Főtanácsnok: Rendben van az EU-s jogállamisági mechanizmus, el kellene utasítani a lengyel–magyar keresetet

2021. december 02. – 10:06

Főtanácsnok: Rendben van az EU-s jogállamisági mechanizmus, el kellene utasítani a lengyel–magyar keresetet
Az Európai Unió Bíróságának épülete – Fotó: Arne Immanuel Bänsch / DPA / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Csütörtök délelőtt jelent meg az Európai Unió Bíróságának (EUB) honlapján a főtanácsnoki állásfoglalás a Magyarország és Lengyelország által indított perről, amiben a két kormány megtámadta az Európai Unió jogállamisági mechanizmusát. Campos Sánchez-Bordona jogi főtanácsnok indítványa szerint

a luxembourgi székhelyű bíróságnak el kell utasítania a két ország keresetét, mert a mechanizmus megfelel az EU jogi kereteinek, és tisztázottak a mechanizmus elindításának feltételei.

A főtanácsnok szerint a mechanizmust a megfelelő jogalapon fogadták el, az összeegyeztethető az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikkével, és tiszteletben tartja a jogbiztonság elvét. Magyarország és Lengyelország még márciusban támadta meg az EU Bíróságán a mechanizmusról szóló rendeletet.

Korábban arról írtunk, hogy a főtanácsnok jogi szakvéleménye ugyan még nem jelenti azt, hogy így is fog dönteni majd az eljárás végén a luxembourgi bíróság, de általában a testület azzal megegyező döntést hoz – mint például a Stop Soros törvénycsomag, vagy Polt Péter és a Kúria uniós jogot sértő eljárása ügyében. A főtanácsnoki indítvány már előrevetíti, hogyan dönt majd az Európai Unió Bírósága januárban a jogállamisági mechanizmusról, amelynek érvényesítése vagy elsúlytalanítása az EU-t összetartó jogi konszenzus erőpróbája lesz.

Varga Judit már reagált is a csütörtökön közzétett indítványra: az igazságügyi miniszter szerint ez csak egy vélemény, a kormány pedig bízik abban, hogy az EU Bírósága „kizárólag a jogi érvekre és a józan észre” alapozza majd az ítéletét, és megsemmisíti a rendeletet vagy annak kiigazítására hívja fel az uniós jogalkotót. Az EUB gyorsított eljárásban tárgyalja a lengyel és a magyar kormány perét, amelyben várhatóan januárban születik végső döntés.

Főtanácsnok: A költségvetést védi a mechanizmus

Sánchez-Bordona szerint a tavaly év végén elfogadott rendelet célja egy sajátos mechanizmus létrehozása az uniós költségvetés megfelelő végrehajtásának biztosítására, ezt pedig nem egy szankcionáló mechanizmus útján törekszik megvédeni, hanem egy pénzügyi feltételrendszer-eszközt hoz létre a jogállamiság védelmére.

„A rendelet kellően közvetlen kapcsolatot követel meg a jogállamiság megsértése és a költségvetés végrehajtása között, ily módon azt nem a jogállamiság valamennyi megsértésére kell alkalmazni, hanem csak azokra, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az uniós költségvetés végrehajtásával”

– írja a főtanácsnok. Az indítvány szerint összeegyeztethetőek az uniós szerződésekkel azok az intézmények által kiadott szabályok, amelyek meghatározott területeken lépnek fel a jogállamiság értékének költségvetést érintő megsértéseivel szemben. A rendelet ugyanis csak olyan esetre vonatkozik, ami „közvetlenül érinti a költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek kockázata komolyan fennáll”.

Bár a főtanácsnok is arról ír, hogy a jogállamiság fogalma tág, a jogalkotó jogosult ezt pontosítani. Sánchez-Bordona emlékeztet az indítványban arról, hogy a rendelet hét jogelvet sorol fel:

  • a törvényesség elvét, magában hordozza az átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista törvényhozási eljárásokat;
  • a jogbiztonság elvét;
  • a végrehajtó hatalom önkényessége tilalmának elvét;
  • a független és pártatlan bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelem elvét, beleértve az (alapvető jogok esetén is) az igazságszolgáltatáshoz való jogot;
  • a hatalmi ágak szétválasztásának elvét;
  • valamint a megkülönböztetés tilalmának elvét és a törvény előtti egyenlőség elvét.

Ezzel pedig a főtanácsnok szerint eleget tettek „a jogbiztonság elve által támasztott, az egyértelműség, a pontosság és az előreláthatóság minimális követelményeinek”.

„E körülményekre figyelemmel a főtanácsnok azt indítványozza, hogy a Bíróság utasítsa el Magyarország és Lengyelország megsemmisítés iránti keresetét”

– zárul a csütörtökön közzétett főtanácsnoki indítvány.

Büntetnék a tagállamokat, hogy védjék az adófizetőket

Ahogy arról írtunk korábban, a főtanácsnoki indítvány újabb mérföldkő lehet a lengyel–magyar tandem és az uniós intézmények vitájában, miszerint alkalmazható-e a jogállamisági mechanizmus az egyes tagállamokkal szemben. A mechanizmus szerint ha egy tagállam nem felel meg a jogállami kritériumoknak, akkor pénzügyi szankciókkal kell szembenéznie, ha a kifogásokat megalapozottnak látják.

Az Európai Unió intézményei szerint ezzel a költségvetési forrásokat, azaz az uniós adófizetők pénzét védik – a magyar és a lengyel kormány szerint azonban ez csak egy politikai fegyver lenne a „renitensnek” kikiáltott tagországok ellen.

Bár az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács, az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) jóváhagyta tavaly a mechanizmust, amely elvileg 2021. január 1-jével életbe is lépett, a jogszabályt márciusban megtámadta az Európai Unió Bíróságán a magyar és a lengyel kormány. Varsó és Budapest szerint ugyanis nem lehet konkrétan definiálni a jogállamiságot – Varga Judit igazságügyi miniszter beszélt már egy miniszteri meghallgatáson például egy sajátos „közép-európai jogállamiságról” is.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Orbán Viktor Brüsszelben 2020. szeptember 24-én – Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Orbán Viktor Brüsszelben 2020. szeptember 24-én – Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images

Ezzel nem ért egyet az Európai Bizottság, amely a magyarországi jogállamisággal kapcsolatos aggályait kifejtette az idén júliusban megjelent jelentésében is. Mindenesetre Ursula von der Leyen EB-elnök a luxembourgi bíróság ítéletétől tette függővé a mechanizmus elindítását – ezért kulcsfontosságú a főtanácsnok csütörtökön közzétett szakvéleménye.

Ebben a konkrét ügyben példa nélküli eljárást kell lefolytatnia az EUB-nak, sokak szerint azzal a teherrel a vállán kell majd ítéletet hozniuk, hogy nem csupán két vitás ügyfél között tesznek igazságot, hanem uniós joganyagot is alkotnak, hiszen a nagytanácsi ítélettől kezdve az uniós bíróság értelmezése számít jogilag kötelező iránymutatásnak az Európai Unióban.

A választás előtt eldől, indul-e a mechanizmus

Nem csak a lengyel és a magyar kormány indított eljárást az Európai Unió Bíróságán a jogállamisági mechanizmus ügyében: az Európai Parlament éppen azért perelte be októberben a Bizottságot, mert nem alkalmazzák a rendeletet – holott szerintük erre az EB-nek meglenne minden jogalapja.

„Az unió nem egy à la carte étterem, ahol megtarthatjuk a jogainkat akkor is, ha a kötelességeinknek nem teszünk eleget. Egy közös értékeken alapuló közösségről van szó, a közös értékek fenntartása pedig a tagállamoknak és a polgároknak egyaránt feladata” – mondta az Európai Parlament tavaly decemberi ülésén Eider Gardiazabal Rubial spanyol szocialista képviselő.

Feltehetően az EP által indított per nyomására az Európai Bizottság már megtette az első informális lépéseket a jogállamisági mechanizmus elindítása felé:

november közepén levelet küldtek a magyar és a lengyel kormánynak, amiben az uniós testület Budapestnek a korrupcióval kapcsolatban tett fel kérdéseket, míg Varsót a bírói függetlenségről és az uniós jog tiszteletben tartásáról faggatja.

Az Európai Unió Bírósága várhatóan januárban hoz végső döntést a jogállamisági mechanizmus ügyében. Arról, hogy mire alapozva indíthatja meg az Európai Bizottság Magyarország ellen, és miért fájna ez különösen a 2022-es választásokra készülő Orbán-kormánynak, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.