Szavazás helyett már csak véleménycsere van a magyar EU-s pénzekről a keddi találkozó napirendjén

Hétfőn estére megváltoztatták a tagállami pénzügyminiszterek keddi ülésének tervezett napirendjét, amelyben már csak véleménycsere szerepel a magyar EU-s pénzekről szóló ügyekben. Az Európai Unió Tanácsának nevezett döntéshozó testület először ül össze, amióta

• az Európai Bizottságtól múlt szerdán hivatalos javaslatot kapott rá, hogy függessze fel mintegy 7,5 milliárd eurónyi (nagyjából 3000 milliárd forintnyi) támogatás kifizetését az EU „rendes” költségvetéséből. A Bizottság szerint a kormány a november 19-i határidőig „nem hajtotta végre megfelelően” a kondicionalitási eljárásban vállalt 17 intézkedés „központi elemeit az általa vállaltak szerint”;
• de a Bizottság azt is javasolta, hogy a kifizetések szigorú feltételekhez kötésével hagyják jóvá a költségvetésen felüli alapból fizetett, 2300 milliárd forintos magyar helyreállítási tervet. Utóbbi a büdzsén felül egy egyszeri alap elköltését részletezné, és ha év végéig nem fogadják el, az összeg 70 százaléka elveszhet.

A végső szót mindkét esetben a tagállami minisztereknek kellene kimondaniuk. Ezekről részletesen itt írtunk.

A napirendre mutató hivatkozást hétfőn késő délután vagy kora este változtatták meg a találkozó oldalán, de az új mellett az eredeti dokumentumot is fent hagyták. A kettőt összehasonlítva látszik, hogy a két, Magyarországot közvetlenül érintő napirendi pontnál az „elfogadás” („adoption”) „véleménycserére” („exchange of views”) változott.

A változtatás nem meglepetés, korábban a Népszava és a Politico forrásai is arról beszéltek, hogy várhatóan kedden nem lesz szavazás. Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós forrásfelhasználásért felelős miniszter pedig a közelmúltban már egy december 12-i dátumot emlegetett, bár a hivatalos programban még mindig nincs aznapra pénzügyminiszteri találkozó.

Hétfőn korábban a Tanács pénzügyminiszteri ülésekért felelős sajtókapcsolati munkatársa kérdésünkre azt írta, „először meglátjuk, hogyan megy a december 6-i” találkozó, utána pedig a soros cseh elnökségnek kell eldöntenie, mi legyen. Több lehetőség is akad, közülük csak az egyik a rendkívüli pénzügyminiszteri ülés, válaszolta Katharina Pausch-Homblé.

Hétfő délután az uniós nagykövetek még futottak egy utolsó kört, majd a Tanács egy háttérbeszélgetésen oszthatta meg a fejleményeket. Ha lettek volna. Hiába szóltak a kérdések kizárólag a magyar ügyekről, semmilyen új érdemi információ nem hangzott el. Mindenki várjon másnap reggelig, amikor a miniszterek összeülnek – tanácsolták, arra utalva, hogy csak a miniszterek keddi reggelijén dőlhet majd el véglegesen, hogy melyik ügyben pontosan milyen döntés várható.

Több forgatókönyv állt a Tanács előtt

A Bizottság javaslatai után a végső döntést az EU tagállami minisztereiből álló Tanácsának kell kimondania. Ott aztán

• Egyszerűen megszavazhatják a javaslatot. Ehhez minősített többségre van szükség: legalább 15 ország (a tagállamok 55 százaléka) kell, amelyek az uniós lakosság 65 százalékát képviselik. Magyarul ha egy kormány meg akar akadályozni egy döntést, vagy sok másik tagállamra van szüksége, vagy legalább néhány népesre.
• A miniszterek módosíthatnak is. Ehhez szintén minősített többség kell.
• Akár halasztásról is szó lehet. Erre már nincs sok idejük, az eljárás szabályai miatt december 19-ig kell dönteniük.
• Ha nagy a vita, kapóra jöhet, hogy addig az állam- és kormányfők is összeülnek december 15-én. A miniszterek testületéhez hasonló nevű Európai Tanács elvileg nem döntéshozó, csak „végkövetkeztetéseket” ad ki egyhangúlag. A gyakorlatban mégis itt lehet feloldani a legérzékenyebb témákat a legmagasabb politikai szinten. Ilyen, ha például a szavazási szabályok miatt amúgy is egyhangú döntés kellene a miniszteri Tanácsban vagy ha csomagban kezelnek több javaslatot.

Ha végül tehát szavazás nem, csak eszmecsere lesz kedden a Bizottság javaslatai után a két kérdésben, az még nem világos, mi következik utána. A bizottsági javaslatok általában átmennek, de ez az első eset, hogy a tagállamoknak a feltételességi mechanizmussal kellene elítélniük egy másikat. Némelyikük, különösen a lengyelek aggódva tekinthetnek előre, hogy milyen precedenst teremtenek ezzel.

A napokban több forrás is arról írt, hogy a három legnagyobb szavazati súlyú tag, Olaszország, Németország és Franciaország újraértékeltetné a bizottsági döntést. A csoporthoz a Politico szerint nagyjából egy tucat ország tartozik. Ők együtt már a három legnépesebb tagállam miatt biztosan képesek lennének blokkolni, és a sajtóhírek szerint hajlandóak lennének csökkenteni a befagyasztatott összeget – akár nullára.

A Szabad Európa szerint néhány kormánynál attól tartanak, hogy ha a magyar törekvések ellenére az Európai Bizottság teljes egészében maradt az először szeptember közepén javasolt 3000 milliárd forintnyi felfüggesztésnél, velük is ilyen keményen bánhat az adósságszabályoknál.

Közben viszont a magyar ügyek felett a pénzügyminiszteri találkozó két másik napirendi pontja is ott lebeg. Korábban többek között a német külügyminiszter és egy uniós biztos is megvádolta a magyar kormányt azzal, hogy az EU-s pénzek és a jogállamiság kérdésében megpróbálja megzsarolni a többi tagállamot egyhangúságot követelő ügyben emelt vétóval. A december 6-i pénzügyminiszteri ülés napirendjén két olyan téma is van, ahol akár egyetlen tagállam is beakaszthat:

• a globális minimumadó
• és az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurónyi uniós hitel, amelynek a segítségével az orosz támadás alatt álló EU-tagjelölt kihúzhatná a jövő évet.

A 444 korábban arról írt, hogy a zsarolási lehetőség elhárítására a Tanácsban megfordíthatják az eddig ismert menetrendet: előbb teszik fel szavazásra az ukrán hitelt és a minimumadót, mint a magyar pénzbüntetés és az újjáépítési terv ügyét. Azaz előbb a magyar kormánynak kell feladnia a vétóját, hogy utána bízhasson a pénzeit érintő kedvező elbírálásban. A gyakorlatban most ilyen helyzetet hozhat a két magyar ügy szavazásának elhalasztása.