Orbán belengette, hogy Magyarország veszíteni fog az Európai Bíróságon
2022. január 28. – 19:40
Orbán Viktor elkezdte felkészíteni a közvéleményt, hogy az Európai Bíróság Magyarország ellen fog dönteni február közepén, amikor kihirdetik az ítéletet a jogállamisági rendelet ügyében. A miniszterelnök most arról ír, hogy nem szabad elfogadni, hogy az Európai Bíróság politikai döntést hozzon – más kérdés, hogy a luxembourgi bíróság eleve azért tárgyalja a kérdést, mert a magyar és a lengyel kormány ezt kezdeményezte.
Az Európai Bíróság február 16-án várható döntéséről írt a miniszterelnöki honlapon megjelent legújabb Szamizdat publicisztikájában Orbán Viktor, és az írás lényegében megelőlegezi, hogy a magyar és lengyel közös kereset el fog bukni, a luxembourgi bíróságon Magyarország veszíteni fog.
Az Európai Bírósághoz azért fordult még tavaly márciusban Magyar- és Lengyelország, hogy megtámadják a 2020 decemberében elfogadott EU-s kondicionalitási rendeletet, azt a nagy politikai jelentőséggel bíró jogszabályt, mely alapján az eddigieknél hatékonyabban, komoly pénzügyi eszközökkel büntethetik majd a jogállami elvek be nem tartását a tagállamokban. Az, hogy az Európai Bírósághoz fordultak, egyrészt annak volt köszönhető, hogy az EU-ban a két ország egyedül maradt, a többiek támogatták vagy elfogadták, hogy az uniós pénzkifizetéseket jogállamisági feltételekhez kössék, ezt már csak a pénzmegvonásokkal leginkább fenyegetett Lengyelország és Magyarország ellenezte. Ők ketten sokáig az uniós költségvetés és a helyreállítási alap vétójával is fenyegetőztek, ettől végül egy politikai alku hatására mondtak le: az Európai Bizottság megígérte nekik, hogy bár a jogállamisági rendelet 2021. január 1-jén életbe lépett, azt a gyakorlatban nem fogják alkalmazni, amíg az Európai Bíróság nem hoz ítéletet az ügyben.
A héten bejelentették, hogy erre február 16-án fog sor kerülni, és azt is lehet tudni, hogy sok jóra a két kelet-közép-európai tagállam nem számíthat: az Európai Bíróság főtanácsnoka is arra tett javaslatot a Bíróságnak, hogy utasítsa el a magyar és lengyel kormány keresetét, mert a jogállamisági rendelet összhangban van az uniós joggal. Ha a bíróság valóban így dönt, néhány hónapon belül befagyaszthatják a Magyarországnak járó uniós pénzeket is – de az már biztos, hogy erre csak az áprilisi parlamenti választások után kerülhet sor.
A magyar kormány számára várható kedvezőtlen ítéletet Orbán Viktor a most megjelent írásában gyakorlatilag már tényként kezeli. „A főbíró nyilatkozatai nem sok kétséget hagynak afelől, milyen döntés várható. (…) A február 16-ai ítéletből tehát meg fogjuk tudni, hogy a bíróság föderális Európát tart kívánatosnak. Ez nem nagy meglepetés” – áll a miniszterelnöki véleménycikkben. Orbán a várható ítéletet úgy interpretálja, hogy politikai és ideológiai feltételekhez fogják kötni a tagállamokat megillető pénzügyi forrásokat, amit politikai jellegű döntésnek nevez. Szerinte mára az Európai Bíróság „kinevezte magát az európai föderációs törekvések zászlóshajójának”; úgy látja, hogy „a bíróság elnöke szerint a luxemburgi bíráknak nem is az előttük fekvő ügyről, hanem az európai integráció jövőjéről kell határozniuk”, és „azt is nyilvánvalóvá tette, hogy az ítélet az integráció következő fázisának alapjául szolgál majd”.
„Ezek a döntések valójában nem jogi, hanem politikai döntések, ahol a jog csak a politikai akarat végrehajtásának az eszköze. A hang lehet Jákob hangja, de a kéz Ézsau keze”
– fogalmaz Orbán a Szamizdatban. Azt hangsúlyozza, hogy „a bíróság politikai döntéseivel és a lopakodó hatáskörbővítéssel szemben” a tagállamoknak „közösen kell fellépniük jogaik védelmében”. A befejezésben antiföderalista riadót fúj: „Ez nem csak Lengyelország és Magyarország ügye, ez minden európai polgár és tagállam közös ügye. Ébresztő!”
