Népszava: Halaszthatják a döntést 3000 milliárdos támogatási befagyasztásról

A Népszava brüsszeli tudósítójának értesülései szerint az eredeti tervekkel ellentétben az európai uniós tagállamok pénzügyminiszterei december 6-i brüsszeli ülésükön várhatóan mégsem szavaznak a Magyarországnak járó felzárkóztatási támogatások egyharmadának – mintegy 3000 milliárd forintnak – a felfüggesztésére vonatkozó javaslatról.

Tehát ez azt jelentheti, hogy az Európai Unió Tanácsa mégsem dönt december 6-án a magyar jogállamisági (feltételességi vagy kondicionalitási) mechanizmus továbbléptetéséről a Népszava szerint.

A miniszterekből álló testületnek csütörtökön javasolta az Európai Bizottság, hogy függesszen fel mintegy 7,5 milliárd eurónyi (nagyjából 3000 milliárd forintnyi) felzárkóztatási támogatást, mert a magyar jogállamisági helyzet kockázatot jelent az uniós pénzek felhasználásánál. Az eljárás elsőként és eddig egyedüliként Magyarország ellen indult el idén áprilisban.

A kormány 17 vállalással próbálta megnyugtatni az Európai Bizottágot, és ezekről az uniós testület megállapította, hogy elvben, megfelelően végrehajtva kezelhetik a kifogásokat, de addig is szeptember 19-én javasolta három magyar operatív program 65 százalékának a felfüggesztését. Ez ér összesen körülbelül 3000 milliárd forintot.

Repül a forró krumpli, ki tudja, hol áll meg

A kormány a két hónappal későbbi határidőre állítása szerint végzett is, de az Európai Bizottság végül úgy ítélte meg, „nem hajtotta végre megfelelően” a 17 intézkedés „központi elemeit az általa vállaltak szerint”. A felfüggesztést a Tanács elé terjesztette, mert az eljárásban a miniszteri testület mondhatja ki a végső szót.

A Tanácsnak december 19-ig kellene szavaznia. Már a bizottsági javaslat kihirdetése előtt fel is vette „lehetséges” megjegyzéssel a döntést a december 6-i a pénzügyminiszteri ülés programjára, és még szombat reggel is szerepelt mind az ülésnek készített aloldalon, mind a hivatalos napirendben. (Előbbi csak párbeszédről, utóbbi „döntés implementálásáról” ír.) A miniszterek ugyanakkor több lehetőség közül választhatnak:

• megszavazzák a javaslatot. A jóváhagyáshoz minősített többségre van szükség: 15 ország (a tagállamok 55 százaléka) kell, amelyek az uniós lakosság 65 százalékát képviselik.
• A miniszterek akár módosíthatnak is. Erről szintén minősített többséggel dönthetnek.
• Halasztásról is szó lehet, hiszen december 19-ig még van idő.

A Népszava brüsszeli tudósítója, Halmai Katalin szombati információi szerint a tagállami miniszterek gyakorlatilag a harmadik lehetőség mellett döntöttek, és lendületből visszapasszolnák az ügyet az Európai Bizottságnak. A tagállamok felhatalmaznák a Tanács soros cseh elnökségét, hogy kérje fel az Európai Bizottságot az értékelése frissítésére és egy befejező menetrend elkészítésére. A halasztást a lap szerint főként Franciaország, Németország és Olaszország szorgalmazza. (Három nagy tagállam, amelyek nélkül lehetetlen összehozni a kettős többséghez szükséges 65 százaléknyi uniós lakost.)

Navracsics már következetesen más dátumról beszél

Eredetileg egyébként mintha még a magyar kormánynál is szavazással és az igenek többségével számoltak volna. Másfél hete Navracsics Tibor és Gulyás Gergely miniszterek háttérbeszélgetésen fejtették ki a véleményüket az (akkor még csak várható) európai bizottsági döntésről. Ugyan csak általánosságban válaszoltak a kérdésre, hogy átmehet-e a befagyasztás az uniós minisztereken, de azt mondták, a bizottsági javaslatok többséget szoktak kapni. (Gulyás Gergely egyenesen úgy fogalmazott, hogy ha nem így lenne, akkor még gyengébben működne az EU, mint most.)

A Népszava értesülése megmagyarázná, hogy Navracsics Tibor miért beszélt már a bizottsági bejelentés előtt egy nappal december 12-i pénzügyminiszteri találkozóról a Reutersnek, majd a javaslat nyilvánosságra hozásának napján a kormányinfón.

A Tanács honlapján továbbra sem szerepel aznap pénzügyminiszteri ülés, de az uniós viták elegyengetésével megbízott miniszter talán már tud egy előkészítés alatt álló találkozóról.

December 12. már néhány nappal ugyan, de a jövő heti utolsó parlamenti szavazási nap vége után lenne, így maradna némi idő, hogy az Európai Bizottság ezt is értékelje.

A Népszava szerint

egy, a jelenleginél kedvezőbb bizottsági elemzéssel jelentősen csökkenhetne vagy akár teljesen nullázódhatna a felfüggesztésre ítélt pénzügyi kötelezettségvállalás összege.

A vétófenyegetést hárítanák el?

Korábban többek között a német külügyminiszter és egy uniós biztos is megvádolta a kormányt azzal, hogy az EU-s pénzek és a jogállamiság ügyében megpróbálja megzsarolni a többi tagállamot egy egyhangúságot követelő ügyben emelt vétóval. A december 6-i ülés napirendjén két ilyen pont is van:

• a globális minimumadó
• és az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurónyi uniós hitel, amelynek a segítségével az orosz támadás alatt álló EU-tagjelölt kihúzhatná a jövő évet.

Gulyás Gergely és Navracsics Tibor a korábbi háttérbeszélgetésen azt bizonygatták, hogy egyik üggyel sincs kapcsolat. A globális minimumadótól többek között azért ódzkodnak, mert az versenyhátrányt jelentene az Egyesült Államokkal szemben, ahol még nem vezették be.

A magyar kormány valóban régebb óta hangoztatja a fenntartásait, de tavaly úgy tűnt, megbékélt a javaslattal. „Sikerült áttörést elérnünk a globális minimumadóról szóló megállapodás ügyében, így Magyarország is jó szívvel csatlakozhat az ügyhöz” – jelentette be a Portfolio konferenciáján Varga Mihály pénzügyminiszter. Idén nyáron jött egy újabb magyar fordulat, épp akkortájt, hogy a lengyelek elengedték a vétójukat. Ők nem sokkal azután lettek engedékenyebbnek, hogy a saját jogállamisági vitáik rendeződni látszódtak, bár szintén tagadták, hogy a két ügy között kapcsolat lenne. A legutóbbi heti állami médiás interjújában Orbán Viktor elismételte, hogy a kormány ellenzi a „munkahelygyilkos” minimumadó bevezetését.

Az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelnél elvi okokra hivatkozik a kormány. Az EU közösen venne fel kölcsönt, hogy kiszámítható módon, havi 1,5 milliárd euróval tudjon hozzájárulni a támadás alatt álló uniós tagjelölt – alaphangon havonta 3-4 milliárd eurós támaszra szoruló – költségvetéséhez. A közösködés helyett a magyar kormány megpróbál előre menekülni, és kétoldalúan biztosítani a Magyarországra eső összeget. (A témáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.)

A 444 korábban arról írt, hogy a zsarolási lehetőség elhárítására a Tanácsban megfordíthatják az eddig ismert menetrendet: előbb teszik fel szavazásra az ukrán hitelt és a minimumadót, mint a magyar pénzbüntetés ügyét. Azaz előbb a magyar kormánynak kell feladnia a vétóját, hogy utána bízhasson a pénzeit érintő kedvező elbírálásban. Utóbbi halasztása egy másik időpontra egy elegánsabb megoldása lehetne ugyanannak a problémának.

Rábólinthatnak a helyreállítási tervre

A december 6-i ülés napirendje szerint feltételesen a magyar helyreállítási tervről is dönthetnek. Ennek a nagyjából 2300 milliárd forintot érő szavazásnak jóval nagyobb a gyakorlati tétje, mint a jogállamisági eljárásnak. A tervre a jogállamisági mechanizmus által érintett „rendes” költségvetés helyett egy ideiglenes alapból költhetnénk a pénzt, ha év végéig igent mondanának rá a tagállamok. Ha ezt nem teszik meg, a pénz jelentős része végleg elúszhat.

Az Európai Bizottság javaslata szerint ugyan átengednék a tervet, így nem veszítenénk végleg semmit, de egyáltalán nem engednének kifizetéseket, amíg nem teljesül 27 „szupermérföldkő”. Ezek között ott van az a 17 feltétel, amelyet a feltételességi eljárásban is vállalt a magyar kormány, így elég furcsa lenne, ha nem ugyanakkor döntenének.

A Népszava szerint van olyan forgatókönyv, hogy a helyreállítási alapot december 6-án esetleg megszavaznák, ha a magyar kormány elállna a vétóktól.

A lap forrása azt sem zárta ki, hogy a felfüggesztés és a helyreállítási terv elfogadása a december 15-i állam- és kormányfői csúcson, az Európai Tanácson is téma lesz. Ez hivatalosan nem döntéshozó testület – egyhangúlag hoz „végkövetkeztetéseket” –, de a gyakorlatban itt kötnek ki a legérzékenyebb ügyek, hogy a kormányok a legfelső politikai szinten kössenek róluk alkukat.