Népszava: A Bizottság fenntartja a 3000 milliárdos befagyasztási javaslatot a magyar támogatásokra

Az Európai Bizottság új értékelése sem csökkentette az összeget, amelynek a befagyasztását javasolta korábban a Magyarországnak járó uniós felzárkóztatási támogatásokból, írja a Népszava. Az uniós kvázikormány három operatív program 65 százalékát függesztené fel mintegy 7,5 milliárd euró (nagyjából 3000 milliárd forint) értékben, mert szerinte a magyar jogállamisági helyzet veszélyt jelent a közös források felhasználására.

A testületet az uniós pénzügyminiszterek kérték fel az újraértékelésre, mert nekik kellett volna dönteniük, de ez nem sikerült a legutóbbi ülésükön.

A Tanács tanácstalan a bizottsági tanács miatt, jöhet az Európai Tanács

Az Európai Bizottság áprilisban kezdeményezte elsőként és eddig egyedüliként a magyar kormánnyal szemben az új feltételességi (kondicionalitási) mechanizmus elindítását. Nem hivatalosan már korábban elkezdett levelezni a magyar kormánnyal, amely 17 vállalással próbálta megnyugtatni az Európai Bizottágot. Ezekről az uniós testület megállapította, hogy elvben, megfelelően végrehajtva kezelhetik a kifogásokat, de addig is szeptember 19-én javasolta három magyar operatív program 65 százalékának a felfüggesztését. Két hónapot adott a magyar kormánynak, hogy haladjon a reformokkal, de végül több ponton hiányosságokat és kockázatokat talált a határidőre, így a felfüggesztési javaslatot változatlanul küldte a végső döntést meghozó tagállami pénzügyminiszterek elé.

A miniszterek az EU Tanácsának nevezett testületben több lehetőség közül választhatnak:

• megszavazzák a javaslatot. A jóváhagyáshoz minősített többségre van szükség: 15 ország (a tagállamok 55 százaléka) kell, amelyek az uniós lakosság 65 százalékát képviselik.
• A miniszterek akár módosíthatnak is. Erről szintén minősített többséggel dönthetnek.
• Halaszthatnak, de nem sokáig, mert az eljárási szabályok miatt december 19-ig dönteniük kell. Ha nem sikerül, elvben az Európai Bizottság újraindíthatja az eljárást, de akkor kezdhetik elölről, már ha bárki látja is ennek az értelmét.
• A kérdést tovább is dobhatják az uniós állam- és kormányfők elé. Ők legközelebb december 15-én ülnek össze az Európai Tanács nevű testületben, ami elvben nem döntéshozó, de a gyakorlatban itt szokták feloldani a legvitatottabb, egyhangú döntést követelő és/vagy csomagban kezelt ügyeket.

Elsőre halasztásban maradtak. Eredetileg ugyan december 6-án szavaztak volna a pénzügyminiszterek a bizottsági javaslatról, de ezt az ülés előtti napon „véleménycsere” váltotta a nyilvános napirendtervben. A Politico a találkozó előtt arról írt, a három legnépesebb tagállammal (Franciaország, Németország, Olaszország) együtt összesen nagyjából egy tucat ország állt össze, hogy vegyék figyelembe a magyar kormány haladását a reformokkal.

Végül az ülés után felkérték az Európai Bizottságot, hogy hét végéig mondjon új véleményt, de már vegye figyelembe a november 19. utáni fejleményeket is. A Szabad Európa szerint az Európai Bizottságnál egyáltalán nem örültek a felkérésnek, és már az előző vizsgálatánál is figyelembe vették az akkor még csak tervezett lépéseket. A lap úgy értesült, hogy a november végi bizottsági értékelés óta a kormány kétnaponta küldözgeti az újabb és újabb intézkedésekről szóló jelentéseit Brüsszelbe.

A friss értékelés nem sokat javított: a Népszava alapján alig több mint egy kifogást sikerült leszerelnie a tucatnyiból.

Nagy csomagot raktak össze Mikulás napján

A helyzetet bonyolítja, hogy a miniszteri Tanács soros cseh elnöksége (valamint több tagállam) a december 6-i pénzügyminiszteri ülésen egy csomagba pakolta a jogállamisági döntést egyhangúságot igénylő témákkal:

• a „rendes” uniós költségvetésen felüli helyreállítási alap vissza nem térítendő részéből 5,8 milliárd euró (nagyjából 2300 milliárd forint) járna Magyarországnak. Ennek az elköltési tervét jóváhagyatná a tagállamokkal az Európai Bizottság, de a kifizetéseket 27 „szupermérföldkőhöz” kötné. Köztük van a jogállamisági mechanizmus 17 pontja, de igazságügyi reformok is. Ha év végéig nincs megállapodás, a pénz 70 százaléka (nagyjából négymilliárd euró, körülbelül 1650 milliárd forint) elveszhet.
• Az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós közös uniós hitelfelvétel is a csomag része, amiből jövő év elejétől segítenének az orosz támadás alatt álló EU-tagjelöltnek. A magyar kormány ellenzi a közös kölcsönt, helyette kétoldalúan segítene. (A hitelről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.) A pénzügyminiszterek december 6-án a magyar kormány kifejezett ellenzése miatt nem tudták megszavazni a közös uniós hitelhez szükséges összes jogszabályt és módosítást. A cseh elnökség arról beszélt, megvizsgálják, a másik 26 tagállam hogyan tud közösen segíteni, de Valdis Dombrovskis költségvetési biztos az ülés után is az eredeti tervnél maradt volna. „Ha az egyik módszer nem működik, keresünk majd másikat” – hagyta nyitva az ajtót a 26-os megoldásnak másnap Eric Mamer bizottsági szóvivő. Ezzel viszont csak bonyolultabban és drágábban tudnának hitelt felvenni, főleg a nagy gazdaságú, a kötvénypiacon bizonytalanabbnak ítélt tagok, mint például Olaszország.
• A legutóbbi pénzügyminiszteri ülésen a magyar kormány által ellenzett, majd támogatott, majd mégis ellenzett globális minimumadóról is szavaztak volna. Ez a téma a franciáknak különösen fontos, a pénzügyminiszterük korábban ennél is felvetette, hogy megerősített együttműködéssel kerüljék meg a magyar ellenzést, de ez azt jelentené, hogy csak 26-an vezetnék be, jókora versenyelőnyt adva Magyarországnak a közös piacon.

Javult a kormány alkupozíciója, de óriásit kockáztat

Azzal, hogy a minősített többséget igénylő mechanizmus egyhangú döntésekkel került egy pakkba, a magyar kormány gyakorlatilag vétójogot nyert és

okkal kommunikálhatja azt, hogy a feltételességi mechanizmus innentől már nem a magyar jogállamiságról, hanem más ügyekről szól.

Ugyanakkor a helyreállítási tervvel összedrótozva már végleges forrásvesztést kockáztat, ráadásul elvileg az ukrán hitelnél és a minimumadónál is megkerülhetik azzal, hogy kihagyják.

A határidőknél egyszerre ketyeg a magyar kormánynak és ellene az óra: december 19-ig húzva gyakorlatilag megússza, hogy már ne „Brüsszel”, hanem a tagállamok marasztalják el a magyar jogállamiságot, de év végén lejár a határidő a helyreállítási tervre.

Diplomaták úgy vélték a Politicónak, hogy a Tanács csökkentheti a végső befagyasztott összeget, ha cserébe a magyar kormány elengedi a vétókat.

Az operatív programokból befagyasztott pénzhez egyelőre amúgy sem jutnánk hozzá, ahogy eddig a többi uniós felzárkóztatási támogatásból sem kapunk a 2021-2027-es költségvetésből. Ehhez először a kormánynak partnerségi megállapodást kellene kötni az Európai Bizottsággal, majd elfogadtatni az operatív programokat, de ez még hivatalosan nem történt meg. Navracsics Tibor pénteken arról beszélt, hogy a tárgyalások jelenlegi állása szerint az összes operatív programot lezárták, már csak a politikai jóváhagyás kell, „remélhetőleg még decemberben lesz megállapodás az Európai Bizottsággal erről”.