Megindítja a jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság a magyar kormánnyal szemben

Hivatalosan is megindítja Magyarország esetében, a magyar kormány döntéseivel és intézkedéseivel szemben „az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer” szerinti eljárást, azaz a köznyelvben az úgynevezett jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság. Elküldik ugyanis a levelet az Orbán-kormánynak, amely szerint megindul a kondicionalitási mechanizmus az ország ellen – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben (EP) kedden délután.

A bejelentést megelőzően Von der Leyen még nem árult el részleteket, Stéphane Séjourné EP-képviselő kérdésére még csak azt mondta, nemsokára bejelent valamit ezzel kapcsolatban, és a Bizottság napközbeni tájékoztatóján sem hangzott el biztos az ügyben. Később azonban képviselői kérdésre azt is elmondta:

kedden Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa már beszélt is a magyar hatóságokkal, mert a Bizottság úgy látja, tovább kell lépni az eljárásban.

Korábban már utalt arra az Európai Bizottság, hogy az áprilisi választások után léphetnek majd leghamarabb az Európai Bíróság által megvédett jogállamisági eljárás ügyében. Ehhez az első informális lépéseket már tavaly novemberben megtették, amikor levelet küldtek a magyar és a lengyel kormánynak – ebben az uniós testület Budapestnek a korrupcióval kapcsolatban tett fel kérdéseket, míg Varsót a bírói függetlenségről és az uniós jog tiszteletben tartásáról faggatta. Ez ugyanis az a két pont, ami alapján az Európai Parlament már hónapok óta beindította volna a mechanizmust a két ország kormánya ellen, ugyanakkor a lengyel kabinet érdemi ígéreteket tett az EU-nak az igazságügyi reformjukat érintő aggályok orvoslására, és biztosították a szövetséget arról, hogy szükségük van a közösség támogatására, amelyért cserébe meg is kívánnak felelni a feltételeknek.

Éppen ezért Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa már a hivatalos bejelentést megelőzően jelezte, Lengyelországgal szemben nem indítanak eljárást, mivel ott az igazságszolgáltatás rendszerén belül fedeztek fel problémákat – ami viszont nem érinti az uniós költségvetést. Ezzel szemben az Európai Bizottság komolyan aggódik amiatt, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió pénzügyi érdekei, miután felelősségre vonás nélkül maradtak konkrét korrupciós aggályok.

A Bizottság korábbi közlése szerint elsősorban a közbeszerzésekkel és az igazságszolgáltatási szervek – például az ügyészség – független működésével kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket és kifogásokat abban az adminisztratív levélben, amelyet tavaly küldtek az Orbán-kormánynak.

Ennek ellenére a Bizottság jelenleg is blokkol bizonyos, Lengyelországnak és Magyarországnak szánt forrásokat az uniós költségvetésből, ennek hosszabb távú, súlyos következményeit, azaz a források nagyobb arányú leállítását ugyanakkor a mechanizmus elindításával a magyar állampolgároknak kell viselniük.

Frissítés: Ursula von der Leyen bejelentésére reagálva a kormány a vasárnapi választási eredményekre, valamint a gyermekvédelmi törvényt érintő érvénytelen és eredménytelen népszavazásra hivatkozva reagált. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis azt közölte az MTI-vel: kéri, hogy

Brüsszel ne büntesse meg a magyar választókat azért, mert a választáson és a gyermekvédelmi törvény ügyében nem a Brüsszelnek tetsző véleményt fogalmazták meg.

Varga Judit igazságügyi miniszter is lényegében ugyanezzel érvelt, ő ugyanakkor azt is állította, hogy a Bizottság a kormány szerint nem tett eleget az eljárás elindítását érintő feltételeknek.

„Szavaznia kell róla a biztosok kollégiumának, és kapnia kell hivatalos értesítést erről a magyar kormánynak. Tudomásunk szerint azonban eddig egyik sem történt meg. A magyar kormány politikai nyilatkozatokkal nem foglalkozik, és várja a konkrétumokat tartalmazó hivatalos értesítést. Ha lesz ilyen, arra természetesen válaszolni fogunk.

Továbbá óva intenénk Brüsszelt attól, hogy felüljön a magyar baloldal hullámvasútjára. Arról a politikáról a magyar emberek markáns véleményt mondtak vasárnap, a Fidesz–KDNP csaknem 2,9 millió szavazatot kapott, mellyel az emberek a jelenlegi kormányzati politika folytatására adtak mandátumot”

– közölte Varga. A kormányzati reakciókról részletesebben ebben a cikkben olvashat.

Na de hogy jutottunk el idáig?

Az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács 2020 decemberében erősítette meg az az év júliusi EU-csúcstalálkozón elfogadott megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról.

A csomag része volt az is, hogy az uniós költségvetést, az állampolgárok pénzének felhasználását megfelelő ellenőrzéshez, így mind a 27 tagállamra érvényes, jogállami kritériumrendszerhez kötik. A rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. A mechanizmus alkalmazása esetén első lépésként az Európai Bizottság javasolhatja a feltételrendszerhez kapcsolódó eljárás megindítását, amennyiben megállapítja, hogy egy tagállam jogsértést követ el, vagy sorozatosan, folytatólagosan sérülnek a jogállami feltételek az adott országban.

A jogszabály nemcsak egyedi esetekben, hanem – a szöveg szerint – akkor is alkalmazható, ha az alapvető jogok rendszerszinten sérülnek, és ennek hatása van az uniós források kezelésére. Bár korábban soha nem alkalmaztak ilyen eljárást az EU-ban, a jogállamisági mechanizmus lényegében lehetőséget ad arra, hogy egy tagállamtól a demokrácia rossz állapota miatt támogatási pénzeket vonjanak el. Mivel erről csaknem 2012 óta vita zajlik Európában, és elsősorban a magyar és a lengyel kormányok sorozatos, a jogállamiságot és az uniós jogot rendre – jogerősen – sértő intézkedései miatt egyre többen sürgették egy új szankciórendszer bevezetését, hosszúnak nevezhető vita zajlott a kérdésben. Ami addig ment, hogy a magyar és a lengyel kormány blokkolta a hétéves költségvetést és a 750 milliárd eurós helyreállítási alap létrehozását is 2020-ban, azt állítva, hogy az ahhoz kötött jogállamisági rendelet megsérti a tagállamok eredeti döntését.

Arról, hogy ebből mi volt igaz, és milyen sakkjátszma zajlott 2020 végén, ebben a cikkünkben olvashat bővebben. Végül aztán Budapest és Varsó visszalépett a vétótól, és Orbán Viktor maga is megszavazta a Tanácsban, hogy elkészüljön a hivatalos nevén „az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló jogszabály. A rendelkezés lényege az, hogy az Európai Bizottság abban az esetben, ha a jogállamiság sérelme miatt az uniós források felhasználását veszélyben látja, akkor dönthet az EU-s pénzek felfüggesztéséről, megvonásáról vagy csökkentéséről is.

Elvileg a bírósági eljárás nem jelentett volna halasztó hatályt, az uniós jogszabály tehát 2021. január 1-jétől hatályos, ahogy az eljárások megindítását a Bizottságtól követelő Európai Parlament többször is felhívta rá a figyelmet. Csakhogy, elsősorban Orbánék méltatlankodását elkerülendő az állam- és kormányfők 2020. decemberi ülésén megállapodtak abban is, hogy a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának módszertanával kapcsolatban az Európai Bizottság egy útmutatót fog kidolgozni.

Ezután perelte be az uniós döntést a magyar kormány, a lengyelekkel karöltve úgy, hogy már akkor világos volt: az Európai Unió Bírósága (EUB) egy közösen, kompromisszummal, az uniós alapszerződések alapján elfogadott jogszabályt aligha fog megsemmisíteni. Érdemi eredményt ugyanis csak az jelenthet ebben a perben az Orbán-kormánynak, ha időben minél tovább elhúzhatja a Magyarországnak járó támogatások a mechanizmus alapján történő esetleges felfüggesztésének a fenyegetését. Amennyiben a jogi vitát mihamarabb rendezni igyekezett volna, úgy a kormány az Európai Bizottság bármely eljárásában mutatott volna némi kompromisszumkészséget. Már csak ezért is érdekes, miként hárította a jogállamisági mechanizmus esetleges megindítását megelőző eljárást kezdeményező Európai Bizottság érveit és felvetéseit a magyar kormány. Erről ebben a cikkünkben bővebben is írtunk, összegzésképpen elég annyi:

a kormány érvek helyett sikerjelentéssel válaszolt az Európai Bizottságnak, majd pedig a hazai hírfogyasztóknak/közvéleménynek azt állította, hogy az évek óta húzódó – több alapon is nyugvó – jogállamisági procedúra a választásokba való beavatkozásnak minősül.

De most akkor nem is ők pereltek, vagy mi ez az egész?

A jogállamisági aggályokkal leginkább érintett két tagállam, Magyarország és Lengyelország támadta meg az Európai Unió Bíróságán a mechanizmus alkalmazásáról szóló jogszabályt, a pert azonban idén februárban végleg elbukta a két kormány. Persze előzetesen is arra lehetett számítani, hogy a Bíróság elutasítja majd a magyar–lengyel keresetet – egyrészt az EUB jogi főtanácsnoka tavaly decemberben mondott előzetes véleményt arról, hogy szerinte a mechanizmusról szóló rendelet megfelel az uniós jognak. Másrészt erre készült Orbán Viktor miniszterelnök is, aki már a január végi blogbejegyzésében arról írt, hogy az EUB „politikai döntést” fog hozni, és a „föderális Európa” javára ítél majd a tagállamok akarata helyett.

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint politikai ítélet született a mechanizmus ügyében, ami „egy újabb nyomásgyakorlás hazánk ellen” – az ellenzéki EP-képviselők szerint viszont Orbánék „nem tudták megakadályozni, hogy az Unió megvédje az adófizetők pénzét”. Az ítélet után rendkívüli kormányinfót is tartott Gulyás Gergely az igazságügyi miniszterrel együtt – igaz, Varga Judit mindössze három perc után távozott a tájékoztatóról. Bár a per lezárulta után az EP-képviselők ismét a mechanizmus azonnali elindítását követelték, a Bizottság még ekkor is időt kért a mechanizmus gyakorlati alkalmazásának egyértelműsítésére vonatkozó iránymutatások elfogadására. Ez végül március másodikán született meg, amivel elgördült az utolsó akadály is a szabály alkalmazása elől.

Az biztos, hogy a magyar kormány retorikai húzása kényszerítette arra az EB-t, hogy bevárják az áprilisi magyarországi választást, ugyanakkor az is látszott már hónapokkal ezelőtt, a Fidesz-kabinet hivatalos, ám csak „tájékoztatásnak” szánt január végi leveléből, hogy ha magát a mechanizmust nem is sikerült, az Európai Bizottság eljárását más jogi úton támadhatják majd meg, ezzel biztosítva még egy időre az uniós kifizetéseket.