Vita a pénzekről az EU és a magyar kormány között: mi a tét, és hogy áll most az ügy?

Legfontosabb

2022. november 24. – 18:42

Vita a pénzekről az EU és a magyar kormány között: mi a tét, és hogy áll most az ügy?
A visegrádi országok miniszterelnökeinek kassai csúcstalálkozóján tartott sajtótájékoztatón 2022. november 24-én – Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Az utóbbi napokban ismét elkezdtek röpködni a sajtóhírek arról, ki, mikor, mennyi európai uniós (EU) támogatást tartana vissza a magyar kormánytól. Ezt tetézte, hogy a tárgyalások mindkét elsődleges résztvevője, azaz az Európai Bizottság és a magyar kormány is elkezdett a sajtón keresztül üzengetni.

Több forrás szerint az Európai Bizottság nagyjából 3000 milliárd forintnyi támogatás felfüggesztését fogja javasolni a jövő héten, de nem ez az egyetlen ügy, amin összefeszül a magyar kormánnyal.

Mi a tét?

A vita több pénzforráson és fronton is megy:

  • egyrészt a 2021-ben indult hétéves uniós költségvetés jelentős részét kitevő támogatásokon. (A másik nagy tételt jelentő mezőgazdasági alapról épp mostanság egyeztek meg.)
  • Másrészt a koronavírus miatti visszaesésre hivatkozva néhány éve, csak ideiglenesen létrehozott helyreállítási alapon megy a vita, amelynek jelentős támogatásairól a „rendes” költségvetési pénzekkel szemben teljesen lemaradhat egy ország, ha nem kéri időben.
    • A helyreállítási alap vissza nem térítendő részét kérte a magyar kormány, ennél év végéig kellene megállapodni,
    • a kedvezményes hitelről, azaz a visszatérítendő forrásokról viszont hivatalosan csak „tárgyal” a kabinet, de még nem döntötte el, kéri-e.

A bilit az Európai Bizottság szerdai háttérbeszélgetése után megjelenő cikkek borították. Előtte még ugyanis napokig, hetekig úgy tűnt, sínen van minden: a kormány tett 17 vállalást, amelyek megvalósítására több jogszabályt is elfogadtatott a parlamenttel, november 19-i határidővel, egy nappal előtte pedig Varga Judit igazságügyi Brüsszelből is azt nyilatkozta, hogy mindent megtettek a teljesítéshez.

Az Európai Bizottságnak november végéig kell letennie a javaslatát az esetleges felfüggesztésről végül döntő tagállami pénzügyminiszterek tanácsa elé. Kiszivárgott információk alapján a sajtó egyes képviselői néhány hete még arra számítottak, hogy az Európai Bizottság nem javasolja majd a 3000 milliárd forintnyi forrás befagyasztását.

Ám a héten elkezdtek sorban érkezni a cikkek arról, hogy az Európai Bizottság javasolni fogja a felfüggesztés megszavazását a tagállamoknak. A 444 szerint a testület legalább három területen,

  • az újonnan létrehozott Integritás Hatóságnál,
  • a korrupciós perekre vonatkozó, pótmagánvádas eljárásra hajazó mechanizmusnál,
  • és az új vagyonbevallási szabályoknál is lát hiányosságokat.

A brüsszeli testület tájékoztatójára válaszul másnapra a magyar kormány is szervezett egy háttérbeszélgetést Budapestre, láthatóan nehezményezve a Bizottság eljárását. Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter – volt uniós biztos – szerint a testület 70 éves történetében páratlan, hogy a sajtót előbb értesítik, mint az érintett tagállamot.

Kormány: Mindenki nyugodjon le

A brüsszeli beszélgetés után született cikkekben viszont egy másik információ is kibukott: az Európai Bizottság év végéig elfogadná a magyar partnerségi megállapodást a költségvetési források elosztásáról, csak éppen részleges blokkolással. A magyar kormány a félig üres pohárról a félig telire próbálta helyezni a hangsúlyt.

Navracsics Tibor, a tárgyalásokért gyakorlatilag felelős miniszter üdvözölte, hogy a partnerségi megállapodást év végéig elfogadhatják, nem minden ok nélkül: ez ugyanis az előfeltétele annak, hogy Magyarország egyáltalán bármilyen forráshoz juthasson a mostani költségvetésből. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely és Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár társaságában tartott beszélgetésen derűlátóan nyilatkoztak arról is, hogy a partnerségi megállapodás után az operatív programokat majd gyorsan elfogadhatják.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár a Versenyképességi Operatív Programok 16. konferenciáján 2022. november 24-én – Fotó: Kovács Anikó / MTI
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár a Versenyképességi Operatív Programok 16. konferenciáján 2022. november 24-én – Fotó: Kovács Anikó / MTI

Navracsics Tibor azt bizonygatta, tulajdonképpen a vállalások egy részére március 31. a határidő, és a júliusi céljaikat tulajdonképpen így is el tudják érni, hiszen nem jelentkezik majd hiány a magyar államháztartási számlákon. Orbán Viktor kormányfő a miniszteri tájékoztató után nem sokkal Kassán a V4-csúcson részletezte, hogy ez a határidő a – a kormányzati retorika szerint csak menet közben, valójában évek óta napirenden lévő, tizennyolcadikként megjelent – igazságügyi reformokkal került be.

Ha az Európai Bizottság nem elégedett az eddigi közös munkával, az Gulyás Gergely szerint a testület saját munkáját is minősíti. A kormány részéről azzal is érveltek, hogy még a költségvetési időszak elején vagyunk, így még ha el is húzódna a három operatív program 65 százalékát érintő blokkolás ügye, a maradék uniós támogatás rendelkezésre állna, és az egész elköltésére is maradhatna ideje Magyarországnak.

A budapesti miniszteri beszélgetésen az újjáépítési alapról szóló hírekből is azt emelték ki, hogy a magyar költési tervet elfogadhatja az Európai Bizottság. A nagyjából 2000 milliárdos forrás ettől viszont még nem nyílna meg, mert a Politico szerint ezt 27 „szupermérföldkőhöz” kötnék az Orbán-kormány számára. Köztük lenne az a 17, amelyeket a jogállamisági eljárásnál már bevállalt – ás papíron hatályossá is tett – a kormány, de auditálási és jelentési kötelezettségeket is rónának a kormányra.

A kormányzati beszélgetésen arra céloztak, hogy ezek talán nem is többletkötelezettségek, csak bizonyos pontok jobban kibontva, vagy akár sajtóhiba. Ennek a retorikának a hátterében az állhat, hogy a magyar kormány egyelőre akár bízhat a többi tagállam minisztereiben. A helyreállítási tervet is nekik kell elfogadni, és a zárolási javaslatot is minősített többséggel kellene jóváhagynia az Európai Tanács illetékeseinek, de úgy tűnik, utóbbinál a magyar miniszterek se számítanak tőlük sok jóra.

A kormányzati beszélgetésen csak általánosságban válaszoltak arra, hogy egy zárolási javaslat átmehet-e a szükséges minősített többséggel, de szerintük az Európai Bizottság javaslatai esetében ez a Tanács döntéseinél meg szokott lenni.

Ha a Bizottság hivatalosan is ezt a zárolást és szigort javasolja a jövő héten, akkor utána a felfüggesztés elfogadásához legalább 15 tagállam kell, amelyek az uniós lakosság legalább 65 százalékát képviselik. Onnantól a magyar jogállamiságot már nem „Brüsszel”, hanem az egész közösség: a többi tagállam fogja minősíteni.

Zsarolás helyett elvekről beszélnek

A pénzügyminiszterek december 6-án erősíthetik meg a kiszivárogtatott bizottsági javaslatot. Ezt december közepénél nem is húzhatják tovább, hiszen a 3000 milliárd forintnyi felfüggesztés lehetőségét először lefektető, szeptember 18-i bizottsági döntéstől számítva három hónapjuk van erről dönteni.

Az ülésen több olyan egyhangúságot követelő téma is napirenden lesz, ahol a magyar kormány beakaszthat a folyamatoknak, így jelenleg még alkupozícióban érezheti magát Orbán Viktor és kabinetje. Ilyen az Ukrajnának nyújtandó, a Bizottság által javasolt és az Európai Parlament által is támogatott 18 milliárd eurós hitel, amelynek a segítségével az Oroszország által megtámadott, uniós tagjelölt ország kihúzhatná a jövő évet, valamint a globális minimumadó.

Orbán korábban már kijelentette, a magyar kormány nem fogadja el, hogy az EU-tagállamok közös hitelfelvétellel segítsék az Oroszország által megtámadott Ukrajnát, arra viszont hajlandó, hogy a tervezett pénzügyi támogatás Magyarországra eső részét biztosítsa. Egy friss határozat szerint ez 187 millió euró, azaz jelenleg kb. 76,7 milliárd forint. Éppen ezért uniós források korábban a Politicónak arról beszéltek, hogy a magyar kormány zsarol.

A miniszteri beszélgetésen azt bizonygatták, hogy a magyar kormány ezeket elvből veti el: sem a közös hitelfelvételt nem támogatják (helyette az említett kétoldalú alapon adnák a pénzt, a szerdai Magyar Közlönyben az is megjelent, hogy Orbán felhívja Varga Mihály pénzügyminisztert arra, hogy biztosítsa ezt az összeget a magyar nemzeti büdzsében), a globális minimumadó pedig versenyhátrány lenne, amíg azt az Egyesült Államok is el nem fogadja.

A háttérben megbúvó EP-szál

Az nem titok, hogy van olyan tagállam, amely támogatná a zárolást, a német parlament például már korábban határozatot hozott róla. Ennek ellenére Gulyás Gergely szerint a bizottsági háttérbeszélgetés – és így a belőle készült cikkek – hangvételét az Európai Parlamenttől (EP) érkező nyomás befolyásolhatta. Az EP-képviselők ráadásul éppen nem sokkal a két háttérbeszélgetés után szavaztak meg nagy többséggel egy hétfőn megvitatott állásfoglalást, amelyben kérik a zárolást és egyelőre a helyreállítási alaptól is távol tartanák a magyar kormányt.

Az Európai Parlament ülése 2022. november 24-én – Fotó: Fred Marvaux / European Parliament
Az Európai Parlament ülése 2022. november 24-én – Fotó: Fred Marvaux / European Parliament

Az EP-nek ugyanakkor ebben a vitában közvetlenül nem osztottak lapot, egyik eljárásban sincs döntési jogköre, és egy-egy állásfoglalásnak semmilyen gyakorlati következménye sincs. Az EP egyetlen, végső fegyvert foghat a kezébe: feloszlathatja az Európai Bizottságot, amennyiben annak munkáját bizonyos kritériumokkal összeegyeztethetetlennek találja. Ha ezt a példátlan fenyegetőeszközt egyáltalán bevállalná az EP magyar kormány miatt, akkor is, ott is legalább kétharmados többségre lenne szükség. A csütörtöki állásfoglalást ennél jóval nagyobb aránnyal fogadták el, de egy jogi következmények nélküli dokumentum azért más, mint egy várhatóan elhúzódó folyamat beindítása.

Ráadásul amennyiben az Európai Bizottságot feloszlatják, úgy az új bizottsági elnökről nem is az Európai Parlament, hanem a tagállami állam- és kormányfők döntenének. A mostanit a legnagyobb képviselőcsoport, az Európai Néppárt adja, így az egykori Fidesz-pártcsalád EPP-s képviselők azt kockáztatnák, hogy elveszítik a nehézkesen kiharcolt pozíciójukat – bár éppen a Fidesz viharos távozásának is köszönhető, hogy egy ilyen drasztikus lépés a részükről egyáltalán felmerülhet.

Blöff vagy sem, az EP szerepének hangsúlyozásával a magyar kormány kap egy újabb narratívát:

„Az Európai Parlament baloldali többsége, élén a magyar baloldali képviselőkkel ismét azért lobbizik, hogy a magyar emberektől megvonják a nekik járó forrásokat”

írta ki a jobbközép néppártiakat figyelmen kívül hagyva Varga Judit igazságügyi miniszter, sokadszor, de legegyértelműbben most közölve, hogy a nem fideszes magyar EP-képviselők szerinte a Magyarországnak járó uniós források megvonásáért lobbiznak Brüsszelben.

A kormány mindenesetre – és mindennek ellenére is – arra számít, hogy jövőre legalább hétmilliárd euró (nagyjából 2800 milliárd forint) érkezhet Magyarországra – igaz, az összeg nagyjából fele még az előző költségvetési időszakból jár nekünk mint tagállamnak.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!