Eltörölné a magyar és a lengyel kormány a jogállamisági rendeletet, az uniós bíróságon tárgyalják az ügyet

2021. október 11. – 15:38

Másolás

Vágólapra másolva

Hétfőn és kedden tárgyalja az Európai Unió Bírósága a magyar és a lengyel kormány keresetét arról, hogy töröljék el a tavaly decemberben elfogadott kondicionalitási rendeletet. A jogállamisági mechanizmus alkalmazásáról szóló jogszabályt még márciusban támadta meg a luxembourgi testületnél a két kormány, és bár gyorsított eljárásban tárgyalja az ügyet a Bíróság, így is még hónapokig tarthat, mire döntést hoznak a rendeletről.

A kétnapos tárgyaláson a magyar és a lengyel kormánynak, valamint az ellenkeresetet beadó Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak lesz lehetősége az állaspontjuk kifejtésére. A kereseteket teljes ülés keretében, azaz mind a 27 bíró jelenlétében tárgyalják – a Népszava szerint erre rendkívül ritkán, csak kivételes jelentőségű esetekben van szükség.

Hónapokig tarthat még az eljárás

Normál eljárásban 14–24 hónap alatt hozna ítéletet a bíróság, a mostani gyorsított eljárásban viszont 4-6 hónap alatt is döntés születhet. Ugyanakkor az EUB-nek ebben a konkrét ügyben példa nélküli eljárást kell lefolytatnia, és ahogy korábban írtuk, sokak szerint azzal a teherrel a vállán kell majd ítéletet hozniuk, hogy nem csupán két vitás ügyfél között tesznek igazságot, hanem uniós joganyagot is alkotnak, hiszen a nagytanácsi ítélettől kezdve az EUB értelmezése számít jogilag kötelező iránymutatásnak az Európai Unióban.

Az Európai Unió Bíróságának épülete Luxembourgban – Fotó: Arne Immanuel Bänsch / dpa Picture-Alliance via AFP
Az Európai Unió Bíróságának épülete Luxembourgban – Fotó: Arne Immanuel Bänsch / dpa Picture-Alliance via AFP

Leghamarabb tehát az év végén születhet döntés a luxembourgi Bíróságon, és ha elutasítják a két kormány keresetét, akkor az Európai Bizottság megindíthatja a jogállamisági mechanizmus lépéseit Magyarország ellen. Johannes Hahn, a Bizottság költségvetési biztosa júniusban még arról beszélt, hogy várhatóan az ősz elején elküldik az első leveleket azoknak a tagállamoknak, amelyeknél feltételezik, hogy a jogállamisági problémák veszélyt jelentenek az uniós pénzek átlátható, célnak megfelelő elköltésére.

Egy elutasított bírósági kereset és a jogállamisági mechanizmus alkalmazása nagyon fájna a magyar kormánynak, különösen a jövő évi választás kampányának közepén – így érthető, hogy a kormány abban bízik, az EUB megsemmisíti a rendeletet.

„A kondicionalitás rendelet számos súlyos hiányosságban szenved és összeegyeztethetetlen az uniós joggal”

– írta hétfői Facebook-posztjában Varga Judit. Az igazságügyi miniszter szerint a rendeletnek „hibás a jogalapja, megkerüli az uniós alapszerződéseket, ráadásul durván megsérti a jogállamiság alapkövetelményeit, különösen a jogbiztonság és a normavilágosság elveit”.

Az EP már rég alkalmazná, a Bizottság kivár

Mint arról már beszámoltunk, a magyar és a lengyel kormány egy politikai alkunak köszönhetően állt el tavaly decemberben az uniós költségvetés és a helyreállítási alap vétójától. Bár a költségvetéshez csatolt jogállamisági rendelet 2021. január 1-jén életbe lépett, az Európai Tanács elfogadott egy dokumentumot, ami szerint az uniós kormányok megtámadhatják a költségvetéshez csatolt jogállamisági rendeletet az Európai Bíróságon.

Az alku alapján amíg a Bíróság nem dönt az ügyben, addig az Európai Bizottság nem függesztheti fel a tagállamoknak járó uniós források kifizetését. A brüsszeli testület szerint ugyanis figyelembe kell venniük a Bíróság megállapításait a jogállamisági eljárás részletszabályainak kidolgozásánál – ez alapján tisztázzák, hogyan lehet alkalmazni a rendeletet, és milyen lépések következhetnek jogsértés esetén.

Ennek ellenére a Bizottság többször is hangsúlyozta, hogy már január 1. óta figyelik a jogállami elvek betartását, és a bírósági döntés után akár visszamenőlegesen is büntethetik a tagállamokat.

Az Európai Parlament szerint viszont régóta meglenne a jogalapja az EB-nek ahhoz, hogy beindítsa a mechanizmust Magyarország és Lengyelország ellen, erről decemberben és márciusban is elfogadtak egy politikai nyilatkozatot. Júniusban azt üzenték, készek lennének perre menni az Európai Bizottsággal szemben – igaz, a magyar és a lengyel kormánnyal ellentétben a Parlament eddig nem adott be indítványt a luxembourgi Bíróság elé.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!