Navracsics: Megállapodhatunk az EU-val, de csak jövő év elején lesznek lehívhatók a források

Amennyire szétszakítja Ukrajnát a több mint fél éve zajló háború, legalább akkora lendületet adott a konfliktus az európai együttműködésnek – erre jutott csütörtök este Navracsics Tibor és Balázs Péter, akik csütörtök este az Európai Bizottság magyarországi képviseletének meghívására értékelték Ursula von der Leyen szerdai beszédét.

Mind a két vendég a Bizottság tagja volt korábban: míg Balázs Péter a 2004-2009-es ciklusban ült a brüsszeli testületben, Navracsics Tibort 2014-ben delegálta a kormány öt évre az Európai Bizottságba.

Az Európai Bizottság elnökének szerdai évértékelőjében szó esett az ukrajnai háború mellett az Európai Unió más kihívásairól – és persze szóba kerültek a „problémásabb” tagállamok korrupciós vagy jogállamisági ügyei is. Erről is faggatták bőven Navracsicsot a csütörtök esti értékelő-értékelő nézői.

Igaz, a két vendég között alig alakult ki vita, sőt, gyakran helyezte kontrasztba Balázs Péter Navracsicsot a kormány többi tagjával szemben például így: „Ha miniszterelnökként ülne ott a Tanácsban, bőven lenne meggyőző ereje ahhoz, hogy ne legyen konfliktus – így azért nehezebb a feladata.”

Két rendszer közt tépik Ukrajnát

Mi is részletesen beszámoltunk az EB-elnök évértékelőjéről: Von der Leyen kiemelte az EU egységes és hatékony fellépését a koronavírus elleni oltási kampányban, a járvány miatti válság leküzdésében, és az Oroszország elleni büntetőintézkedésekről való döntésben. Ezen kívül ígéretet tett egy sor intézkedésre is, melyek hozzájárulhatnak az energiaválság és a klímaváltozás által okozott problémák megoldásához, valamint megismételte a Bizottság javaslatait a gázársapkáról és az energiaszolgáltatókra kivetendő extraprofit-adóról is.

A Bizottság elnöke több kihívást is említett, melyekkel a közeljövőben Európának szembe kell néznie – Balázs Péter szerint pedig ezek mind szoros összefüggésben állnak az ukrajnai háborúval:

„Ez a háború az értékeinket, a jövőnket is fenyegeti. Itt a konfliktus különböző társadalmi berendezkedések között húzódik – az oroszféle rendszer küzd meg az európai berendezkedéssel, és a kettő között tépik szét Ukrajnát.”

Balázs szerint az ilyen konfliktusokból a „jó” szokott győztesen kijönni, így reméli, hogy „talán nem is sokára” a nyugati országok felülkerekednek az orosz rezsim támadásán. Navracsics valamivel szkeptikusabban azt jegyezte meg, hogy „ha tudnám, ki győzne, akkor nem itt ülnék”.

„Nehéz műfaj ez az évértékelő, amit ugye amerikai példára hoztak létre, de két fontos eszköz hiányzik: míg az Egyesült Államok elnöke mögött van politikai közösség, az Európai Bizottság elnöke mögött jelen pillanatban nincs – igaz, vannak arra utaló jelek, hogy ez idővel kialakulhat. Másrészt az USA elnöke a rendeletalkotó képességével és az amerikai média globális jelentőségével meg tudja határozni a politikai napirendet is – ezek ugye nincsenek az EB-elnök kezében” – mondta Navracsics Tibor.

A területfejlesztési miniszter szerint viszont az ukrajnai háború ilyen szempontból húzóerőt jelenthet az EU egységesedése felé, ráadásul olyan világpolitikai eseménynek számít, ahol Von der Leyen is főszerepbe kerülhet. „Megpróbálta úgy keretezni az eseményeket, mintha az oroszok az uniót támadták volna meg, a jogállamiságtól kezdve az energiaellátáson át a szociális rendszerekig. A Bizottság szerint pedig a konfliktusból Európa úgy jön ki győztesen, ha egy föderálisabb, államszerűbb szövetséget épít fel magának a jövőben.”

Navracsics: A kormány rövidtávon lát

Von der Leyen beszélt szerdán az Oroszországgal szembeni szankciók sikerességéről is – amire nem sokkal később kontrázott is egyet a magyar kormány, miszerint ez nem igaz. „Más prizmán keresztül látják akkor a dolgokat?” – kérdezte az eseményt moderáló Inotai Edit Navracsicstól, aki igennel válaszolt.

„A Bizottság szerint már vannak jelek arra, hogy működnek a szankciók, és hosszútávra játszanak – miközben a magyar kormány rövidtávon fogalmazza meg a céljait, mert szerinte a mihamarabbi békekötés lendítheti ki az európai gazdaságot a mélyülő recesszióból”

– mondta a miniszter.

Balázs Péter kiemelte, hogy a szerdai beszéd utáni vitán szinte minden uniós frakció képviselője helyeselte Von der Leyen elképzeléseit – és csak a frakciókon kívül rekedt, fideszes Deutsch Tamás ágált a szankciók ellen. „Bár szerintem a szankciók nem jó eszközök, mert nem érik el a végső célt – felverik az árakat, kerülőutakat jelölnek ki –, de akkor is van hatásuk” – mondta Balázs.

Igaz, szerinte a gázársapkára vonatkozó elképzelések nem fognak úgy megvalósulni, ahogyan azt most a Bizottság szeretné. „Bár a lengyelek és a balti államok tudják, hogyan kell bánni az oroszokkal, itthon mintha elfelejtették volna sokan a történelmi tapasztalataikat – a Nyugat-Európa szélén fekvő írek vagy portugálok pedig soha nem értették a helyzetet. Szerintem a különböző nézőpontok miatt széttépik a javaslatot a tagállamok, aztán majd meglátjuk, mi lesz” – vélte Balázs Péter.

Navracsics szerint a magyar kormány számára töréspont volt a szankciós politika kiterjesztése az energiapiacra, és sokszor egyedül állt ki úgy egy-egy brüsszeli terv ellen, hogy más tagállamok érdekeit is sértette az adott javaslat. „Itt viszont annyi ország állt ki az ársapka, vagy szerintem inkább árplafon ellen, hogy inkább egy időre lekerült a napirendről. Mit szólna egy ilyen javaslathoz Ciprus, Görögország vagy Olaszország, akik stratégiailag azért nálunk is komolyabb partnerei Oroszországnak?”

Messze még az ukrán csatlakozás

Abban mind Navracsics, mind Balázs egyetértett, hogy messze van még Ukrajna az uniós csatlakozástól, több tényező miatt is: egyrészt rengeteg ponton kell még átvennie az uniós rendszereket, másrészt az országot szinte teljes egészében leköti a háború: „Von der Leyen beszélt az ukrán termékekre vonatkozó vámmentesség bevezetéséről – ezt mi, magyarok a 90-es évek elején értük el.

Rengeteg dologban jár még messze Ukrajna, és a háború után is komoly lépésekre lesz szükség. Az újjáépítés során lehet esetleg egy olyan keretrendszert kialakítani, amiben létrejöhet egy stabil piacgazdaság”

– mondta Balázs Péter.

Azonban a volt külügyminiszter szerint megmozdította az uniós bővítés lebénult kérdését az ukrajnai krízis: „Európai perspektívát kell adni rajtuk kívül Moldovának és Grúziának is, azokról a nyugat-balkáni államokról nem is beszélve, akik már régóta várnak a csatlakozásra. A franciáknak volt is egy ötletük arra, hogy szakaszolni kellene a csatlakozási tárgyalásokat, és szakaszolva engedhetnék be őket az uniós intézményrendszerbe.”

Az orosz-ukrán háború hatással volt az EU energiafüggőségének kérdésére is, ami Navracsics szerint akár szét is szakíthatja az uniót: „Azt látom, hogy mindenki a saját nézőpontjából indul ki: a dánok a szélenergiát nyomatják, a lengyelek a szenet, a franciák az atomot – és nekünk mi jut? Bár van egy szép, egységes, európai jövőkép, de a nagy nyomás alatt minden ország a sajátságait jeleníti meg erősebben, ami akár törésvonalat is hozhat az inkább kontinentális és az inkább atlantista országok közé.”

Direktebb támadásokra készült a miniszter

Von der Leyen bár nem említette név szerint Magyarországot, de Navracsics szerint „akinek van füle, az hallotta”, hogy a Bizottság elnöke hazánkra is célzott a korrupciós ügyek emlegetésével – valamint Lengyelországra a bírói függetlenség kérdésében. „Direktebb támadásokra is felkészültem, de szerintem ezek a megjegyzések helyénvalók voltak, ezekre az ütközőpontokra reagálnia kellett. Nem véletlenül az Európai Parlamentben mondta el az elnökasszony ezt a beszédet, hiszen ezzel is jelezni akarta a képviselők felé, hogy az unió nemcsak a külső támadásokat veri vissza, de a belső rendet is megtartja.”

Navracsics szerint egyelőre kérdéses, hogyan fog lépni az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus ügyében. Ahogyan arról beszámoltunk, szeptember 22-ig kell válaszolnia Brüsszelnek a magyar kormány válaszlevelére, amelyben több korrupcióellenes javaslatot is megfogalmaztak az uniós pénzekről való megegyezés érdekében.

„Egyes újságírók már úgy tűnik, tudják a döntést, mi még nem” – fogalmazott a miniszter, aki igen sűrűn tárgyalt az uniós kollégákkal az elmúlt hónapokban.

„Szerintem realista és várható álláspont az, hogy bár üdvözlik a lépéseinket, de szeretnék ellenőrizni is ezt. Nem lehet egy csapásra megszüntetni a jogállamisági eljárást, és bár remélem, hogy az eddigi hivatali időm alatt ezeket a sebeket kicsit sikerült enyhíteni, de ezek begyógyulásához hosszú hónapokra, évekre lesz szükség.” Szerinte bár az év végéig megállapodhatnak az Európai Unióval a Magyarországnak járó forrásokról, de az adminisztráció miatt csak jövő év elején lesznek lehívhatóak az első források.

„Elveszíteni a bizalmat egy perc, helyreállítani egy évtized, vagy egy kicsivel kevesebb. Ausztriában volt egy régi eset, amikor elkezdték fagyállóval hamisítani a bort – beletelt vagy tíz évbe helyrehozni az osztrák bor becsületét” – mondott egy anekdotát Balázs Péter, majd hozzátette, szerinte Navracsics feladata brüsszeli főtárgyalóként igen nehéz munka. „Nagy érdeklődéssel figyelem Tibor munkáját, mert gyakran a hátország sem adja meg neki a támogatást ehhez. Veszteség nélkül nem fogjuk megúszni a megállapodást az EU-val, mert egy 12 éves rendszert kell átalakítani – mintha a tigris azt mondaná egy ponton, hogy innentől vegetariánus lesz. Komoly politikai problémának látom azt, hogy ugyan találtak egy tárgyalóképes személyt, de az otthoni politika nem változik.

Ha Navracsics Tibor az Európai Tanácsban miniszterelnökként képviselné az országot, az komoly meggyőző erővel hatna, így miniszterként viszont ez nagyon nehéz feladat”

– mondta Balázs. Erre a miniszter elmosolyodva úgy felelt: „Volt már néhány kötéltánc az életemben, de nem az én szerepemről van ma este szó.”

A nézői és újságírói kérdések során azért még gyakran felmerült a Bizottsággal folytatott tárgyalások kérdése. Berg Dániel, a Momentum politikusa azt kérdezte a minisztertől, mit gondol arról, hogy az Európai Parlament csütörtökön elfogadott állásfoglalása szerint a Bizottságnak a civil szervezetek és az önkormányzatok felé kellene juttatnia a forrásokat a kormány helyett. Erre Navracsics szkeptikusan felelt: „A kormány által elosztott források esetén is rendkívül nehéz fenntartani a pénzek elköltését ellenőrző rendszert. Ráadásul a kormányok mögött ott van egy kiépült struktúra, hiszen az EU eleve kormányközi együttműködésként indult – és bár sokat módosult, de a legitimáció, az intézményrendszer struktúrája az államokhoz kötődik. Lehet ugyan egyénileg pályázni, de a kormányok sem engednék soha, hogy ez ne rajtuk keresztül menjen.”

Ezzel egyetértett Balázs Péter is: „Amikor az ember ilyen pozícióban van, csak a tagállamokat látja. Függetlenül attól, hogy egy föderális államról van szó, vagy arról, hogy egyes nagyvárosok, tartományok sok esetben jóval nagyobbak egy-egy kisebb uniós tagállamnál. A tagállami szerep lényege, hogy legyen gazdája a pénznek, és ezt akarja most a jogállamisági eljárással elérni az Európai Unió is – hogy ellenőrizhetően, de maguk költsék el ezeket a pénzeket a tagállamok.”

Navracsics reméli, hogy a Bizottsággal folytatott tárgyalásokon minden aggályt tudtak kezelni, és a hozzá eljutott információk alapján ezt a brüsszeli testület is így érzi.

„Reméljük, hogy elégedett a mostani javaslatokkal a Bizottság, és egyelőre nem is várnak el mást, vagy legalábbis nem hallottam ilyet a forrásaimtól”

– mondta a Telex kérdésére a miniszter, aki megismételte, hogy a jövő héten terjesztik az Országgyűlés elé a jogszabályokról szóló javaslatokat.

Balázs Péter szerint viszont még sok múlhat azon, meddig akarnak keménykedni az uniós intézmények a kormánnyal: „A mostani tárgyalások a szükséges, de nem elégséges előfeltételei annak, hogy a pénzcsapok megnyíljanak. Az Európai Parlament igen magasra helyezi a mércét, és bár a Bizottság próbálja finomhangolni ezt, elképzelhető, hogy a kérdés az Európai Unió Tanácsában dőlhet majd el – ott pedig az eredmény azon múlik, hogy a magyar kormány valamelyik utcai harcosát küldi el, vagy egy tárgyalóképes embert.”

Dinamikát kapott az unió a háborúval

Az este végén felmerült még kérdésként, hogy bár az Európai Uniót sokan egy lomha, nehéz intézménynek látják, de az elmúlt időszakban több olyan válsággal nézett szembe, ahol a lehető leggyorsabban kellett döntést hoznia – ezek pedig meg is hozták az eredményüket.

„Kifejezett siker, hogy az ukrajnai háború ügyében – a külpolitikai kérdések tekintetében első alkalommal – sikerült zökkenőmentesen közös álláspontra jutni. Egy évvel ezelőtt ezt elképzelhetetlennek tartottam volna.

Lehet, hogy kellett ehhez a koronavírus trenírozása, ahol bár az első fél év szinte elmosta az EU-t a határlezárásokkal, de a helyreállítási terv új alapot adott az együttműködésnek – ami most újabb dinamikát kapott az orosz támadás által” – mondta Navracsics, és ezzel egyetértett Balázs Péter is.

Az Európai Unió jövőjét viszont Navracsics a Bizottság elnökével szemben nem egy szoros föderációként képzeli el, hanem egy rugalmas együttműködésként: „Van egy Románia, ami nem tagja sem a Schengeni övezetnek, sem az eurózónának. Vagyunk mi, akik Schnegenben részt veszünk, de az euróban nem. És ott van Ausztria, ami mindkettőnek a tagja. Mindhárman az unió tagjai vagyunk, és számunkra a cél, hogy minden tagállam azt választhassa ki az együttműködésből, amit szeretne. Valaki többet, valaki kevesebbet.”