Megszületett a nagy megegyezés az EU és a magyar kormány között

Az EU miniszteri Tanácsának soros elnökségét ellátó cseh kormány hétfőn későn este a Twitterén bejelentette, hogy megoldást találtak a Magyarország által blokkolt kérdésekre, és megegyeztek a magyar EU-s pénzek ügyében is, írja az EUrologus.

A négy kérdés, amelyekben az EU-hoz akkreditált nagykövetek (COREPER) elvi egyezségre jutottak:

• az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatás;
• a 15 százalékos globális minimumadó;
• az 5,8 milliárd euró (közel 2400 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó magyar helyreállítási terv feltételekhez kötött jóváhagyása;
• és a jogállamisági eljárásban javasolt magyar EU-s pénzek felfüggesztésének ügye – az eredeti javaslatot mérsékelve, 2600 milliárd forintnyi forrás kifizetését függesztik fel.

A mostani elvi megegyezéseket majd írásbeli eljárással hagyják jóvá a tagállami miniszterek várhatóan szerdáig, vagyis még a csütörtöki EU-csúcs előtt. Ez a négy téma volt az, amelyet a Tanács soros cseh elnöksége a december 6-i, akkor döntést még nem hozó pénzügyminiszteri ülésen egy csomagba pakolt össze.

Az első két kérdésben a magyar kormánytól várták, hogy változtasson korábbi álláspontján. A Népszava brüsszeli tudósítója és a Portfolio forrásai szerint a kormány belement, hogy az EU közös adósságvállalási megoldáson keresztül támogassa Ukrajnát. A kormány múlt hét kedden akasztotta meg az eredeti hiteltervet, amelyet a közös uniós költségvetés kiadásai és bevételei közti rés garantált volna, de ehhez egyhangú döntés kellett volna. Szombaton ezért egy „B terv” előtt is kinyitották a kaput, amellyel a tagállamok – akár csak egy részük is – kétoldalúan biztosítanák az uniós hitelt. Magyarország szombaton a Szabad Európa és a Népszava brüsszeli tudósítója szerint is nemmel szavazott. A kormány kétoldalúan teremtette volna elő a rá eső részt egy határozata szerint.

Az Euronews azt írja, a cseh elnökség megerősítette nekik, hogy Magyarország az Ukrajnának szánt hitel és a globális minimumadó ügyében is feladta a vétóját. Előbbiről azonban a másik három kérdéssel ellentétben még éjjel háromig sem került fel új közlemény a Tanács honlapjára. Ezért az Ukrajnának szánt támogatásról és a pontos megegyezésről a cseh elnökség szűkszavú tweetjén kívül hivatalosan még nem tudni többet, a részletek majd kedden derülhetnek ki.

Frissítés: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kedden délelőtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az Ukrajnának célzott támogatások ügyében olyan megállapodásra jutottak hétfő este, hogy az Európai Uniónak nem kell további hiteleket felvennie. Az uniós költségvetésből biztosítják a 18 milliárd eurót. A kormány azt szerette volna, hogy az országok tagállamok szinten kössenek megállapodásokat Ukrajnával, de végül az lett a kompromisszum, hogy az uniós költségvetésből biztosítják a támogatást.

A Portfolió azt írja, hogy ez azonban azt jelenti, hogy a 2021-2027-es keretköltségvetés (MFF) terhére, a tagállamok által nyújtott garanciavállaláson keresztül von be hitelt az EU, és ezt adja tovább Ukrajnának. A 444 pedig arról írt, hogy a Bizottságot nem új hitel felvételére hatalmazzák fel a tagállamok, hanem a korábban már elfogadott célokra felvehető hitelt adhatja az EU Ukrajnának.

A nagykövetek egyhangúlag hozzájárultak a magyar kormány által korábban szintén ellenzett globális minimumadó támogatásához is. A késő esti bejelentés előtt néhány órával a kormányközeli Világgazdaság az értesüléseire hivatkozva arról írt, Magyarország mentességet kapott a globális minimumadó ügyében. Eszerint az Európai Unió Tanácsa hozzájárulna, hogy a magyar iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba, így nem kellene megemelni a 9 százalékos társasági adókulcsot.

A másik két kérdés után a tagállamok megegyeztek a magyar helyreállítási terv (RRP) jóváhagyásáról, a kifizetését azonban az Európai Bizottság vonatkozó javaslatának megfelelően szigorú feltételekhez kötik.

„A terv a jogállamiság megerősítését célzó kulcsfontosságú intézményi reformok sorát is tartalmazza. Ezek a reformok az unió pénzügyi érdekeinek védelmét is szolgálják, várhatóan javítják a gazdaság hatékonyságát és ellenálló képességét a korrupció elleni küzdelem megerősítése, a verseny alapú közbeszerzés előmozdítása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése révén. Ezeket a reformokat összesen 27 »szupermérföldkő« formájában fogalmazták meg, amelyeket teljes mértékben és helyesen kell végrehajtani ahhoz, hogy az RRF (a helyreállítási alap – a szerk.) keretében Magyarországnak bármilyen kifizetés folyósítható legyen” – írták.

Emellett hétfőn döntöttek magyar felzárkóztatási EU-támogatások felfüggesztéséről, de az Európai Bizottság korábbi és pénteken aktualizált, gyakorlatilag változatlan javaslatával szemben

három magyar operatív programnak nem 65, hanem 55 százalékát függesztik fel, vagyis csökkentették a befagyasztani javasolt pénzek mértékét. Ez így 7,5 helyett 6,3 milliárd eurónyi (3100 helyett kb. 2600 milliárd forintnyi) kohéziós forrás felfüggesztését jelenti.

„A Magyarország által eddig elfogadott korrekciós intézkedések jelentős hiányosságokkal küzdenek, amelyek komolyan veszélyeztetik a jogállamiság elveinek megsértését célzó intézkedések megfelelőségét, ezért a Tanács úgy véli, hogy az unió költségvetését érintő kockázat továbbra is magas. A Magyarország által kielégítően végrehajtott korrekciós intézkedések számát és jelentőségét figyelembe véve, valamint az együttműködés mértékét tekintve észszerű lenne a fennmaradó kockázatot az érintett programok kötelezettségvállalásainak 55 százalékában meghatározni” – írták a Tanács honlapján megjelent sajtóközleményben.

Felfüggesztenek több ezermilliárd forintnyi forrást, de csökkentették a javasolt összeget

A Magyarországot érintő EU-s pénzek esetében két kérdésben kellett dönteni. Az egyik terület a 2021-ben indult hétéves uniós költségvetés jelentős részét kitevő felzárkóztató (kohéziós) támogatásoké. Ezeknek a forrásoknak a kiosztásához előbb egy partnerségi megállapodásban kell megegyezni arról, nagyjából mire költenék a pénzt, majd operatív programokra lebontva elfogadtatni a tervet.

Az Európai Bizottság áprilisban kezdeményezte elsőként és eddig egyedüliként a magyar kormánnyal szemben az új feltételességi (kondicionalitási) mechanizmus elindítását. Nem hivatalosan már korábban elkezdett levelezni a magyar kormánnyal, amely 17 vállalással próbálta megnyugtatni az Európai Bizottságot. Ezekről az uniós testület megállapította, hogy elvben, megfelelően végrehajtva kezelhetik a jogállamisági kifogásokat, de addig is szeptember 19-én javasolta három magyar operatív program 65 százalékának a felfüggesztését. A javasolt befagyasztás oka, hogy az uniós testület szerint Magyarországon sérül a jogállamiság, ami veszélyt jelent az uniós költségvetésre.

A Bizottság két hónapot adott a magyar kormánynak, hogy haladjon a reformokkal, de végül több ponton hiányosságokat és kockázatokat talált a határidőre, így a felfüggesztési javaslatot változatlanul küldte a végső döntést elvben meghozó tagállami pénzügyminiszterek december 6-i ülése elé. Ott azonban nem döntöttek, hanem felkérték az Európai Bizottságot, hogy a múlt hét végéig mondjon új véleményt, de már vegye figyelembe a november 19. utáni fejleményeket is. A friss értékelés nem sokat javított, a kormánynak alig több mint egy kifogást sikerült leszerelnie a tucatnyiból, és továbbra is a 7,5 milliárd eurónyi (mostani árfolyamon kb. 3100 milliárd forintnyi) forrás felfüggesztését javasolták.

A Politico szerint többek között Hollandia és Svédország is azon országok közé tartozott, amelyek azt akarták elérni, hogy a Bizottság által javasolt teljes összeget felfüggesszék, míg Franciaország és Németország az összeg mérséklése mellett érvelt (többek között feltehetően a döntés precedensértékétől tartva más területeken, a globális minimumadó és az ukrán hitel vétóját felpuhítva és a magyar kormány által tett vállalások haladását méltányolva). Ha december 19-ig nem döntöttek volna, az eljárás egyszerűen bármilyen következmény nélkül véget ért volna.

Hétfőn ezek után arról egyeztek meg a nagyköveti értekezleten, hogy felfüggesztenek forrásokat, de ezek mértékét 6,3 milliárd euróra csökkentették.

A befagyasztott pénzhez akkor juthat hozzá Magyarország, ha a kormány két éven belül teljesíti a szükséges reformokat.

A felfüggesztett összeg nagyságának egyelőre inkább elvi, mint gyakorlati jelentősége van, mert a felzárkóztatási támogatásokhoz jelenleg amúgy sem férünk hozzá. Ehhez a kormánynak még meg kell egyeznie az Európai Bizottsággal az elköltését nagy vonalakban vázoló partnerségi megállapodásról, majd az operatív programokról.

A másik döntés a helyreállítási alapot érinti. Az EU a „rendes” költségvetés mellett a koronavírus miatti visszaesésre hivatkozva néhány éve, ideiglenesen egy helyreállítási alapot is létrehozott, amelynek a vissza nem térítendő részét Magyarország is igényelte. A felhasználásához a tagállamoknak egy nemzeti beruházási és reformtervet kellett benyújtaniuk világos „mérföldkövekkel” és célokkal. Az Európai Bizottság november végén azt javasolta a tagállami minisztereknek, hogy hagyják jóvá a a magyar kormány helyreállítási tervét is (arról itt írtunk, mi szerepel benne) – a tagállamok közül utolsóként.

Az alapból Magyarországnak járó 5,8 milliárd euró előlegként lekérhető része nagyjából 730 millió euró, ami körülbelül 300 milliárd forintot jelent, de a teljes összeget csak a mérföldkövekhez kötve lehet felhasználni. Ahogy már említettük, az Európai Bizottság 27 pontba („szupermérföldkőbe”) szedte össze a teljesítendő intézkedéseket. Egy részük az a 17 vállalás, amelyet a jogállamisági mechanizmus miatt vállalt a kormány, de több az igazságügyhöz kapcsolódik, például megerősítenék az Országos Bírói Tanács jogköreit, és biztosítanák, hogy a magyar bíróságok akadálytalanul az uniós törvényszékhez fordulhassanak az EU-jog értelmezéséért.

A vita tétjét emelte, hogy a „rendes” költségvetési pénzekkel szemben a helyreállítási alap támogatásainak nagyjából 70 százalékáról lemaradhatna egy ország, ha 2022 végéig nem hagyják jóvá a tervét. Ez szintén nem történt meg a pénzügyminiszterek december 6-i ülésén, csak most hétfőn egyeztek meg róla. A Politico úgy tudja, hogy Hollandia jelezte, tartózkodik a kérdésben.

Négy nagy ügy volt a középpontban

Az elmúlt hetekben többek között a német külügyminiszter és egy uniós biztos is megvádolta a magyar kormányt azzal, hogy az EU-s pénzek és a jogállamiság ügyében megpróbálja megzsarolni a többi tagállamot egy egyhangúságot követelő ügyben emelt vétóval. A magyar jogállamisági eljárást ideiglenesen az említett december 6-i pénzügyminiszteri ülés napirendjére vették fel, és ezen két olyan pont is volt, ahol akár egyetlen tagállam is beakaszthatott: a globális minimumadó és az Ukrajnának a 2023-as évre szánt 18 milliárd eurónyi uniós hitel.

A pénzügyminiszterek aztán december 6-án a magyar kormány kifejezett ellenzése és blokkolása miatt nem tudták megszavazni a közös uniós hitelhez szükséges összes jogszabályt és módosítást (egy olyan lépcsőfokot igen, ahol nem volt szükség egyhangúságra), és a globális minimumadót is levették a napirendről.

A hitelről bővebben ebben a cikkünkben írtunk, ezt a magyar kormány végig ellenezte, és azt hangsúlyozta, hogy helyette kétoldalúan segítene Ukrajnának, a tervezett 18 milliárd eurós támogatási programból Magyarországra eső 187 millió euróval. Olyannyira, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még hétfőn délután is erről beszélt.

A globális minimumadóról a kormány képviselői azt mondták, hogy többek között azért ódzkodnak tőle, mert az versenyhátrányt jelentene az Egyesült Államokkal szemben, ahol még nem vezették be. A magyar kormány valóban régebb óta hangoztatta a fenntartásait, és habár tavaly úgy tűnt, megbékélt a javaslattal, aztán mégis ellenezték azt.

A cseh elnökség arról beszélt, az ukrajnai támogatás ügyében megvizsgálják, a másik 26 tagállam hogyan tud közösen segíteni, és a hétvégére elő is állt egy B terv, amivel ki lehetett volna kerülni a magyar kormányt, de nyitva maradt az eredeti megoldás is.

Zbyněk Stanjura cseh pénzügyminiszter, a december 6-i találkozót levezető elnök pedig arról beszélt, hogy ő az említett négy kérdést egy csomagban kezelné. Azt is mondta, hogy amíg egy dologról nincs megegyezés, az összesről sincs.

A Politico szerint az is a csak 26 tagországi megegyezés ellen mutatott az ukrajnai támogatás ügyében, hogy az EU-ban nem akartak ilyen repedéseket mutatni az orosz–ukrán háború közepette. Az Európai Parlament a napirendje szerint már kedd délben szavazhat arról, hogy sürgősségi eljárással foglalkozzon a jogszabállyal, amelyet a Tanács szombaton fogadott el, a döntés csütörtökön várható.