3000 milliárd forint EU-s forrás elvonását javasolja az Európai Bizottság, november 19-ig dőlhet el, hogy ez így lesz-e

3000 milliárd forint EU-s forrás elvonását javasolja az Európai Bizottság, november 19-ig dőlhet el, hogy ez így lesz-e
Johannes Hahn költségvetési biztos egy júniusi sajtótájékoztatón – Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az Európai Bizottság (EB) az uniós költségvetés védelme érdekében a jogállamiság elveinek magyarországi megsértései miatt nagy mértékű pénzmegvonást javasol Magyarországgal szemben, de a döntést az Európai Unió Tanácsára bízzák. Erről Johannes Hahn, a Bizottság költségvetési biztosa tartott sajtótájékoztatót vasárnap délelőtt. Ha a magyar kormány november 19-ig végrehajtja a saját maga által tett vállalásokat, és ezt a Tanács is elfogadja, akkor nem lesz elvonás.

Ha a Tanács elfogadja a Bizottság javaslatait, az azt jelentené, hogy három magyar operatív program forrásainak 65 százalékát elvonják Magyarországtól. Ez 7,5 milliárd euró, azaz mintegy 3000 milliárd forint blokkolását jelentené, ennyi pénztől esne el az ország. Ez az összeg a 2027-ig tartó költségvetési időszakra vonatkozó kohéziós források mintegy harmadának elvonását jelentené.

Hahn arról is beszélt, hogy a magyar ügyészségi, igazságszolgáltatási és közbeszerzési rendszerrel nagyon sok probléma van, de azt is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány fontos reformintézkedésekre szánta el magát, 17 új törvényt fogadna el a korrupció elleni fellépés jegyében.

Hahn pozitív példaként hozta fel az új korrupcióellenes hatóság létrehozását és a büntetőeljárási törvény tervezett módosítását is. Ez utóbbi azt jelentené, hogy ha az ügyészség megszüntet egy nyomozást, bírói felülvizsgálatot lehetne kérni. A biztos szerint ezek megfelelő lépések lehetnek, ha a jogszabályba öntésük és a gyakorlati alkalmazásuk megfelelő lesz. Jelezte, hogy a korrupciós kockázatok a konstruktív tárgyalások ellenére jelenleg még fennállnak.

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének közleménye alapján a Tanácsnak most egy hónapja van annak eldöntésére, hogy elfogadja-e a javasolt intézkedéseket. A döntéshez minősített többség szükséges. Kivételes körülmények fennállása esetén a Tanács a határidőt legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. A Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy november 19-ig várjanak a döntéssel, mert addig a magyar kormány érdemi reformokat hozhat.

Az Európai Bizottság még áprilisban indított eljárást Magyarországgal szemben a jogállamisági mechanizmus keretében. Többek között a közbeszerzések visszásságai, a mezőgazdasági támogatások, a pénzügyi ellenőrzés, az elszámoltatás és a korrupció terén láttak gondokat. Levelezés indult be a kormány és a brüsszeli testület között, a nyári szünet után pedig látszott, hogy a kormány több ponton is próbál eleget tenni a Bizottság követeléseinek. Határozatot fogadtak el több új törvényjavaslat benyújtásáról, például egy korrupcióellenes testület létrehozásáról is.

A Bizottságnak szeptember 22-ig kellett válaszolnia a kormány felvetéseire, és két lehetőség állt előttük: vagy leállítják az eljárást, vagy a tagállami szakminiszterek (az Európai Unió Tanácsa) elé viszik az ügyet. Korábban is voltak sajtóértesülések arról, hogy a Bizottság végül az utóbbi lehetőséget fogja választani, ráadásul javasolhatják a 2027-ig tartó költségvetési időszak pénzei 70 százalékának blokkoltatását – ez 15,75 milliárd euró, azaz közel 6400 milliárd forint.

Igaz, arról is lehetett hallani, hogy a brüsszeli testület ezzel együtt tudomásul venné, hogy a magyar javaslatok megfelelően végrehajtva részben kezelnék a Bizottság aggályait, és arra kérheti a tagállamokat, hogy adjanak időt.

Didier Reynders igazságügyi biztos is utalt arra a napokban, hogy nem fogják lezárni az ügyet, szerinte ugyanis az eljárás sorsa leginkább az Európai Unió Tanácsán múlik. A tagállamok minisztereiből álló testületnek most egy hónapon belül kell döntenie arról, hogy blokkolják-e ezeket a pénzeket, vagy elfogadják a kormány javaslatait, és leállítják a jogállamisági mechanizmusban indított eljárást.

Bár a jogállamisági mechanizmus nincs összekötve az uniós helyreállítási alappal (RRF), a gyakorlatban mégsem valószínű, hogy a mechanizmusban indított eljárás lezárásáig rábólintanának Magyarország tervére. Eddig egyedül a magyar kormány tervét nem fogadták el a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság miatt létrehozott alap pénzeinek elköltésére. Sőt még a „rendes” uniós költségvetésből pénzelt operatív programok, valamint az azokat összefogó partnerségi megállapodás sincs jóváhagyva.

A kormány részéről Navracsics Tibor uniós forrásokért felelős miniszter tárgyalt a legtöbbet az elmúlt hetekben brüsszeli kollégáival. Egy csütörtöki rendezvényen a Telex kérdésére arról beszélt, hogy „realista és várható álláspont az, hogy bár üdvözlik a lépéseinket, de szeretnék ellenőrizni is ezt”.

„Nem lehet egy csapásra megszüntetni a jogállamisági eljárást”

– emelte ki a miniszter.

Szerinte viszont a kormány által eddig tett javaslatokkal elégedett lehet a Bizottság, és ha az Európai Unió Tanácsa elé is kerülne a jogállamisági mechanizmus ügye, akkor is bízik abban, hogy az év végéig megállapodhatnak az EU-val a Magyarországnak járó forrásokról. Ezek azonban az adminisztráció miatt csak a jövő év elején lesznek leghamarabb lehívhatóak.

Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!

Kövess minket Facebookon is!