú támogatásokra megy.)
Nagy István agrárminiszter válasza alapján ezek csak a jövőben, „az ágazattal egyeztetve, fokozatosan fognak megjelenni”, 2025-ig pedig a korábbi támogatási programmal „együtt él”. A késlekedés oka a volt MSZP-s képviselő szerint az, hogy a kormánynak nincs pénze, amiből megelőlegezné a támogatásokat, de a miniszter levelében is van igazság.
A mezőgazdaság az egyik leginkább közösen, uniós intézményeken keresztül kezelt terület. A hétéves költségvetést annyira az utolsó pillanatokban fogadták el, hogy a részletszabályok kidolgozása miatt az agrárpolitikánál 2021 helyett két évvel később, éppen most tértek át az új szabályokra, addig a régiekkel – de már az új pénzből – működött, és az új agrárpolitikai tervet eleve 2023-2027-re írták.
Szintén jönnek – bár nem mindenkinek – a „rendes” költségvetés közvetlen felzárkóztató támogatásai, amelyeket nem a nemzeti kormányokon keresztül kezelnek, sőt, még a 22 milliárd eurónyi közvetett felzárkóztatási támogatások töredéke is. Túlnyomó részük kifizetését ugyan felfüggesztették, de ez nem vonatkozik az előlegre (a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely korábbi bejelentése szerint már tavaly meg is jött ez a 130 milliárd forint), az Európai Bizottság decemberi közleménye alapján pedig a technikai segítségnyújtásra (ami egy jellemzően adminisztratív feladatokra, kommunikációra költhető „mellékzseb”) és a feltételek teljesítéséhez benyújtott kiadásokra sem. Tavaly decemberben óta a kormány pályázatokat is kiírhat.
Mi az, amit nem kapunk és miért?
A helyreállítási alap 5,8 milliárd eurós (nagyjából 2200 milliárd forintos), vissza nem térítendő részéből szintén mehetnek a pályázatok, mert az elköltési tervet tavaly decemberben szintén jóváhagyták a tagállamok, de a pénzt még nem lehet lehívni az EU-tól.
- Ehhez 27 „szupermérföldkövet” kellene teljesíteni, amelyek egy egymással összefüggő rendszer részei.
- Többségük a „rendes” költségvetés felzárkóztatási támogatásainak egy részét (nagyjából 6,3 milliárd euró, azaz közel 2400 milliárd forint értékben) is blokkolja a (jogállamisági) feltételességi mechanizmus miatt;
- ebben az eljárásban a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint az ilyen, alapítványi hátterűvé alakított egyetemek esetében december közepe, a tagállamok döntése óta megtiltották bármiféle támogatási szerződés megkötését is.
- Négy igazságügyi szupermérföldkő „horizontális feltételként” külön, szinte az összes, 22 milliárd eurónyi befagyasztott felzárkóztatási pénzt blokkolja.
- Még ezeken felül is vannak olyan horizontális feltételek, amelyek plusz akadályt jelentenek a felzárkóztatásra szánt összeg egy-egy részéhez, nagyjából 2,5 milliárd euróhoz.
Mi az, amit még csak most kérünk?
Az uniós források egy másik része azért nem jön, mert épp most kérjük. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pár napja jelentette be, hogy a kormány jelezte az Európai Bizottságnak: a hol lesorosozott, hol sürgősen kért hitelrészt is kéri a helyreállítási alapból. A végső kérelmet augusztus végéig kell beadni az új tervvel együtt. Korábban a kormány viszonylag olcsón vehetett fel piaci hitelt, de mostanra ez már nagyon drága, az energiaárak leszállása miatt pedig kapóra jönne a főként erre a célra felhasználható kölcsön pénz. A döntés hátteréről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
Azt még hivatalosan nem tudni, kéri-e a kormány a teljes összeget vagy csak egy részét. A Szabad Európa brüsszeli tudósítója áprilisban arról írt, csak a lehetséges keret nagyjából kétharmadára, 6,6 milliárd euróra jelentett be igényt az Európai Bizottságnál a magyar kormány.
A jogállamisági feltételnél nyáron jöhet a végső megállapodás
Az uniós források közül a „rendes” költségvetés felzárkóztató támogatásai tűnnek a legkevésbé sürgetőnek, de összegre ezek a legnagyobbak. 2030-ig még le lehet hívni a támogatásokat, ráadásul a költségvetési kifizetések amúgy is a költségvetési időszak vége felé szoktak felpörögni.
A kormány korábban azzal tudta gyorsítani a támogatások felhasználását, hogy bőségesen előfinanszírozta azokat. Így a pénz hamar kikerült a gazdaságba, az előfinanszírozás pedig nem volt annyira nagy teher a koronavírus előtti időszak olcsó hitelei idején. Mostanra viszont már jóval drágább lett ez a taktika, a költségvetési hiányt pedig a magasba lökte a választás előtti osztogatás.
Még nehezebb lehet a helyzet 2024-től, amikor az Európai Bizottság visszavezetné a koronavírus alatt felfüggesztett szabályokat a költségvetési hiány kordában tartására. (Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, hogy jövőre már 2,9 százalékos lenne a hiány – ez épp egy tizeddel a három százalékos uniós plafon alatt maradna.)
A legnagyobb lépés az lenne, ha az igazságügyi horizontális feltételt sikerülne teljesíteni. Ezzel felszabadulna a felzárkóztatási támogatásokból az a nagyjából 13 milliárd euró (közel 9000 milliárd forint), amit nem blokkol más horizontális feltétel vagy a jogállamisági eljárás.
Varga Judit igazságügyi miniszter néhány hete technikai megállapodást jelentett be az Európai Bizottsággal, de a testület jóval óvatosabban fogalmazott. Az igazságügynél az EU azt várja el, hogy
- növeljék a független igazságszolgáltatási felügyeleti jogkört nevében viselő Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;
- erősítsék meg a kúriai – azaz a korábbi legfelsőbb bírósági – bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól;
- szüntessék meg a lehetőségét annak, hogy a hatóságok jogerős ítéleteket támadhassanak meg az Alkotmánybíróságon;
- számolják fel az – Európai Unió Bíróságának korábbi ítélete alapján uniós jogot sértő – akadályokat, amelyek azt eredményezhették, hogy a magyar bírók korlátozva vannak abban a jogukban, hogy az uniós testülethez forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a magyar és az uniós jog.
(A jogszabályjavaslatról bővebben itt írtunk.)
Didier Reynders jogérvényesülésért felelős EU-biztos kijelentette, hogy addig nem kerül a biztosok elé az ügy, amíg az igazságügyi feltételeket biztosító jogszabály hatályba nem lép. Emellett több, vele tartalmilag összefüggő intézkedés végrehajtását is látni szeretnék, mint például az ítélkezés függetlenségét érintően az ügyelosztás gyakorlata a Kúrián, vagy az Országos Bírói Tanács működéséhez szükséges önálló költségvetés biztosítása. A biztos szerint június végéig, július elejéig rendezhetik a még nyitott kérdéseket, és legkorábban csak ezután vitatná meg a kollégium a magyar igazságszolgáltatási csomagot. A csomag parlamenti elfogadása után Věra Jourová alapértékekért felelős bizottsági alelnök még azt is hozzátette, hogy a 27 szupermérföldkövet egyben értékelnék.
Ez elvileg nem jelenti, hogy horizontális feltételként ne értékelhetné a testület külön az igazságügyi szabályozást, és ezt a tárgyalásokra rálátó forrásból is megerősítették. A jogszabály június 1-én lép életbe, így eleve van még idő a kért gyakorlati lépésekre, a kormányinfón Gulyás Gergely arról beszélt, hogy néhány hét múlva egyezhetnek meg. Ő az uniós biztosnál derűlátóbban azzal számolt, hogy egy hónap múlva már küldhetik a számlákat, de még ha június 1-re végezne is a kormány a kapcsolódó gyakorlati lépésekkel, ez is eléggé irreálisnak tűnik.
Az értékelést a kormánynak kell kezdeményeznie, és el kell magyaráznia, hogyan teljesítette a kért feltételeket. Onnantól az uniós testületnek három hónapja van a dokumentum elkészítésére, bár ennél gyorsabban is végezhet. Csak a horizontális feltétel feloldása után mehetnek a kifizetési kérelmek, amelyeket szintén értékeltetni kell. Nyáron, főleg augusztusban viszont a szabadságok miatt takaréklángon működnek az uniós intézmények.
Így – a Portfolio értesüléseivel egybevágva – úgy tudjuk, hogy várhatóan legkorábban csak ősszel érkezne pénz, bár Navracsics Tibor az RTL-nek nyárral számolt. Egy, az ügyre rálátó forrás szerint ugyan vannak már olyan tagállamok, amelynek utaltak, de amúgy is főleg jövőre indulnak be a folyósítások.
Kormányzati politikusok általában úgy beszélnek a feltételek teljesítéséről, hogy azt a jogszabályok elfogadásával kipipálták, de az Európai Bizottság a lengyelek esete óta ennél óvatosabb, és a gyakorlati megvalósítást is szeretné látni. Johannes Hahn költségvetési biztos többször is jelezte, hogy
„nem lesz elég nyilatkozatokat tenni vagy pusztán kipipálni a feladatsort, a megszabott feltételeket végre kell hajtani”.
A Népszava eközben azt is felvetette, hogy az eddigi feltételek mellett van egy olyan csoport, amivel még nem sokat foglalkoztak nyilvánosan, de szintén feltarthatja a költségvetési pénzek egy részét. Egy-egy területhez minden tagállamnak teljesítenie kell egy sor szakmai feltételt, például stratégiára van szükség az épületek energiahatékonyságának biztosításáról, a romák integrációjáról, az egészségügyről és az oktatásról, de ezeknél a lap szerint Magyarország a legrosszabbak között áll.
Úgy tudjuk, valóban vannak ilyen kérdések, ahogy más országoknál is, de ezek csak részeket blokkolnak a forrásokból, és akadnak olyan tagállamok, amelyek hazánknál rosszabbul állnak.
Helyreállítási alap és feltételességi mechanizmus: Már van egy „csomó pipa”
A helyreállítási alapnál már szorosabb a határidő, 2026 nyaráig lehet költekezni. A kifizetések is nehézkesebbek, szakaszonként kell mérföldköveket teljesíteni, majd ezeket jóváhagyatni az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal, azaz itt a számlák elfogadtatása is lassabb.
Az Európai Parlamentbe a Fidesz listájáról bejutott Deli Andor arra panaszkodott, hogy még mindig van öt olyan tagállam, amely az előfinanszírozás összegét sem kapta meg, és ez piaci torzulásokat is okoz, mert a már támogatást kapott országok lényeges versenyelőnyhöz jutottak.
Itt, úgy tudjuk, hogy a mérföldkövek – így a velük összedrótozott jogállamisági feltételek – közül „már egy csomó pipát” kapott a kormány. Tavaly év végén ugyan az Európai Bizottság „11 és fél” problémát látott, de ezek kevesebb mérföldkövet érintenek, egy részük pedig már azóta megoldódott. A nehézséget a szupermérföldköveknél az jelenti, hogy – amint azt Věra Jourová jelezte – ezeket egyben értékelnék.
A feltételességi mechanizmusnál már kicsit más a helyzet, ahogy az a zárolás kiszabásánál is látszott. Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben jelentette be, hogy ha a kormány novemberig jól teljesít közösen kialkudott jogállamisági reformokkal, nem zárolnak semmit, de ha nem, akkor három operatív program 65 százalékából nem fizetnek. A bizottsági értékelés arra jutott, hogy a kormány nem haladt eleget, de a végsőt szót nem neki kellett kimondania, hanem a javaslata alapján a tagállami minisztereknek. Ők az időközben elért haladásra hivatkozva csökkentették a befagyasztást 55 százalékra, így ha az Európai Bizottság ismét csak a mindent vagy semmit elvét követné, a kormány még mindig bízhat a többi tagállamban.
A jogállamisági mechanizmusnál a szabályok alapján a magyar kormány elvileg bármikor kérhet vizsgálatot, ha úgy érzi, hogy teljesítette a feltételeket. Az Európai Bizottságnak egy hónapja van rá, hogy teljes vagy részleges haladásnál javaslatot tegyen, de ha teljesen elégedetlen, visszadobhatja a tagállamnak a kérést, amiről csak informálnia kell a többi országot. Ráadásul itt sem lehet sokáig húzni az időt, mert – ahogy arra a Népszava korábban felhívta a figyelmet – két év után elveszhet a pénz:
„az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai az n+2. évet követően nem állíthatók be a költségvetésbe”.
Közalapítványok: A Horizontnál már baj van és az Erasmusnál sem rózsás a helyzet
A nagy probléma a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál van, amelyeket – az általuk fenntartott intézményekkel, például egyetemekkel együtt – a jogállamisági eljárás részeként tiltottak el a kötelezettségvállalásoktól minden uniós programban, akár közvetlenül, akár közvetve kezeli ezeket az EU. Magyarul az ilyen hátterű oktatási intézmények ugyan beadhatnak pályázatokat, de támogatásról már nem köthetnek szerződést.
Ez főleg az Erasmus+ mobilitási és a Horizont kutatási programnál okoz gondot a közalapítványi egyetemeknek. Előbbinél értesüléseink szerint július végéig kellene megkötni a következő körös szerződéseket, utóbbinál pedig nyolc hónap van a pályázati eredmény kihirdetésétől a támogatási szerződés megkötéséig, és ebből már májusban elkezdenek kifutni több alapítványi egyetem pályázatánál. A kormány márciusban ötmilliárd forintot tett félre a költségvetésből, hogy pótolja a kiesett horizontos támogatásokat.
Ezért volt nagy jelentősége a március végi tárgyalási határidőnek, ami ugyan nem volt kötelező, de azzal, hogy a tárgyalások elcsúsztak, elkezdtek tornyosulni a problémák.
A Horizont Európánál áprilisban figyelmeztették az Európai Unió kutatás-fejlesztési portálján regisztrált kapcsolattartókat, hogy pályázataikban kerüljék a vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek uniós finanszírozását. A DK rákérdezett erre a Kulturális és Innovációs Minisztériumnál, ami válaszul azt hangoztatta, hogy az alapítványi egyetemek továbbra is pályázhatnak – ez igaz, de csak úgy, mintha EU-n kívüli „társult” országból jelentkeznének, így uniós forrást nem kaphatnak.
A tárgyalásokra rálátó forrásból úgy értesültünk, hogy az Európai Bizottságnál eredetileg arra számítottak, hamar rendezni tudják a kérdéseket. Többek között azokat a háttérben már legalább részben megoldott kérdéseket kell tisztázni a tárgyalások végére, hogy
- pontosan kiket zárjanak ki a kuratóriumokból;
- ők mekkora átmeneti időszak után vállalhassanak tisztséget bennük;
- és egyáltalán mennyi időre válasszák meg a tagokat.
Az EUrologusnak arról beszéltek uniós források, hogy még februárban kaptak Magyarországtól egy jogszabálytervezetet, amit márciusban küldtek vissza a saját kommentjeikkel, azaz hogy mit kell másképpen írni a jogszabályokban. Azóta ugyan voltak tárgyalások, de nem jött új szöveg.
Egy forrásunk legalább két hónappal számolt a törvény elfogadásától odáig, hogy a tagállami Tanács döntsön. Július végétől visszaszámolva ez azt jelenti:
heteken, de lehetőleg inkább napokon belül meg kellene egyezni, hogy az Erasmusnál ne legyen fennakadás.
Johannes Hahn költségvetési biztos is hasonló határidővel, május első felével számolt brüsszeli tudósítóknak. Ehhez képest Navracsics Tibor az RTL-nek arról beszélt, hogy szerinte a megállapodással is ráérnek július végéig, mert erről egyeztek meg Marija Gabriel oktatási biztossal. (Az Európai Bizottság bolgár tagja előbb szabadságra ment, majd hétfőn lemondott, hogy megpróbáljon kormányt alakítani a hazájában, ami nem gyorsít a magyar tárgyalásokon.) Navracsics arra hivatkozott, hogy csak a jövő évről szóló szerződésekről van szó, ezért egyéves „lauffal” számolhatnak, és szerinte az Európai Bizottságra várnak.
A Portfolio értesüléseivel egybevágva úgy tudjuk, csütörtökön is egyeztettek technikai szinten, a biztosok programja szerint pedig
Navracsics kedden Brüsszelbe utazik, hogy Johannes Hahnnal találkozzon.
A kormány korábban kijelentette, hogy az Erasmusnál is állni fogja a pénzt, ha kell, de az finoman szólva is kérdéses, hogy ez a gyakorlatban mennyire megoldható (és az így finanszírozott külföldi tanulást vagy munkát lehetne-e egyáltalán Erasmusnak nevezni).
A kötelezettségvállalások letiltása ráadásul minden programra érvényes, így máshol is elmaradó szerződésekhez és zavarokhoz vezethet, nemrég például a természetvédelmi LIFE-programra beadott egyik pályázatnál okozott gondot, hogy vajon a beleírt közalapítványi egyetemek kedvezményezettek-e.
A kormány két horizontális feltételnél beásta magát
A közalapítványi egyetemek ügye – a tudományos élet szabadsága néven – a három kisebb horizontális feltétel közül is az egyik. A Szabad Európa értesülései szerint a keret nagyjából 9 százalékát érinti körülbelül kétmilliárd euró értékben.
A másik két feltételnél viszont egyáltalán nem látszik haladás, sőt, a kormány kifejezetten arról beszél, hogy ezeknél nem enged. Az egyik a melegeket pedofilokkal összemosó „gyermekvédelmi” törvény, ami a Szabad Európa szerint a teljes pénzügyi keret 3 százalékát tartja fel. Erről az Európai Bíróságon is indult per, amelyhez 15 tagállam csatlakozott a magyar kormánnyal szemben, így végül jogi eljárás zárhatja le a kérdést. Ugyanakkor ez csak sokára futna végig (általában nagyjából másfél évig tart) és nem kizárt, hogy a kormány olyan jogi csiki-csukiba kezd, mint a menekültügyi szabályozásnál, ahol az uniós joggal ellentétesnek ítélt tranzitzónák helyett csak a külképviseleteken teszi lehetővé a menedékkérelmek beadását. Navracsics Tibor áprilisban arról beszélt az ATV-nek, hogy megvárják a bírósági ítéletet, de abban bízik, hogy ezt a részt „kiveszik a csomagból”.
A mostani menekültügyi szabályozásról szól az összegre legkisebb, a Szabad Európa szerint csak a keret 0,3 százalékát blokkoló horizontális feltétel, de ennél is hajthatatlannak tűnik a kormány, így nem kizárt, hogy inkább bevállalja akár a források e részének elveszítését is.
