Az EU egyhangúlag új szankciókban egyezett meg Oroszország ellen

A tervek szerint idén utoljára ültek össze december 15-én az uniós állam- és kormányfők, hogy a kényes politikai kérdésekben egyezkedjenek. Az Európai Tanács papíron nem döntéshozó, de az itt kötött alkukhoz tartani szokták magukat a miniszterek, amikor szavaznak. Az ülés végére az Oroszország elleni kilencedik szankciós csomagról és a magyar EU-pénzeket is érintő intézkedéscsomagról is megegyezés született.

Elfogadták a magyar helyreállítási tervet és a támogatások részleges befagyasztását

A találkozót követő sajtótájékoztatón magyar szempontból a legfontosabb bejelentést Petr Fiala cseh miniszterelnök tette: megegyeztek az Ukrajnának jövőre adott 18 milliárd eurós hitelről. A kölcsön egy olyan csomag része volt, amelybe

• az 5,8 milliárd euró (közel 2400 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó magyar helyreállítási terv feltételekhez kötött jóváhagyása;
• a jogállamisági eljárásban javasolt magyar EU-s pénzek felfüggesztésének ügye – az eredeti javaslatot mérsékelve, 2600 milliárd forintnyi forrás kifizetésének felfüggesztéséről döntöttek;
• és a 15 százalékos globális minimumadó került be.

Mivel ezeket együtt kezelték, a hitel bejelentése a gyakorlatban azt jelentette, hogy a két, magyar támogatásokat érintő döntés is átment.

Korábban a magyar kormány ellenezte az egyhangú döntést igénylő minimumadót és a közös hitelfelvételt, amivel Ukrajnának segítettek volna, de hétfőn késő este sikerült elvi megállapodást kötni. Az alkut a minisztereknek hivatalosan is meg kellett erősíteniük, de a lengyelek a minimumadó miatt elkezdtek akadékoskodni. Az írásbeli eljárás addig húzódott, hogy közben elkezdődött a csúcstalálkozó, így vele párhuzamosan futott. Hiába nem volt benne a hivatalos programban, végül a csúcsnak köszönhetően találtak megoldást: az ülés végkövetkeztetésébe betettek egy mondatot a lengyelek megnyugtatására. (A témáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.)

Giorgia Meloni olasz kormányfő hivatala az ülés után külön elbüszkélkedett vele, hogy szerinte az ő közvetítésének köszönhetően engedték át a lengyelek a csomagot.

„Nem a módszer a lényeg, az eredmény a legfontosabb” – válaszolta Petr Fiala a magyar és lengyel blokkolásokat firtató kérdésre. Az ülést levezető elnök, Charles Michel is azzal védekezett, hogy kezdetben nagyon eltértek az álláspontok, de végül sikerült egységet mutatniuk.

„Ez a demokrácia. A demokrácia időnként kicsit lassabb, de megvan benne a tisztelet, hogy mindenkit meghallgassunk”

– válaszolta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Úgy vélte, rendkívüli dolgokat értek el, például Oroszország hiába csökkentette 80 százalékkal a gázszállításokat, megbirkóztak vele: nem hogy áramkimaradások lennének, de télre feltöltötték a gáztározókat.

Megegyeztek a kilencedik szankciós csomagról

Az ülés egyik legfontosabb nyitott kérdése az volt, el tudják-e fogadni a kilencedik szankciós kört, amin a találkozóval párhuzamosan a nagykövetek dolgoztak, és végül sikerült megegyezni, amit „nagy örömmel” jelentett be Charles Michel. A szankciókra még hivatalosan rá kell bólintania a tagállamoknak, írásbeli eljárás után hozzák azokat nyilvánosságra várhatóan pénteken.

Az eredeti javaslat szerint legalább kétszáz személyre és szervezetre, például az orosz fegyveres erők tagjaira, a védelmi ipart támogató vállalatokra, politikusokra, pártokra, civilek elleni orosz rakétatámadások, ukrán gyermekek és mezőgazdasági termékek elrablásának felelőseire vezettek volna be korlátozásokat.

A listáról már korábban lehúzatott néhány nevet Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, Az EUobserver az ülés előtti napon arról írt, hogy a magyar kormány további három nevet próbált leszedetni, de ezt volt, aki késeinek érezte, mert már az előkészítő miniszteri és nagyköveti üléseken is meg lehetett volna ezt tenni.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke már az ülésre érkezve közölte, hogy nem feltétlenül csak Magyarország, hanem több tagállam tartja fel a szankciók elfogadását.

A legnagyobb vita a műtrágya körül alakult ki. Az uniós szankciók alól már eddig is kivételt kaptak az élelmiszerek és a műtrágya, de az ilyen termékekben utazó oligarchák és cégeik listázása az egyik tábor szerint ahhoz vezethet, hogy ezek az áruk a kikötőkben maradhatnak. A másik oldal hangadója Lengyelország volt, amely szerint így csak kijátszhatóvá tennék az intézkedéseket. „Sajnos néhány ország azt javaslota, hogy távolítsunk el több orosz olgarchát a listáról, köztük Vjacseszlav Kantort” – nyilatkozta Mateusz Morawiecki miniszterelnök. „Mi ezt erősen ellenezzük”, és „felszólítjuk a tagállamokat, különösen Németországot, Franciaországot és Hollandiát, hogy erősítsék meg és terjesszék ki a szankciókat”. A keménykedők mellé állt Ukrajna is, amely Twitteren kérte, hogy ne puhítsák fel a szankciókat.

Ennek ellenére az EUobserver úgy értesült, hogy hat műtrágyagyárost leszedtek a már korábban elfogadott nevek közül. Köztük van Vjacseszlav Kantor mellett például Dmitrij Mazepin, aki az Uralkali nevű vállalatával korábban a Haas Forma-1-es csapatot szponzorálta, és a fia is ott versenyzett, amíg meg nem váltak tőle és fel nem mondták a céggel kötött megállapodást nem sokkal az orosz invázió kezdete után. (Az üzletember márciusban megvált a részesedésétől, amelyen keresztül irányíthatta a céget, az EU szankciós listája az Uralchem vezérigazgatójaként hivatkozik rá.)

A Politico szerint eredetileg ismét egy évre tervezték kiterjeszteni a szankciókat, de a magyar kormány csak felet akart, és végül ebben is állapodtak meg.

Orbánék üdvözölték a szankciók megerősítését és az olajársapkát

Az ülés végkövetkeztetésében olvasható megállapítások szerint az Európai Tanács, így a többi uniós kormány- és államfő között Orbán Viktor miniszterelnök is

„üdvözli az EU korlátozó intézkedéseinek megerősítését Oroszország ellen”, beleértve a kilencedik csomagot és a „nemzetközi olajársapkát”.

A szöveg azt is leszögezi, hogy az EU „kész folytatni a korlátozó intézkedések megerősítését”.

Közös megoldásokat sürgetnek energiaügyben

Azzal, hogy az oroszok az egyelőre semmilyen szankcióval nem érintett gáz átvitelét már a háború előtt elkezdték csökkenteni, komoly nehézségeket okoztak az Európai Uniónak. Az uniós állam- és kormányfők igyekeztek közös megoldásokkal megelőzni, hogy a különféle tagállami intézkedések miatt a gazdagabbak a kisebb és szegényebb országok kárára hozzák előnybe a saját cégeiket, mint ahogy a vádak szerint például Németország tette.

Valószínűleg a fentiekre utalnak azzal, hogy összehangolt, uniós szintű megoldásokat sürgetnek, amelyek fenntartják a közös piac sértetlenségét. Kiállnak például az összehangoltabb gázvásárlások mellett, és már a következő, sőt, 2024-es télre is megkezdenék a korai felkészülést.

A tervezett gázársapkáról nem egyeztek meg, de már az ülés elején arról beszéltek, hogy a feladat az energiaügyi miniszterek jövő hétfői ülésére tolódik.

Üdvözölték, hogy több pénz juthat ukrán fegyverekre

Az energia mellett a közös védelempolitikának is új lendületet adott az orosz támadás Ukrajna ellen. Az EU ugyan alapvetően nem katonai, hanem gazdasági gyökerű szervezet, de a végkövetkeztetés szerint a korábbi döntéseivel összhangban „több felelősséget vállal a saját biztonságáért” és önállóságáért.

A miniszterek többek között egy uniós védelmi befektetési programra kértek javaslatot az Európai Bizottságtól, és a hadseregek mozgását segítő infrastrukturális befektetéseket sürgettek. Üdvözölték, hogy a miniszterek néhány napja egyhangúlag megemelték az EU-n kívüli országok fegyvervásárlására fordítható Európai Békekeretet, amit szinte teljesen lemerített az Ukrajnának nyújtott segítség.

Az EU saját befektetésekkel vágna vissza az USA-nak

Az uniós országokban nagy megütközést keltett, hogy az Egyesült Államok a saját piacát védve egy „inflációellenes” csomaggal tolta meg a gazdaságát. (A témáról bővebben itt írtunk.) Az uniós vezetők „stratégiai párbeszédet” folytattak a transzatlanti kapcsolatokról, és azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy január végére tegyen javaslatot, amivel „minden lehetséges nemzeti és uniós eszközt” mozgósítani tudnak befektetésekre.

Bulgáriát és Romániát azzal vigasztalták, jövőre majd sikerülhet

A tagállamok üdvözölték, hogy Horvátország jövő év elejétől beléphet a schengeni övezetbe. Bulgária és Románia tagságáról is politikai vitát tartottak: a két országot sokadszor minősítette az Európai Bizottság késznek a csatlakozásra, de Hollandia, illetve Ausztria vétója miatt nem vették fel őket. Charles Michel meggyőződése, hogy 2023-ban mindkét országot fel tudják venni a belső határellenőrzés nélküli övezetbe. Ursula von der Leyen is azzal próbálta vigasztalni Romániát és Bulgáriát, hogy mögöttük állnak és mindenben segítenek nekik a csatlakozáshoz jövőre.

A nyugat-balkáni és déli szomszédságbeli országokkal is foglalkoztak. Mivel növekszik a migráció a nyugat-balkáni és a földközi-tengeri útvonalon, ezért februárban külön összeülnek egyeztetni a témáról.