Balaton, Ferihegy, agrártámogatások – ezekről kérdezi levelében az Európai Bizottság a magyar kormányt

Megszerezte a Politico azt a levelet, amelyet az Európai Bizottság küldött Magyarországnak és Lengyelországnak, és amelyről Didier Reynders igazságügyi biztos is beszélt még november eleji budapesti látogatásán. A levél tulajdonképpen a jogállamisági mechanizmus első, informális lépését jelenti a lap szerint, és két hónapja lesz válaszolni a Bizottság felvetéseire a magyar és a lengyel kormánynak.

Ahogy arról már beszámoltunk, az uniós testület a magyar kormánynak a korrupcióval kapcsolatban küldött kérdéseket, míg a lengyel vezetésnél a bírói függetlenségről és az uniós jog tiszteletben tartásáról érdeklődik. A lap hozzájutott a levélhez, amit pénteken küldtek ki a Bizottságból, és Gert-Jan Koopman költségvetésért felelős főigazgató írt alá.

A Bizottság szerint rendszerszintű problémák és az elszámoltathatóság hiánya jellemzi itthon a korrupciós helyzetet, erre példaként hozták fel az uniós csalás elleni hivatal, az OLAF megállapítását, miszerint

2016 és 2020 között „az uniós átlaghoz képest nyolcszor több” pénzügyi ajánlást küldtek ki a regionális fejlesztés és a mezőgazdaság területén Magyarországnak.

Aggasztó a Bizottság szerint az is, hogy az OLAF vizsgálatai miatt az elmúlt években a kormány több „szabálytalan projektet vagy kiadást” is kivont az uniós költségvetésből, és a nemzeti költségvetésből finanszírozta ezeket tovább – ezzel „negatívan hatva a bizottsági ellenőrzések, auditok, és az OLAF-vizsgálatok visszatartó erejére”.

A testület szerint aggályos lehet a miniszterek és államtitkárok kuratóriumi tagsága a hazai egyetemek nagy részét fenntartó „közérdekű alapítványokban” az összeférhetetlenség miatt, hiszen ezek az egyetemek uniós támogatásban is részesülhetnek.

Emellett tizenhat konkrét kérdést is kiküldtek Magyarország kormányának, többek között arról, hogy

• jelezzék a magyar hatóságok, hogy mennyi uniós forrást használtak fel a Balaton térségében projektek finanszírozására;
• jelezzék, ki volt az a tíz természetes személy vagy vállalkozás csoport, amelyek a legnagyobb arányban részesülnek az EU-s agrárpolitika területalapú közvetlen kifizetéseiből Magyarországon;
• és jelezzék, milyen intézkedéseket tettek a budapesti repülőtér részvényeinek esetleges értékesítésével kapcsolatos összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére.

De megkérdezték még a kormányt az igazságszolgáltatás függetlenségéről, az Országos Bírósági Hivatal elnökének „túlzott hatásköréről”, valamint arról is, hogy jogellenesnek nyilváníthatják a hazai bírák által az Európai Unió Bíróságának címzett kérdéseket. A Bizottság arról írt, hogy

az igazságügyi szakaszban azonosított problémák „befolyásolhatják a bírósági eljárások hatékonyságát és pártatlanságát az uniós források szabálytalan felhasználásáról szóló ügyekben, és ez komoly kockázatot jelenthet az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmére”.

Ugyanezt állapította meg Lengyelország esetében is az Európai Bizottság: Varsónak küldött levelében aggodalmát fejezte ki a bírói függetlenség és az ügyészi pártatlanság hiánya, valamint a lengyel alkotmánybíróság októberi ítélete miatt. Ahogy arról korábban írtunk, a varsói alkotmánybírók októberi ítélete kétségbe vonta az Európai Bíróság joghatóságát, a közösségi jog elsőbbségét és az uniós alapszerződések alkotmányosságát – emiatt vészjóslóbb forgatókönyvek szerint az egész EU jogi alapjai rendülhetnek meg.