FAZ: Az Európai Bizottság a 7,5 milliárd eurós magyar támogatás befagyasztását javasolja
2022. november 23. – 15:00
A Európai Bizottság illetékes szervei arra a következtetésre jutottak, hogy Budapest nem teljesítette kellőképpen a korrupció elleni küzdelemben tett reformígéreteit, ezért a testület jövő hét szerdai ülésén azt fogja javasolni a tagállamoknak, hogy fagyasszanak be 7,5 milliárd eurót három kohéziós programból, tudta meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív napilap.
A FAZ információi szerint Ursula von der Leyen bizottsági elnök kedden tájékoztatta erről az Európai Parlament frakcióvezetőit. A Bizottság jelenlegi értékelése Varga Judit magyar igazságügyi és európai ügyekért felelős miniszter szombaton elküldött levelén alapul. Ebben Varga felvázolta a kormány lépéseit. Budapest teljesített ugyan néhány kötelezettséget, de nem mindet, és különösen a fontosakat nem – írja a lap.
Ha a Tanács elfogadja a Bizottság javaslatait, az azt jelentené, hogy három magyar operatív program forrásainak 65 százalékát elvonják Magyarországtól. Ez 7,5 milliárd euró, azaz mintegy 3000 milliárd forint blokkolását jelentené, ennyi pénztől esne el az ország. Ez az összeg a 2027-ig tartó költségvetési időszakra vonatkozó kohéziós források mintegy harmadának elvonását jelentené.
A hírre gyengült a forint az euróval szemben:
Varga Judit: Magyarország mindent megtett
Magyarország mindent megtett azért, hogy megállapodjon az Európai Bizottsággal, és hogy teljesítse határidőre az uniós pénzek lehívását lehetővé tévő tizenhét vállalását, mondta Varga Judit Brüsszelben múlt héten.
Az igazságügyi miniszter szerint „Magyarország intenzív tárgyalási folyamatban, mélyreható munkában van az Európai Bizottsággal, konstruktív és szakmai párbeszéd zajlik Brüsszel és Budapest között”. Magyarország szombaton hivatalos levélben tájékoztatja a Bizottságot az elvégzett munkáról, mondta Varga, aki posztolt is a brüsszeli látogatásáról.
Az Európai Bizottság szeptemberben javasolt nagy mértékű pénzmegvonást Magyarországgal szemben, a jogállamiság elveinek megsértései miatt, de a döntést az Európai Unió Tanácsára bízták. Így az uniós szakminiszterekből álló Tanács szavazásán dőlhet el, hogy a magyar kormány hozzáférhet-e az országnak járó uniós forrásokhoz. A Bizottság javaslata szerint 3000 milliárd forintnyi összeget kellene elvonni Magyarországtól az uniós pénzek felhasználása körüli visszaélések miatt.
Október elején szavazta meg a magyar parlament azt a törvénycsomagot, amivel 17 pontban tesz eleget a kormány az Európai Bizottság kéréseinek. Ezeknek az ígéreteknek a gyakorlati megvalósítása az ára annak, hogy az egyelőre parkolópályán levő 3000 milliárd forintnyi EU-s pénzt megkapja Magyarország.
A Bizottság szerint ha a magyar kormány december közepéig teljesíti a vállalásait, akkor hozzáférhet a teljes összeghez, hiszen védve vannak a források – olyan intézkedéseknek köszönhetően, mint az Integritási Hatóság felállítása, a közhasznú alapítványok szabályozása vagy az egyajánlatos közbeszerzési eljárások csökkentése. Arról, hogy egy újabb hatóság felállítása hozhat-e érdemi változást, miközben továbbra sem esik szó arról, hogy Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, a korrupciós hatóságról szóló, és az Integritás Hatóság vezetőiről szóló cikkünkben írtunk részletesen.
Orbán Viktor éppen egy hónapja járt Berlinben, ahol találkozott is Olaf Scholzcal, (és előző német kancellárral, Angela Merkellel is), de a Politico forrásai szerint a magyar kormányfő hűvös fogadtatásban részesült.
